Fekete József (kertészmérnök)
| Fekete József | |
 | |
| Született | 1842. június 2.[1] Káloz[1] |
| Elhunyt | 1905. november 27. (63 évesen)[2][3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | kertész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete József (Káloz, 1842. június 2. – Budapest, 1905. november 27.) okleveles kertész, a Füvészkert intézője.
Életrajza[szerkesztés]
Kálozon született 1842. június 2-án, apja Fekete József, édesanyja Gerlach Terézia volt.[4] 1855 és 1859 között nagyhörcsöki négyéves gyakornokoskodása után Entz Ferenc Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetét végezte el.
1862-től az egyetemi Botanikus Kertben fősegéd, főkertész, majd intéző, azt európai hírnévre fejlesztette. Jurányi Lajossal együtt végezte a kert rendszerezését, a magyar díszkertészetnek, s a tudományos növénytannak kiváló gyakorlati művelője volt. Különösen a forró égövi növényeknek külföldön is elismert szakértőjévé vált, s mint nekrológjában írták „hosszú, negyven évi szolgálata alatt egy egész kertész generácziót nevelt föl és szerzett magának őszinte tisztelőket és barátokat”.[5]
Negyvenéves szolgálati jubileumát a Kertészeti Társulat Rudinai Molnár István harmincéves szakírói jubileumával együtt ünnepelte meg 1903. február 14-én az István szállóban rendezett lakomán.[6]
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tiszteletbeli, alapító és választmányi tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagja volt.
Számos bel- és külföldi kiállításon kapott kitüntetést, érmet, elismerő oklevelet, mint zsűritag a királytól is több ízben részesült elismerésben.[6]
Családja, egyetlen gyermeke Fekete Gizella és számos testvére családjaikkal, valamint a kertész szakma országos jelesei kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőbe.[5] Sírja mára nem maradt fenn.
Munkái[szerkesztés]
Számos szakközleménye jelent meg a Kertészeti Lapok, a Természettudományi Közlöny, A Kert és számos más szaklapban.
Az egyetemi növénykert igazgatójával együtt szerkesztette az évenként megjelenő „Delectus seminum in horto botanico universitatis budapestinensis annis 1866—1903 collectorum”, (a kir. magy. tud. egyetemi növénykertben termesztett és cserére szánt magvak) jegyzékét, amely áttekintő képet adott a növénykert gazdag növénykincseiről. 1863-ban, működésének kezdetén 1866 faj növény volt szabadban, hideg- és melegházban, 1866-ra a növényfajok mennyisége megközelítette a 7000-et, s 1903-ra e szám megkétszereződött.[7]
- Az Eucalyptus globus kísérleti tenyésztéséről hazánkban (Természettudományi Közlöny 1892. XXV.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ Kertészeti Lapok (magyar nyelven)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ Kálóz rk. keresztelési anyakönyv 1842. június 2. Apa: Fekete József, anya Gerlach Terézia, nemtelenek. Gyermek neve: Jósef(!)
- ↑ a b Fekete József. Kertészeti Lapok, 1905. December, 13. szám, 377–379. o.
- ↑ a b Két érdemdús kertészeti szakférfiú jubileuma. A Kert, 1903-02-15. 4. szám, 123. o.
- ↑ Fekete József, a kir. magy. tudományegyetem növénykertjének intézője. Kertészeti Lapok, 1903. Március, 3. szám, 63–65. o.
Források[szerkesztés]
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Mágócsy-Dietz Sándor: Fekete József (Kertészeti Lexikon, 1906.)
- Fekete József, a kir. magy. tudományegyetem növénykertjének intézője. Kertészeti Lapok, 1903. Március, 3. szám, 63–65. o.
- Fekete József. Kertészeti Lapok, 1905. December, 13. szám, 377–379. o.
- Gyászjelentései (Pannon Digtiális Egyesített Archívum): Leánya, Fekete Gizella és testvérei részéről Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnöksége részéről; A m. kir. Tudományegyetemi növénykert igazgatója részéről