Freda Payne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Freda Payne
Életrajzi adatok
Születési névFreda Charcilia Payne
Született1942. szeptember 19. (81 éves)[1][2]
Detroit
HázastársaGregory Abbott (1976-1979)
ÉlettársEdmund Sylvers(1979-1983)
Gyermekei1
SzüleiFrederick és Charsilee Payne
IskoláiCentral High School
Pályafutás
Műfajok
Hangszerénekhang
Tevékenység
Kiadók
Freda Payne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Freda Payne témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Freda Payne (Detroit, 1942. szeptember 19. –) amerikai énekesnő, színésznő.
Payne az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig zenei pályafutásáról lett ismert. Legjelsikeresebb lemeze az 1970-es „Band of Gold” című sláger volt. Payne musical- és filmszínésznő is volt, valamint egy tévés talkshowkat is vezetett.

Pályakép[szerkesztés]

Az iskolában modellkedett, balettet és afro-cuban táncot tanult. 1956-ban szerepelt az országosan sugárzott Ted Mack The Original Amateur Hour című műsorban, énekelt a WJR rádió Make Way for Youth című műsorában, számos más helyi televíziós és rádióműsorban. Amikor 1959-ben végzett a Central High Schoolban, turnézni kezdett és a énekelt Duke Ellington együttesével.

Első albuma, az „After the Lights Go Down” az Impulse! Records-nál jelent meg 1962-ben.

1963-ban New Yorkba költözött, és fellépett a The Tonight Show-ban Johnny Carsonnal, a Merv Griffin Show-ban és a Dick Cavette Show-ban. 1964-ben csatlakozott a Four Tops vokálegyütteshez, Billy Eckstine-hez és Nipsey Russellhez a Quincy Jones Touron. Aztán Payne játszott a Hallelujah Baby című filmben (1967), fellépett az Equity Theatre „Lost in the Stars” című produkciójában is.

1969-ben leszerződött az Invictus Records kiadóval, amelyet régi detroiti barátai − Brian Holland, Edward Holland, Jr. és Lamont Dozier − vezettek.

A Band of Gold című albuma 1970-ben jelent meg, az Egyesült Királyságban az 1., az Egyesült Államokban pedig a 3. helyen végzett: ez volt az első aranylemeze. Sláger lett a Deeper and Deeper, a You Brought Me Joy, és a háborúellenes Bring the Boys Home.

Ahogy sikerei egyre nőttek, elkezdett szerepelni különböző tévéműsorokban, és turnézott az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban. Payne 1980-ban és 1981-ben vezette a „Today's Black Woman” című talkshow-t, aztán beszállt Duke Ellington „Sophisticated Ladies” című revűjébe 1982-ben.

Payne filmjei között van a „Private Obsessionin”, 1995; „Sprungin”, 1997; „Ragdollin”, 1999; „The Nutty Professor II: The Klumpsin,” 2000; „Fire and Icein, 2001” is.

Huszonegy albumot adott ki.

Freda Payne, 1998-ban

Stúdióalbumok[szerkesztés]

  • 1963: After the Lights Go Down Low and Much More!
  • 1966: How Do You Say I Don't Love You Anymore
  • 1970: Band of Gold
  • 1971: Contact
  • 1973: Reaching Out
  • 1974: Payne & Pleasure
  • 1975: Out of Payne Comes Love
  • 1977: Stares and Whispers
  • 1978: Supernatural High
  • 1979: Hot
  • 1996: Christmas With Freda and Friends
  • 2001: Come See About Me
  • 2007: On the Inside

Live[szerkesztés]

Kislemezek[szerkesztés]

1982: In Motion
1977: Love Magnet
1975: It's Yours To Have
1973: Two Wrongs Don't Make A Right
1972: The Road We Didn't Take
1971: Bring The Boys Home
1971: Cherish What Is Dear To You
1971: You Brought The Joy
1970: Band Of Gold
1970: Deeper & Deeper
1970: The Unhooked Generation
1982: In Motion
1977: Love Magnet
1975: It's Yours To Have
1973: Two Wrongs Don't Make A Right
1972: The Road We Didn't Take
1971: Bring The Boys Home
1971: Cherish What Is Dear To You
1971: You Brought The Joy
1970: Band Of Gold
1970: Deeper & Deeper
1970: The Unhooked Generation

Filmek[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Freda_Payne&oldid=26585444”