Ficsor Mihály (kapitány)
| Ficsor Mihály | |
| Született | 16. század |
| Elhunyt | 16. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katona |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fichor Mihály (16. század) várkapitány, végvári vitéz.
Élete[szerkesztés]
Lehet, hogy 1542-ben még Majláth István familiárisa volt a fogarasi uradalomban.[1]
1553-ban Lévai Cseh János fiatalon elhunyt, így hatalmas vagyona a lévai uradalommal együtt a koronára szállt. 1554-ben lévai vitézként a váci törökök többedmagával kihívták párbajra.[2]
1556. július 1-én már csábrági kapitány (Fythwr) ad elismervényt Bécsben a királyi kamarától felvett 400 forint zsoldról. Július 15-én a királyi kamara ad utalványt további 100 forintra posztóra (Fythor). Július 18-án Pozsonyban állít ki elismervényt a csábrági és lévai őrség számára átvett pénzről és felszerelésről (Fythor Praefectus). November 4-én Thurzó Ferenc kamaraelnök további 300 magyar forintot utalványoz neki.[3] 1556-tól, amikor megkapta utasítását,[4] 1558-ig csábrági kapitány,[5] akinek valószínűleg tartoztak az elmaradt bérével,[6] de hamarosan elhagyta e tisztét,[7] valószínűleg az 1558-as királyi biztosok által tett vizsgálat eredménye miatt, ami szerint hanyagnak találták.[8] Utódjának a tisztségben Koháry Imrének egy ezüst poharat ajándékozhatott.[9] 1564-ben a szenyéri vár kapitánya, amikor Nádasdy Tamás (1498-1562) öccse Nádasdy Kristóf a várkastélyát átadta az uralkodónak.[10]
Szigetvár 1566-os eleste után Kanizsa főkapitánysági székhely lett, amit 1568-ban Nádasdy Tamás nádor özvegye Kanizsai Orsolya elcserélt az uralkodóval. 1574-ben Ficsor Mihály a kanizsai vár hadnagya volt, de a török portyázó csapatával kelepcébe csalta és fogságba esett. A túlélők azt hitték elesett.[11] Sok zsolddal tartoztak neki és társainak. Mohácsy László és Kácz Iván kanizsai tisztekkel együtt esett fogságba és Szigetvárott őrizték őket. Sarcát 6000 forintban állapították meg.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mályusz Elemér 1923: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei II. Levéltári Közlemények 1/3-4, 296 (Nádasdy Tamás 1531-ben kapta adományba a fogarasi várat, amit aztán átadott sógorának Majláth Istvánnak. Mikor ő fogságba esett, ismét igényt támasztott rá Szalay Jánossal. Ekkor többek írtak nekik támogatásukat kérve); Vö. 1537 Anthonius Fychor de eadem Galacz (Majláth Béla 1892: Oklevelek Maylád István történetéhez. Magyar Történelmi Tár 3/15, 81); Vö. 1516 Fychor Antal (Melich János 1917: Régi nyelvemlékeink. Magyar Nyelv 13, 231-232.
- ↑ Szalay Ágoston 1861: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. Pest, 140-141; Ráth Károly 1862: Török-magyar viszonyok III. Magyar Akadémiai Értesítő III, 436 (említi 1863 Budapesti Szemle 17/56-57, 464); Szegő Pál 1911: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593). Budapest, 330-331; Takáts Sándor 1912: Török-magyar bajviadalok II. Budapesti Szemle 150/426, 388; Takáts 101; Haiczl Kálmán 1932: Léva története a XVI. század végéig. Léva, 38-39; Clair Vilmos 2002: Magyar párbaj. A párbaj története. Magyar párbajok. Párbajkódex. p. 171.
- ↑ Nemzeti Múzeum Kézirattára, fol. lat. 1233 (?); Thaly 1867, 27.
- ↑ Kenyeres 2002, 132 nn.
- ↑ Thaly 1867, 27-28.
- ↑ Bagi 2021, 104.
- ↑ Illésy 1894, 235.
- ↑ Nemzeti Múzeum Kézirattára, fol. lat. 1234; Thaly 1867, 28; Illésy 1894, 236; Szántó 1974, 448.
- ↑ Csuthy 2020, 57, 64.
- ↑ Szurmay 1997, 15, 23; Vö. Borsa Iván 1984: A szenyéri uradalom a török időkben; 1986: A szenyéri várkastély öt leltára a XVI. sz.-ból.
- ↑ Körmendi levéltár, Missiles, 1574 aug. 28. Rohoncz, Batthyány Boldizsár-hoz a kanizsaiak szerencsétlenségéről; Takáts 1914, 240-241.
- ↑ Cs. és k. áll. ltr. Turcica, Index praecipui nominis Christianorum, militum quiper Turcas hisce proximioribus annis, durantibus iuduciis capti sunt 1575; Takáts 1915, 278.
Források[szerkesztés]
- Bagi Zoltán Péter 2021: A muster-list from town Krupina from year 1559. Acta Historica Neosoliensia 24/2, 99-111.
- Csuthy András 2020: Testament Imricha Koháryho - Dodatky k životopisu. Zborník Múzea vo Svätom Antone XXIV, 49-73.
- Kenyeres István 2002 (szerk.): XVI. századi uradalmi utasítások - Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére I.
- Szurmay László 1997: Egy nápolyi származású várkapitány Veszprémben. Veszprémi Szemle 1997/1-2, 14-24.
- Szántó Imre 1974: A végvári katonaság helytállásának eszmei alapja a XVI. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények 21/3.
- Takáts Sándor 1915: Rajzok a török világból I. Budapest.
- Takáts Sándor 1914: Thengöldi Bornemissza János. Hadtörténelmi Közlemények 15.
- Takáts Sándor 1912: Török-magyar bajviadalok II. Budapesti Szemle 150/426.
- Illésy János 1894: Várvizsgálatok 1557-58-ban. In: Hadtörténelmi Közlemények 7.
- Thaly Kálmán 1867: Csábrág vára. Magyarország és a Nagyvilág 1867.
