Bobula Ida

Bobula Ida
Született	1900. február 27. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1981. október 24. (81 évesen) Gaffney, Dél-Karolina, USA
Állampolgársága	magyar (1900–1947) amerikai (1947–1981)
Szülei	Bobula János
Foglalkozása	történész költő író szociológus zenekritikus
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bobula Ida (Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina, 1981. október 24.) magyar történész. Elsősorban a tudományosan cáfolt sumer–magyar nyelvrokonság elméletét propagáló írásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett Bobula Ida a leghírhedtebb hirdetője ezen áltudományos elméletnek.

Élete

Apja ifj. Bobula János építészmérnök. Költőként indult, 1920-ban önálló kötete jelent meg. 1923-ban A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására című disszertációjával doktorált történettudományból a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Később az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1929-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.

1947-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a New Yersey's Woman College-ban, illetve a Kongresszusi Könyvtárban munkálkodott. Később történelmet és szociológiát oktatott a dél-karolinai Limestone College-ban. 1955 és 1957 közt a magyar menekültprogram igazgatója volt Philadelphiában.

1981-ben hunyt el szerény anyagi körülmények között.

Sumer irányultságú kutatásai

Az áltudományos sumer–magyar nyelvrokonság elmélete még könyvtári munkássága alatt került érdeklődése középpontjába. Kilenc, javarészt angol nyelvű kötetben foglalkozott az áltudományos agyszüleményeinek kifejtésével. Állításai tudományosan cáfoltak, ennek ellenére még mindig népszerűek az áltudományokra és a hamis nemzeti mítoszokra vevő, dilettáns rajongótábora körében.

Művei

• Versek (Budapest, 1920)
• A nő a 18. század magyar társadalmában (Budapest, 1933)
• Nők útja a matriarchatustól a mai társadalomig (Budapest, 1938)
• Sumerian Affiliations. A Plea for Reconsideration (Washington, 1951)
• A sumér–magyar rokonság kérdése (Buenos Aires, 1961)
• A magyar nép eredete (Gainesville, 1966; Aston (FL), 1982; eredeti cím: Origin of the Hungarian nation)
• Kétezer magyar név szumír eredete (Montreal, 1970)
• Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata hely, év^[forrás?]
• Szumír műszaki tudományok hely, év^[forrás?]

Lásd még

• Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
• Sumer–magyar nyelvelméletek

Források

• Komoróczy Géza: Sumer és magyar? (Budapest, 1976)
• Magyar költőnők antológiája (Szerk.: S. Sárdi Margit – Tóth László; Budapest, 1997)

További információk

• http://www.arpad.org/pages.php?menuid=2&pageid=43 Archiválva 2007. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sumír–magyar rokonság
  • I. Őstörténet dióhéjban [1]
  • II. Sumír-magyar nyelvrokonság [2]
  • III. Szóegyeztetések [3]
  • IV. Kölcsönöztük vagy örököltük? [4]
  • V. A magyar ősvallás Istenasszonya [5]
  • VI. A nyelvrokonság történelmi háttere [6]
  • VII. Magyar vándorlások [7]
  • Árpád [8]
  • Az araráti népek [9]
  • A magyarság eredete [10]