Fraktolumineszcencia
A fraktolumineszcencia az a fizikai jelenség, amikor egy anyag a törésekor fényt bocsát ki. A fraktolumineszcencia összetéveszthető a tribolumineszcencia jelenségével, de tribolumineszcencia esetén az anyag dörzsölésekor, itt pedig az anyag eltörése során keletkezik fénykibocsátás, többnyire kristályoknál.
Magyarázat[szerkesztés]
Az atomi és molekuláris felépítéstől függően egy kristály eltörésekor elektromos töltéselkülönülés történik: a kristály egyik része pozitív töltésű, míg a másik része negatív töltésű lesz.
Hasonlóan a tribolumineszcens jelenségnél, ha az elektromos töltés elkülönülésekor elegendő nagy potenciálkülönbség keletkezik, akkor a két rész közötti résen és azt kitöltő gázon keresztül kisülés történhet. A potenciál a rést kitöltő gáz dielektromos tulajdonságaitól (dielektromos állandó) függ.
Demonstráció[szerkesztés]
A jelenség megfigyelhető, ha mesterséges vagy természetes kvarckristályt eltörnek vákuumban szobahőmérsékleten. A töltésemisszió tíz másodperces nagyságrendben látható, egy nagyságrenddel hosszabb ideig, mint szilíciumalapú üveg esetében. A fraktolumineszcens spektrum 250, 430, és 620 nm hullámhosszokon mutat nagyobb kiugrást.[1]
Otthoni körülmények között a mélyhűtőből elővett jég törésekor vagy hirtelen melegedésekor figyelhető meg, elsötétített szobában. Ennek során a törésvonalak mentén fehér fény keletkezik.
Felhasználása[szerkesztés]
Kísérletek folynak a földrengéselőrejelzés területén. A talajban, sziklákban lévő szilícium, gránit, és különféle kristályok törésekor fraktolumineszcens fénykibocsátás figyelhető meg.[2][3][4]
Irodalom[szerkesztés]
- Erostyák János-Kozma László: Általános Fizika II. kötet: Fénytan. (hely nélkül): Dialóg Campus kiadó. 2003. 272–274. o.
- Pápay L. - Molnár S: Ásványtani, kőzettani alapismeretek. (hely nélkül): Egyetemi jegyzet - JATE, Szeged. 1989. 241. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://adsabs.harvard.edu/abs/1997APS..MAR.C1807K
- ↑ Archivált másolat. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
- ↑ http://www.rockcollector.co.uk/opticalprop.htm
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)