Gádoros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gádoros
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Gádoros címere
Gádoros címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásOrosházi
Jogállásnagyközség
PolgármesterDr. Szilágyi Tibor (független)[1]
Irányítószám5932
Körzethívószám68
Testvértelepülései
Lista
Románia Torja
magyar Uppony
szerb Kishegyes
Népesség
Teljes népesség3224 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′
Gádoros (Békés vármegye)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Békés vármegye térképén
Gádoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gádoros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gádoros nagyközség Békés vármegye Orosházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati szélén, Orosházától északra fekvő település. Legközelebbi szomszédjai keletről a 6 kilométerre fekvő Nagyszénás, északnyugatról pedig a már Csongrád-Csanád megye Szentesi járásához tartozó, légvonalban hasonló távolságra lévő, de közúton kicsit hosszabb útvonalon megközelíthető Eperjes. Közigazgatási területe emellett dél-délkelet felől határos Orosházával, délnyugatról pedig Árpádhalommal is.

Megközelítése[szerkesztés]

A község Orosháza környéke térképén

A településen kelet-nyugati irányból a Gyomaendrődöt (és 46-os főutat) Szentessel és a 45-ös főúttal összekötő 4642-es út halad végig, ezen érhető el az előbb említett városok és főutak felől. A megyeszékhely Békéscsaba irányából két, közel azonos hosszúságú útvonalon is elérhető, vagy Kondoros, vagy Csorvás érintésével, Budapest irányából pedig Szarvas érintésével, Nagyszénáson keresztül. Orosházával a 4407-es, Eperjessel a 4403-as út köti össze a községet; érinti még a területét a 4446-os út, illetve a határszélén indul a 4408-as út is.

Megközelíthető a település vasúton is, a MÁV 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalán; Gádoros vasútállomás a vasútvonalon Újváros megállóhely és Justhmajor megállóhely között található, fizikailag a település belterületének déli csücskén helyezkedik el. Közúti elérését a 4407-es útból nyugatnak kiágazó 44 307-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Gádoros a mai település melletti két Árpád-kori falu egyikének a neve volt. Közülük a késő középkorban egyik sem települt újra, de az Árpád-kori név máig megőrződött.[3] A tatárok 1241-ben felégették.

Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal.

1512-ben Szentetornyához tartozó puszta.[4]

Az újratelepülés éve 1826. Báró dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.

Justh Zsigmond író (1863–1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.

Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Fábri István (független)[5]
  • 1994–1998: Fábri István (független)[6]
  • 1998–2002: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[7]
  • 2002–2006: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[8]
  • 2006–2010: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[9]
  • 2010–2014: Dr. Prozlik László János (Hagyományőrző Egyesület)[10]
  • 2014–2019: Maronka Lajos (független)[11]
  • 2019-től: Dr. Szilágyi Tibor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3642
3548
3481
3181
3250
3224
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 3,4%, evangélikus 5,9%, felekezeten kívüli 39% (20,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 5,2% evangélikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 31,3% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Gádorosiak
  • Itt született Reök Iván földbirtokos, vízügyi mérnök, a Reök-palota építtetője 1855. május 25-én.
  • Itt született Pongrácz Lajos (1884–1940) gyógyszerész, országgyűlési képviselő
  • Okályi Iván okleveles kertész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora itt született 1900. április 10-én.
  • Itt született Wellesz Ella fotóművész 1910. június 9-én.
  • Itt született G. Vass István levéltáros 1942. január 30-án.
  • Nagy László kulturális menedzser itt született 1948. szeptember 8-án, meghalt 2023 április 25-én Szegeden.
  • Itt született Szalai György súlyemelő 1951. február 14-én.
  • Itt élt egy híres család, nevezetesen a Békés család. Az idősebb Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt az öregfaluban. Ma emléktábla őrzi nevét az épület falán. Három gyermeke közül Békés József író, dramaturg, a TV főmunkatársa lett, ő találta ki a Ki mit tud? című műsort is. Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett a békéscsabai újságnál, Varga Virág (Bekes Boce) festőművész.
  • Hidasi (Hulják) László (1893–1978) 42 évig volt Gádoros községi orvosa, „Gádoros történetének egyik legmegbecsültebb polgára”, akinek a tiszteletére 1993-ban, születésének száz éves évfordulójára mellszobrot avattak.[15] Hidasi Judit nyelvészprofesszor nagyapja.[16]
  • Itt született Dr. Bottka Erzsébet (1953 ) címzetes táblabíró, törvényszéki tanácselnök.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Orosháza története (Orosháza, 1965) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  4. ↑ Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896) II. könyv. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története
  5. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  10. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. ↑ Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Gádoros Helységnévtár
  14. ↑ Gádoros Helységnévtár
  15. ↑ Dr. Hidasi László mellszobra (magyar nyelven). Orosháza – Dél-Békés. (Hozzáférés: 2018. április 28.)
  16. ↑ (2005) „Gádoros, kitüntetés” (magyar nyelven). Békés Megyei Hírlap, 2005. december 16., péntek 60 (294), 2. o. (Hozzáférés: 2018. április 28.)  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gádoros&oldid=27059588”