Ficsor Mihály (kapitány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ficsor Mihály
Született16. század
Elhunyt16. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakatona
SablonWikidataSegítség

Fichor Mihály (16. század) várkapitány, végvári vitéz.

Élete[szerkesztés]

Lehet, hogy 1542-ben még Majláth István familiárisa volt a fogarasi uradalomban.[1]

1553-ban Lévai Cseh János fiatalon elhunyt, így hatalmas vagyona a lévai uradalommal együtt a koronára szállt. 1554-ben lévai vitézként a váci törökök többedmagával kihívták párbajra.[2]

1556. július 1-én már csábrági kapitány (Fythwr) ad elismervényt Bécsben a királyi kamarától felvett 400 forint zsoldról. Július 15-én a királyi kamara ad utalványt további 100 forintra posztóra (Fythor). Július 18-án Pozsonyban állít ki elismervényt a csábrági és lévai őrség számára átvett pénzről és felszerelésről (Fythor Praefectus). November 4-én Thurzó Ferenc kamaraelnök további 300 magyar forintot utalványoz neki.[3] 1556-tól, amikor megkapta utasítását,[4] 1558-ig csábrági kapitány,[5] akinek valószínűleg tartoztak az elmaradt bérével,[6] de hamarosan elhagyta e tisztét,[7] valószínűleg az 1558-as királyi biztosok által tett vizsgálat eredménye miatt, ami szerint hanyagnak találták.[8] Utódjának a tisztségben Koháry Imrének egy ezüst poharat ajándékozhatott.[9] 1564-ben a szenyéri vár kapitánya, amikor Nádasdy Tamás (1498-1562) öccse Nádasdy Kristóf a várkastélyát átadta az uralkodónak.[10]

Szigetvár 1566-os eleste után Kanizsa főkapitánysági székhely lett, amit 1568-ban Nádasdy Tamás nádor özvegye Kanizsai Orsolya elcserélt az uralkodóval. 1574-ben Ficsor Mihály a kanizsai vár hadnagya volt, de a török portyázó csapatával kelepcébe csalta és fogságba esett. A túlélők azt hitték elesett.[11] Sok zsolddal tartoztak neki és társainak. Mohácsy László és Kácz Iván kanizsai tisztekkel együtt esett fogságba és Szigetvárott őrizték őket. Sarcát 6000 forintban állapították meg.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mályusz Elemér 1923: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei II. Levéltári Közlemények 1/3-4, 296 (Nádasdy Tamás 1531-ben kapta adományba a fogarasi várat, amit aztán átadott sógorának Majláth Istvánnak. Mikor ő fogságba esett, ismét igényt támasztott rá Szalay Jánossal. Ekkor többek írtak nekik támogatásukat kérve); Vö. 1537 Anthonius Fychor de eadem Galacz (Majláth Béla 1892: Oklevelek Maylád István történetéhez. Magyar Történelmi Tár 3/15, 81); Vö. 1516 Fychor Antal (Melich János 1917: Régi nyelvemlékeink. Magyar Nyelv 13, 231-232.
  2. Szalay Ágoston 1861: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. Pest, 140-141; Ráth Károly 1862: Török-magyar viszonyok III. Magyar Akadémiai Értesítő III, 436 (említi 1863 Budapesti Szemle 17/56-57, 464); Szegő Pál 1911: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593). Budapest, 330-331; Takáts Sándor 1912: Török-magyar bajviadalok II. Budapesti Szemle 150/426, 388; Takáts 101; Haiczl Kálmán 1932: Léva története a XVI. század végéig. Léva, 38-39; Clair Vilmos 2002: Magyar párbaj. A párbaj története. Magyar párbajok. Párbajkódex. p. 171.
  3. Nemzeti Múzeum Kézirattára, fol. lat. 1233 (?); Thaly 1867, 27.
  4. Kenyeres 2002, 132 nn.
  5. Thaly 1867, 27-28.
  6. Bagi 2021, 104.
  7. Illésy 1894, 235.
  8. Nemzeti Múzeum Kézirattára, fol. lat. 1234; Thaly 1867, 28; Illésy 1894, 236; Szántó 1974, 448.
  9. Csuthy 2020, 57, 64.
  10. Szurmay 1997, 15, 23; Vö. Borsa Iván 1984: A szenyéri uradalom a török időkben; 1986: A szenyéri várkastély öt leltára a XVI. sz.-ból.
  11. Körmendi levéltár, Missiles, 1574 aug. 28. Rohoncz, Batthyány Boldizsár-hoz a kanizsaiak szerencsétlenségéről; Takáts 1914, 240-241.
  12. Cs. és k. áll. ltr. Turcica, Index praecipui nominis Christianorum, militum quiper Turcas hisce proximioribus annis, durantibus iuduciis capti sunt 1575; Takáts 1915, 278.

Források[szerkesztés]