Csuthy Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuthy Gyula
Született1895. június 3.
Kisbér
Meghalt1949-ben eltűnt (53 évesen)
Szovjetunió
Állampolgárságamagyar
Rendfokozatavezérőrnagy
Iskolái

Vitéz Csuthy Gyula (Kisbér, 1895. június 3. – ?) igazgató-tanár, posztumusz vezérőrnagy.

Élete[szerkesztés]

Csuthy Károly református kisbéri ügyvéd és Nerhaft Lujza római katolikus magánzónő gyermekeként született, 1895. szeptember 26-án keresztelték Ászáron.[1]

Katonai iskolákban nevelkedett, majd 1932-ben végzett Pécsett tanári szakon. 1913-ban tisztté avatták,[2] 1914-től hadnagy,[3] 1915-től főhadnagy.[4] Részt vett az első világháborúban, melyben kétszer is súlyosan megsebesült.[5] 1918-ban a 3. honvéd gyalogezred főhadnagya volt.

1929-ben a római Collegium Hungaricumba kapott olasz nyelvi tanulmányaira ösztöndíjat.[6] 1932-től előbb a soproni, majd 1937-ig a pécsi hadapródiskola oktatója, majd aligazgatója volt.[7] 1938-ban tanulmányúton vett részt Olaszországban.[8] 1938-1941 között a soproni Rákóczi honvéd reáliskola nevelőintézetének tanára. 1939-től alezredes lett. 1941-ben megalakult a Nagykárolyi gróf Károlyi István Honvédtiszti Fiúnevelő Intézet, melynek első parancsnoka lett.[9] 1942-től ezredes volt. 1943-1944 között a Honvédelmi Minisztérium tanulmányi felügyelője volt. 1945-ben Németországba, Ravensburg (Taldorf) környékére került,[10] majd novemberben hazatért. 1947 végén B-listára került.[11] Elbocsátották és 1948-ban nyugállományba helyezték.[12]

1949-ben valószínűleg a Szovjetunióba hurcolták és eltűnt.[13] P. Károlyi Bernát perében (1950) már nem volt személyesen jelen.[14]

Anyanyelvi szinten beszélt franciául és olaszul, illetve a vívásban is jeleskedett.[15] Felesége Tarján Katalin, aki elhunyt Budapesten, 1950. szeptember 5-én.[16]

Elismerései és emléke[szerkesztés]

  • 1991. március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök több társával együtt posztumusz előléptette.[17]
  • Pécsett a Zrínyi hadapródiskola emléktábláján, a mártírok között szerepel[18]
  • 1940 Olasz Koronarend parancsnoki keresztje[19]
  • 1939 A kormányzó dicsérő elismerése[20]
  • 1938 II.B Tiszti Szolgálati Jel[21]
  • Signum Laudis[22]
  • III. osztályú katonai érdemkereszt[23]
  • Több magyar és olasz kitüntetés viselője.

Művei[szerkesztés]

  • 1932 Az olasz pásztorköltészet és hatásai irodalmunkban. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője 1932, 3-25.
  • 1935 Katonai nevelés külföldön. Magyar Katonai Szemle 5/7, 60-71.
  • 1935 Az utolsó száz év hadjáratai Abessziniában. Magyar Katonai Szemle 5/12, 251-254.
  • 1936 Helyőrség vagy tábor. Magyar Katonai Szemle (kézirat)
  • 1938 Due nazioni sorelle 1356 (kézirat)
  • 1941 A katonaszellem mint államalkotó tényező. Magyar Katonai Szemle 11/7, 81-84.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ászári református keresztelési anyakönyv 22/1895.
  2. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 40/43, 442 zászlós (1913. október 18.)
  3. Pesti Napló 65/192, 12 (1914. augusztus 12.)
  4. Pesti Hírlap 37/237, 18 (1915. augusztus 26.)
  5. Nachrichten über Verwundete und Kranke 1915/187 (január 5.) - Feldspital Nr. 2/12 in Chyrów; 1915/333 (március 9.) - Schuss i. d. l. Unterschenkel, Kriegsspital in Budapest, Bezerédi utca.
  6. MTI Napi Hírek, 1929. július 10. 17,2; Ujság 5/154, 2 (1929. július 11.); 8 Órai Ujság 1929. július 11., 4; 1930 A Pécsi Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem almanachja. 54; 1931 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II/1, 17 No. 15; Szlavikovszky Beáta 2009: Fejezetek a magyar-olasz kulturális kapcsolatokból 1880-1945 között. Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. A Magyar Királyi Zrinyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője, Pécs 1938; 1939.
  8. Magyar Országos Tudósító XX/204, 1 (1938. szeptember 12.); Mit láttam Olaszországban? Szentesi Napló 1938. november 27. p. 6-7.
  9. MTI hírek 1941. 11. 17.; Pester Lloyd 1941. november 18., 6; Pesti Hírlap 1941. november 18., 7. (63/263); Lásd még: MTI hírek 1943. 2. 12.
  10. Magyar Hadifogoly Híradó II/16, 9 (1946. április 22.)
  11. "C" minősítéssel - vezető állásra alkalmatlan igazolták.
  12. 1948 Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára 75/7, 84 (március 1.)
  13. Fornett László perében is szerepelt: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956 Archiválva 2016. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. Kahler Frigyes 2014: Vallásüldözés a kommunista pártállamban, avagy koncepciós perek Magyarországon a katolikus egyház tagjai ellen. In: Gellért-konferenciák - Előadások a kommunizmus bűneiről. Budapest, 210.; 2019: Adalékok a magyarországi egyházüldözés történetéhez (1945–1989). In: Fazekas Ferenc – Fedeles Tamás – Nagy Levente (szerk.): Évszázadok forgatagában. Pécs, 181.
  15. Dunántúl 15/111, 9 (1925. május 17.)
  16. Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2101/1950.
  17. Magyar Honvéd 2/12, 5 (1991. március 22.); Népszabadság 49/63, 5 (1991. március 15.); Népszava 119/63, 5 (1991. március 15.); Pest Megyei Hírlap XXXV/63, 1 (1991. március 15.); Tolnai Népújság II/63, 2 (1991. március 15.); Délvilág 48/63 (1991. március 15.);
  18. Gál Attila 2001: Armis et litteris - A pécsi M. kir. Zrínyi Miklós honvéd gyalogsági hadapródiskola történetéből 1898–1944 Archiválva 2020. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; Romváry Ferenc 2014: Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, 293.
  19. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 52/32, 355 (október 15.); Magyar Országos Tudósító XXII/212, 1 (1940. augusztus 7.); Pesti Hírlap 62/179, 7 (1940. augusztus 8.); Függetlenség 8/179, 5 (1940. augusztus 8.)
  20. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 51/15, 89 (december 1.)
  21. 1943 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 55/26, 866 (június 17.)
  22. Pester Lloyd 63/ 17, 5 (1916. január 17.); Molnár 1928, 51, 83.
  23. Molnár 1928, 156.

Források[szerkesztés]