Fodor Imre (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor Imre (egyértelműsítő lap).
Fodor Imre
Született1891. szeptember 10.[1]
Pécs
Elhunyt1956. április 12. (64 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaMeisel Julianna
(h. 1938–1956)
SzüleiFodor Béla
Berger Irma
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1914, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-10-42)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fodor Imre (Pécs, 1891. szeptember 10.[2] – Budapest, 1956. április 12.)[3][4] belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete[szerkesztés]

Fodor Béla (1859–1919) kereskedő és Berger Irma (1864–1962) gyermekeként született zsidó polgári családban.[5] Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának hallgatója lett, ahol 1914-ben nyerte el oklevelét. Az első világháborúban katonaorvos volt. 1918-ban a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának belgyógyászatán kezdte pályáját, ahol Benedict Henrik osztályára került. 1918 és 1926 között alorvosi minőségben dolgozott, majd 1926-ban – Benedict halála után – ő lett az osztály főorvosa. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1945 augusztusától 1956-ig a Szent János Kórház II. számú Belosztályának osztályvezető főorvosa volt. 1946-ban a Szervezeti kölcsönhatások a belgyógyászati megbetegedésekben című tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1953-ban a Magyar Belgyógyász Társaság elnökévé választották. Szív- és keringési betegségekkel, illetve ezek klinikumával foglalkozott. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.

Házastársa Meisel Julianna szemorvos volt, Meisel Vilmos és Schwitzer Paula lánya, akit 1938. augusztus 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[6]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-10-42).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Adatok a pleuritis mediastinalis tuberculosa kórképéhez (Weisz Árminnal, Budapest, 1924)
  • A tífuszos epehólyaggyulladásról (Budapest, 1925)
  • A diurezisről és fokozhatóságának módjairól (Budapest, 1926)
  • Az arteria subclavia aneurizmája izoláltan a jobb kézen fejlődött dobverőujjal (Budapest, 1927)
  • Az insulin alkalmazása krónikus urémiánál (Budapest, 1927)
  • Klinikai észlelések a thyphus abdominalis kórképéről (Molnár Imrével, Budapest, 1927)
  • A tuberkulózis határesetei (Budapest, 1927)
  • Az ulkuszfájdalom nyomáspontjainak a testhelyzettől való függésről (Budapest, 1928)
  • Az epekőbetegség patogenéziséről (Budapest, 1929)
  • A colecystopathiák és a diabetes mellitus közti összefüggésről (Budapest, 1929)
  • Allergiás jelenségek az epeutak megbetegedésében (Kunos Istvánnal, Budapest, 1931)
  • Az endokrin mirigyrendszer extractumainak befolyása az egész carcino­ma fejlődésére (Erős Gedeonnal és Kunos Istvánnal, Gyógyászat, 1933)
  • Adat a szív koszorús verőerének heveny szívbelhártyagyulladás kapcsán előálló elzáródásához (Budapest, 1933)
  • Adatok a vérglykolysis kérdéséhez (Neumann Györggyel, Budapest, 1935)
  • Interferentia dissociatiónak pitvari extrasystoliával társult esete (Budapest, 1948)
  • A mellkasi elvezetések jelentősége a szívizom megbetegedéseiben (Orvosi Hetilap, 1948, 6. sz.)
  • A szív saját keringésének betegségei (Gyakorló Orvosok Könyvtára, Budapest, 1950)
  • A szívárnyék baloldali kettős conturjának értelmezése a kéthegyű billentyű szájadékának szűkülete mellett (Fodor Imrével és Kovács Ákossal, Budapest, 1951)
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben. (5B-10-42)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló Orvos (1952)
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fodor_Imre_(orvos)&oldid=26772231”