Fánlakó mohagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fánlakó mohagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Arrhenia
Tudományos név
Arrhenia epichysium
(Pers.) Redhead, Lutzoni, Moncalvo & Vilgalys 2002
Szinonimák

Omphalina epichysium

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fánlakó mohagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fánlakó mohagomba témájú médiaállományokat és Fánlakó mohagomba témájú kategóriát.

A fánlakó mohagomba (Arrhenia epichysium) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, korhadó fán élő, mohákkal és algákkal szimbiózist kialakító, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fánlakó mohagomba kalapja 0,5-3 cm széles, alakja fiatalon laposan domború, később középen bemélyedő vagy tölcséres. Felülete sima. Széle kezdetben begöngyölt, majd kiegyenesedik, idősen bordássá válik. szürke színű, rovátkolt. Színe szürke; középen sötétebb, szürkésfeketés vagy sötét szürkésbarna. Ha kiszárad, jelentősen kifakul. Húsa vékony, vizenyős, szürkés színű. Íze és szaga nem jellegzetes.

Viszonylag ritkásan álló lemezei lefutók, nem túl sűrűek. Színük halványszürkés.

Tönkje 1,5-3 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, felülete sima vagy minimálisan szőrözött. Színe a kalapéval megegyezik, de nem fakul ki annyira.

Spórapora fehér. Spórája ellipszoid, sima, mérete 7-9 x 4-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más korhadó fán, moha között élő gombákkal, pl. a ráncos békagombával téveszthető össze.

A fánlakó mohagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Fenyvesekben, lombos erdőkben az erősen korhadó fatörzseken található meg egyesével, kisebb csoportokban vagy akár tömegesen. Táplálékát elsősorban a faanyag bontásával szerzi, de különböző alga- és mohafajokkal valamilyen szintű szimbiózist is kialakít.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]