Diósy Lajos
Diósy Lajos (Komárom, 1867. szeptember 8.[1] – 1945.) gyógyszerész, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke 1912–1919 között. Később az egyesület tiszteletbeli elnökévé választották. Elnöksége alatt épültek ki Mátyásföldön a közműhálózatok. Budapesti gyógyszertára jövedelméből alapítványt hozott létre a község további fejlesztésére.
Életútja[szerkesztés]
Diósy János magánzó és Eiselt Franciska fiaként született. 1894. május 15-én Budapesten, az erzsébetvárosi plébánián vette feleségül Paulheim Malvint[2][3] (Budapest, 1875. február 8. – Mátyásföld, 1937. február 14.),[4] Paulheim József építész és fővárosi bizottsági tag és Kurzveiter Franciska leányát.[5] Sógornője, Janczer Lajosné Paulheim Aranka korai halála után (1903-ban, 24 évesen tüdővészben hunyt el) félárván maradt fiait, Jobaházi (Janczer) Lajost és Jenőt ők nevelték fel.[6][7]
A Damjanich utca 2. szám alatti gyógyszertár bérletét 1893-től vette át.[8] 1900-ban az akkor VII. kerületi Külső Kerepesi út 38. szám alatt létesített egy úgynevezett Gaertner tanár-féle csecsemőtejet termelő intézetet (ahol tehéntejből készítettek csecsemők szoptatására anyatej pótló tejet), de más tejtermékeket is előállított, mint a zsirdúsabb, könnyebben emészthető „táptej”, vagy a tejpezsgő, amit szikvizes üvegben, üdítő és tápláló italként forgalmaztak, illetve a cukorbetegeknek készített dr. Noorden tanár-féle tejet is.[9][10] Ugyanebben az évben már ő üzemeltette Schally Ede első magyar Kefir-intézetét is a Teréz körút 31-ben.[11][12] Fivére, Diósy János budapesti vaskereskedő 1928-ban bekövetkezett halálakor már nem volt Budapesten gyógyszertára.[13]
Mátyásföld első iskolájának létrehozásában és a katolikus templom felépítésében is segédkezett, mint rendezvényszervező jeleskedett a pénzgyűjtő mulatságok terén.[14][15] 1912–1919 között a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke volt, aminek 1922-től[16] tiszteletbeli elnökévé is választották. 1917–1918-ban az egyesület a nevére egy jótékonysági alapot hozott létre.[17][18] Elnöksége alatt épültek ki Mátyásföldön a közműhálózatok.
Emlékezete[szerkesztés]
1922-ben[19][20] azt az utcát nevezték el róla, ahol neki is köszönhetően Mátyásföld első elemi iskoláját megnyitották. Miután 1949-ben[21] Lenin utcára, és a folytatásában volt Szurmay Sándor utcát Marx utcára, 1992-ben mindkét útszakasz az ő nevét kapta.[22][23]
2011-ben egyike a Lantos Antal és Széman Richárd kerületi helytörténészek által összeállított 56 XVI. kerületi nevezetes személynek, akiknek emléktáblás gesztenyefákat ültettek a Sashalmi sétányon.[15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Komáromi r.k. keresztelési anyakönyv, 187/1867. folyószám.
- ↑ Budapest-erzsébetvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 290/1894. folyószám.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1894. május 13.
- ↑ Halálozás, Nemzeti Ujság 19. évfolyam 38. szám - 1937. február 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Hymen, Ország-Világ 15. évfolyam 21. szám - 1894. május 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Gyászrovat, Rákos Vidéke 3. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1903. augusztus 9.
- ↑ Széman Richárd: Díszpolgárok, Kertvárosi helytörténeti füzetek 16. - 2009.
- ↑ Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, Budapesti Hírlap 13. évfolyam 183. szám, 1893. július 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A csecsemőtej, Ország-Világ, 21. évfolyam, 13. szám - 1900. március 25. (online: adtplus.arcanum.hu; kizárólagos jogát a napokban megvette Fuchs Gyula nagybirtokos... 1896 Tejgazdaság 3. évf. 12. sz. 48. o.)
- ↑ 1. rész A)Ház- és Telekjegyzék, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 29. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1928.
- ↑ 5. rész. Gyárosok, iparosok, kereskedők, mérnökök, orvosok, ügyvédek stb. czím-jegyzéke, Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 8. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1894.
- ↑ Hirdetés, Budapesti Hírlap 20. évfolyam - 1900. február (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Halálozás, Gyógyszerészi Közlöny 44. évfolyam 5. (egyesített 14.) szám - 1928-04-01 (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_RakosVideke_1905/?query=%22Di%C3%B3sy%20Lajos%22&pg=300&layout=s
- ↑ a b Lantos Antal és Széman Richárd: Javaslat a Sashalmi sétányon helytörténeti fasor kialakítására testületi ülésre, docplayer.hu - 2010.
- ↑ A mátyásföldiek közgyűlése, Rákos Vidéke 22. évfolyam 21. szám - 1922. máj. 21.
- ↑ Mátyásföld egy esztendeje, Rákos Vidéke 17. évfolyam 25. szám - 1917. júni. 24.
- ↑ Diósy alapítvány, Rákos Vidéke 18. évfolyam 28. szám - 1918. júli 14.
- ↑ Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003., 148. old.
- ↑ Tóth Orsolya: Mátyásföld utcanevei (1889-2004), Névtani Értesít 28., mnytud.arts.unideb.hu - 2006.
- ↑ Budapesti távbeszélőnévsor, library.hungaricana.hu - 1949. december
- ↑ Főv. Közgyűlés 539e/1992. IV. 30., Fővárosi Közlöny 42. évfolyam 6. szám - 1992. június 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest utcajegyzéke, Budapesti útmutató - 1956. (online: adtplus.arcanum.hu L és M)
Források[szerkesztés]
- Mészáros György (a Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja): Évfordulós adatok azokról a híres emberekről, akikről Budapesten utcát neveztek el 1996-1999 között valamilyen kerek évforduló kapcsán, lazarus.elte.hu
|
Ez az orvosról, gyógyszerészről vagy állatorvosról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a magyar politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |