Cserfalvi Eliz

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserfalvi Eliz
Született1926. február 23.[1]
Budapest
Elhunyt1970-es évek
Állampolgárságamagyar
HázastársaGérecz Árpád
Foglalkozásahegedűművész
Iskolái
Zenei pályafutása
Műfajokklasszikus zene
Hangszerhegedű
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserfalvi Eliz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserfalvi Eliz (egyéb írásmódok és nevek: Cserfalvy, Aliz, Elise, Elisabeth, Erzsébet) (Budapest, 1926. február 23. – Svájc, ?) magyar–svájci hegedűművész.

Élete[szerkesztés]

Szegény családból származott. Apja Cserfalvi Lajos (1900–1968) tűzoltó, anyja Ádám Jozefa varrónő volt.[2] Családneve eredetileg Csicsák volt, melyet valószínűleg apjával egyidőben – 1933-ban – változtatott Cserfalvira. A hangszerek és a fellépőruhák megvásárlása nagy gondot okozott nekik. Apja szigorú emberként nem kedvelte, hogy időnként dzsesszt hallgatott a rádióban.

Zenei tanulmányait 1933 és 1938 között a Fodor Zeneiskolában folytatta Rados Dezső tanítványaként.[3] Gyakran szerepelt növendékhangversenyeken, a Pesti Napló ezt írta a játékáról: „Egyes növendékek máris kitűntek meglepően érett játékukkal. A nyolcéves Cserfalvi Eliz (Rados-növendék) például valódi kis csodagyerek, bámulatos virtuóz készséggel és őszinte, lelkes odaadással adta elő Seitz g-dúr koncertjének I. tételét.”[4] Az iskolában ösztöndíjasként tanult, sőt őt és tehetséges társát, Vadas Ágnest két ismeretlen 1936-ban 300 pengő jutalomban részesítette.[5] 1937-ben a következőket játszotta a vizsgáján: Mozart E-moll szonáta, Haydn C-dúr zongorahármas I. tétel, Corelli La folia, Brahms-Joachim: Magyar tánc.[6]

A Zeneművészeti Főiskolán Zathureczky Ede tanítványa lett, de Waldbauer Imre és Weiner Leó is tanította.[7] Egyik első nagy koncertjét 1939-ben tartotta a Vígszínházban.[8] 1942-ben Dohnányi Ernő elnöksége alatt neki ítélte oda a zsűri a Reményi-díjat és a Reményi mesterhegedűt. A díjat Bach Bourréjának és Paganini Boszorkánytáncának az előadásáért kapta.[9] Ugyanebben az évben a Hubay-díjat is megnyerte.[10]

A díjazás után országszerte hívták játszani. Hegedűművészi oklevelét 1943-ban szerezte meg 16 évesen.[11]

1946-ban a korabeli lapok megfogalmazása szerint „első helyezett” lett a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen (Concours international d'exécution musicale de Genève).[12] Valójában második volt, mivel első helyezést nem adtak ki. (A versenyen korábban több magyar szerepelt már sikerrel, például Solti György zongorával 1942-ben). Weöres Sándor ezt mondta róla: „nem is ő játszik, hanem valami égi hatalom vezeti kezében a vonót”.[13] A verseny után Párizsban koncertezett és hanglemezt készített. Egyik koncertjét Louis Aragon is meghallgatta. A lemezen Kodály Zoltán Szólószonátáját játszotta, a felvétel az év hanglemez-nagydíját nyerte el Franciaországban.[14]

1948-ban a hollandiai scheveningeni versenyen második helyet szerzett 26 ország 300 versenyzője előtt. A versenyen Jehudi Menuhin zsűrizett többek között.[15] Ezt követően Svájcban, Londonban, Olaszországban, Dél-Amerikában és New York-ban a Broadway-en szerepelt.[16]

1949-ben tűnt el a neve a magyar sajtóból. Valószínűleg ekkor emigrált. Egy későbbi interjúja szerint hároméves ázsiai turnéra szerződtették. Férjével, Gérecz Árpáddal később Lausanne mellett telepedtek le. Gérecz tanár és karmester volt a helyi iskolában és zenekarban.[17]

1951-ben a belga Erzsébet Királynő Zenei Verseny (Concours musical international Reine Élisabeth) hegedűversenyén 3. helyezést ért el két volt szovjet állampolgár mögött, mint állampolgárság nélküli („stateless”).[18]

Az angol nyelvű Wikipédia egy listája szerint az 1970-es években hunyt el.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Reményi-díj (1942)
  • Hubay-díj (1942)
  • Genfi Nemzetközi Zenei Verseny 2. helyezés (1946)
  • Scheveningeni zenei Versenyen 2. helyezés (1948)
  • Erzsébet Királynő Zenei Verseny 3. helyezés (1951)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://collections.arolsen-archives.org/en/search/person/80942562
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 742/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  3. ↑ Iskolai értesítők – Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola (1933) 
  4. ↑ (1934. június 7.) „Növendékhangverseny”. Pesti Napló 85 (126). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  5. ↑ Iskolai értesítők – Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola (1936) 
  6. ↑ Iskolai értesítők – Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola Fodor Ernő Okleveles Zenetanár Vezetése Alatt Álló Zeneiskola (1937) 
  7. ↑ (1941. december 18.) „Növendékhangverseny”. Újság 18 (288). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  8. ↑ (1939. október 31.) „Színház, apró hírek”. Magyarság 20 (119). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  9. ↑ (1942. április 21.) „Tegnap eldőlt a Reményi-díj sorsa is...”. 8 Órai Újság 28 (89). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  10. ↑ (1942. október 5.) „Dohnányi Ernő és Zathureczky Ede nyilatkoznak a kamarazenéről, a tehetségekről és Kolozsvárról”. Ellenzék 63 (225). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  11. ↑ szerk.: Papp Viktor: Magyar zenei almanach (1944) 
  12. ↑ (1946. október 27.) „Cserfalvi Eliz, a genfi győztes”. Színház 2 (46). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  13. ↑ (1946. december 1.) „Két sikerről beszél Cserfalvi Eliz”. Fehérvári Kis Újsag 1 (134). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  14. ↑ (1948. december 16.) „A francia rádió Cserfalvi Eliz párisi sikeréről”. Kis Újság 2 (289). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  15. ↑ (1948. május 27.) „Ma hallottuk...”. Szabadság 4 (120). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  16. ↑ (1948. május 1.) „Magyarok a Broadway-n”. Magyar Jövő 47 (102). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  17. ↑ (1965. december 3.) „A Magyar Nemzet rádió és televízió műsora”. Film, Színház, Muzsika 21 (285). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  
  18. ↑ (1963. október 5.) „Cserfaly Eliz”. Film, Színház, Muzsika 7 (40). (Hozzáférés: 2023. március 12.)  

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserfalvi_Eliz&oldid=26500198”