Bosnyák utca
| Bosnyák utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Kiszugló, Alsórákos |
| Névadó | bosnyákok |
| Irányítószám |
|
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 1,0 km |
| Elhelyezkedése | |
 Bosnyák utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 06′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 06′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bosnyák utca témájú médiaállományokat. | |
A Bosnyák utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Róna utca és a Nagy Lajos király útja illetve a Lőcsei út és a Rákospatak utca között húzódik.
Története[szerkesztés]
Hivatalosan 1896-ban kapta nevét, ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Róna utca és a Nagy Lajos király útja között Kiszugló, a Lőcsei út és a Rákospatak utca között Alsórákos városrészhez tartozik. A Bosnyák térnél közel 250 méteren megszakad az utca folytonossága. 1965 és 1991 között a Lőcsei út és a Rákospatak utca közötti szakaszán működött a főváros nagybani piaca, amire a kiszélesített utca emlékeztet. Azóta a Bosnyák térhez közeli részén hetente kétszer tart vásárokat a XIV. kerületi önkormányzat.[1]
Híres lakói[szerkesztés]
- Komjáthy Béla (1847–1916) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (11.)
- Mezőfi Vilmos (1870–1947) újságíró, politikus (1/b)
- Sima Sándor (?–?) díszkovácsmester (22.)
- Tóásó Pál (1870–1927) építész (1/b)
Épületei[szerkesztés]
- 1/a – Zuglói vasalóház (Róna utca 141.)
1913–14-ben épült bérház Benedek Dezső tervei alapján. A legenda szerint a Róna utcai homlokzat felső ablaksorába a Nemzeti Színház első épületének bontásából megmentett nyílászárókat építettek be. A ház földszintjén működött az Őrangyal patika, amelynek tulajdonosa Harsányi Károly volt. 1948-ig fia Harsányi János (1920–2000) is itt dolgozott gyógyszerészként. Majd az államosítás előtt eladta a gyógyszertárat és külföldre távozott. 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. 2006 óta emléktábla is őrzi az emlékét a ház falán.[2]
- 1/b – Villa
Az 1900-as évek elején építette Tóásó Pál (1870–1927) a saját tervei alapján. Később Mezőfi Vilmos (1870–1947) újságíró, politikus volt a villa tulajdonosa.[3][4]
- 3. – egykori Makrapipa vendéglő
1889-ben épült Ágócs János megbízásából, Jellinek János építőmester kivitelezésével. Makrapipa elnevezését pedig egy Makra nevű betyár után kapta. Több mint száz évig folyamatosan vendéglő vagy kocsma volt az épületben, de a 2000-es évek elejére egy ruházati kereskedő cég költözött az épületbe. Napjainkban a Magyar Vöröskereszt kirendeltsége működik itt.[5][6]
- 11. – Villa
Első tulajdonosa Komjáthy Béla (1847–1916) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, aki a századfordulótól élt a villában családjával.[3][7]
- 22. – Családi ház
Az 1920-es években épült családi házban Sima Sándor díszkovácsmester élt és alkotott.[3][8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa? - HVG, 2021.12.17.
- ↑ A különös villa, ami MTK-székház volt és a Vasalóház, amelybe állítólag a régi Nemzeti ablakait építették bele. index.hu, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ a b c szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 22–23. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 135. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Csdaládi ház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
