Fabró Henrik
| Fabró Henrik | |
 | |
| Született | 1866. május 21. Borbátvíz |
| Elhunyt | 1924. február 16. (57 évesen) Balatonfüred |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gyorsíró |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1882–1887) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (45-2-124) |
| A Magyar Távirati Iroda elnök–főszerkesztője | |
| Hivatali idő 1918 – 1919 | |
| Előd | Radó Sámuel |
| Utód | Kozma Miklós |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fabró Henrik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fabró Henrik, névváltozata: Fabro (Borbátvíz, 1866. május 21. – Balatonfüred, 1924. február 16.)[1] magyar gyorsíró, ügyvéd, az MTI elnöke (1918–1919).
Életpályája[szerkesztés]
Fabró György cs. és kir. százados és Brdán Mária fiaként született. A szászsebesi és a nagyszebeni gimnáziumokba járt, majd az érettségit követően jogi pályára lépett. 1882 és 1887 között a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte tanulmányait, ahol előbb doktorátust tett, később ügyvédi oklevelet szerzett. 1886-ban az országgyűlési gyorsíróiroda gyakornoka lett, majd 1922-ben kinevezték az iroda vezetőjévé. Sok nyelven beszélt. 1894 és 1904 között az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület, 1905 és 1923 között az általa alapított Gyakorló Gyorsírók Társáságnak elnöke volt. 1918–19-ben a Magyar Távirati Iroda elnöki tisztségét is betöltötte. Cikkei gyorsírói szaklapokban jelentek meg, főleg az általa alapított Az Írás című újságban, melynek szerkesztője volt. Először kezdeményezte a magánhangzókkal való rövidítési módot (fabroizmusok), ebben az irányban dolgozta át a Gabelsberger–Markovits-féle gyorsírási rendszert.
Felesége Fajnor Róza volt, akit 1891 novemberében Temesváron vett nőül.[2]
Síremléke, – Tóth István alkotása – a Fiumei Úti Sírkert 45. parcellájában található.
Művei[szerkesztés]
- Mire tanított meg 36 évi gyorsírási gyakorlat? (Budapest, 1915)
- Párisi békedelegációs naplója (I–III. Budapest, 1935–41)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a balatonfüredi polgári halotti akv. 7/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
- ↑ Pesti Napló, 1891. november 7. (42. évfolyam, 306. szám)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Révai nagy lexikona VII. kötet (Etelka–Földöv). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8