Egri járás
| Egri járás | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Heves vármegye |
| Járási székhely | Eger |
| Települések száma | 22 |
| városok | 2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 419 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 145 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 602,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| Az Egri járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Egri járás Heves vàrmegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Eger. Területe 602,05 km², népessége 87 440 fő, népsűrűsége 145 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Eger és Verpelét) és 20 község tartozik hozzá.
Az Egri járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Eger volt.
Települései[szerkesztés]
| Település | Rang (2013. július 15.) |
Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2012. január 1.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| Eger | megyeszékhely megyei jogú város |
Egri | 56 166 |
92,21
|
| Verpelét | város | Egri | 3 812 |
53,18
|
| Andornaktálya | község | Egri | 2 740 |
16,75
|
| Bátor | község | Bélapátfalvai | 407 |
27,32
|
| Demjén | község | Egri | 590 |
25,08
|
| Egerbakta | község | Egri | 1 434 |
32,37
|
| Egerbocs | község | Bélapátfalvai | 531 |
15,95
|
| Egercsehi | község | Bélapátfalvai | 1 377 |
10,39
|
| Egerszalók | község | Egri | 1 886 |
23,11
|
| Egerszólát | község | Egri | 1 062 |
26,1
|
| Feldebrő | község | Egri | 1 021 |
26,52
|
| Felsőtárkány | község | Egri | 3 358 |
77,32
|
| Hevesaranyos | község | Bélapátfalvai | 582 |
17,02
|
| Kerecsend | község | Egri | 2 304 |
24,58
|
| Maklár | község | Egri | 2 398 |
28,01
|
| Nagytálya | község | Egri | 844 |
13,19
|
| Noszvaj | község | Egri | 1 857 |
18,84
|
| Novaj | község | Egri | 1 390 |
18,52
|
| Ostoros | község | Egri | 2 670 |
23,51
|
| Szarvaskő | község | Egri | 385 |
12,59
|
| Szúcs | község | Bélapátfalvai | 401 |
8,49
|
| Tarnaszentmária | község | Egri | 225 |
11
|
Története[szerkesztés]
Demográfia[szerkesztés]
A 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak összehasonlítása alapján a következő települések lakossága nőtt a járásban:
- Maklár +2%, 2359 fő (2001), 2406 fő (2011)
- Kerecsend +2% 2198 fő (2001), 2242 fő (2011)
- Andornaktálya +5,8% 2661 fő (2001), 2816 fő (2011)
- Nagytálya +6,7% 836 fő (2001), 892 fő (2011)
- Noszvaj + 7,4% 1670 fő (2001), 1793 fő (2011)
- Felsőtárkány +7,6 3209 fő (2001), 3452 fő (2011)
- Ostoros +11,1% 2399 fő (2001), 2666 fő (2011)
A legjelentősebb csökkenést Tarnaszentmária szenvedte el, mivel 2001-es lakosságának több, mint 25 százalékát (-25,2%) elveszítette tíz év leforgása alatt, így lakossága a 2001-es 290 főről 2011-re 217 főre apadt.[2]
Források[szerkesztés]
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Nézze meg, hogy tűnnek el az emberek a városából!. Index.hu és otthoncentrum.hu. (Hozzáférés: 2014. november 29.)