Bodrogi György
| Bodrogi György | |
| Született | 1906. június 8. Nagyenyed |
| Elhunyt | 1984. május 22. (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bodrogi György (Nagyenyed, 1906. június 8. – Budapest, 1984. május 22.) orvos, belgyógyász kardiológus, az orvostudományok doktora (1968).
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte el. Ezután a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát 1930-ban. Egy évet ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne-on tanult (1930–1931). 1930–1940 között a Szent István Kórház belgyógyásza volt. 1940–1949 között a református egyház Lórántffy Zsuzsanna Kórházának igazgatója volt. 1949–1952 között üzemorvosként praktizált. 1952-től az Ifjúsági Szívbeteggondozó Intézet főorvosa volt. 1958–1976 között az Országos Gyermekkardiológiai Intézet igazgatója volt. 1976-ban nyugdíjba vonult.
Doktori disszertációját a mechanographiáról írta. Magyar és külföldi szaklapokban száznál több közleménye jelent meg. Főként mechanographiával foglalkozott.
Művei[szerkesztés]
- A veleszületett betegségek klinikopathológiája (társszerőkkel, Budapest, 1938)
- A phonokardiographia mint az ascultatio kiegészítő módszere (M. Belorvosi Arch., 1963)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Budapest, 2004. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Bodrogi György (Orvosi Hetilap, 1984. 30. sz.)