Bihari Mór (pedagógus)
| Bihari Mór | |
| Született | Goldman Mór 1883. szeptember 14. Berekböszörmény |
| Elhunyt | 1976. február 23. (92 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Goldman Márton Atlasz Franciska |
| Foglalkozása | neveléstudós |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Mór, Goldmann[1] (Berekböszörmény, 1883. szeptember 14.[2] – Budapest, 1976. február 23.) pedagógus.
Életútja[szerkesztés]
Goldman Márton szatócs és Atlasz Franciska fia. Budapesten szerezte magyar-történelem szakos polgári iskolai tanári képesítését. 1906-tól ugyanitt tanítóként dolgozott, majd 1909-től szerkesztette a Közoktatás című független radikális tanítói folyóiratot. 1918-ban belépett a KMP-be, a Tanácsköztársaság alatt iskolavezető volt. Később művelődési előadó lett a Központi Munkás- és Katonatanács oktatási osztályán. Szakterülete a gyermekszociológia és az iskolaegészségügy volt. A VIII. kerületi pártszervezet vezetőségének szintén tagja lett, s 1918 decemberében a pedagógus-szakszervezet egyik alapító tagja. Az iskolareform alapjául szolgáló tervezet kidolgozásában, valamint az iskolaépítési, magyar nyelvi és gyorsírási szakbizottság munkájában is közreműködött. A Tanácsköztársaság bukását követően eltiltották a tanítástól, majd vádat emeltek ellene. Emigrált, és előbb Bécsben, majd Pozsonyban dolgozott, utóbbi helyen a Reggel című napilap kiadóhivatali munkatársa volt. 1927-ben tért vissza Magyarországra, a fővárosban bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A második világháborút követően politikai tanulmányi felügyelő lett, majd 1947-ben nyugdíjba vonult. Haláláig tagja volt a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének.
Emlékezete[szerkesztés]
Az ő nevét viselte Budapest III. kerületében 1982-től 1990-ig a mai Apát utca.
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Az iskola higiénikus működésének akadályai (Tanulmány. Budapest, 1912)
- A szocialista tanítómozgalom Magyarországon (Budapest, 1958)
- Kioltott fáklyák (alcím: Emlékezés a fehérterror pedagógus áldozatairól) (társszerző) (Budapest, 1963)
- Óbuda felszabadulása és küzdelme az életért (Budapest, 1965)
- Óbuda a két forradalom sodrában (Budapest, 1969)
- A tanító (alcím: Czabán Samu élete) (Budapest, 1973)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 57153/1905. sz. rendelete alapján
- ↑ Születési bejegyzése a berekböszörményi izraelita hitközség születési akv. 3/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003. 73., 110. old.)
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Timmer József: Beszélő múlt. Budapest, Táncsics Könyvkiadó, 1969.