Berva (moped)
| Berva | |
| További elnevezések | Berva VT50 |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Egri Finomszerelvénygyár |
| Gyártás helye | Felsőtárkány |
| Gyártás ideje | 1958-62 |
| Típus | moped |
| Műszaki adatok | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 1770 mm |
| Szélesség | 577 mm |
| Magasság | 1050 mm |
| Ülésmagasság | 800 mm (állítható) |
| Gumik | 23x2,25" |
| Tömeg | |
| Szárazon | 48 kg |
| Tengelytáv | 1130 mm |
| Üzemanyagtank | 5,4 l |
| Teljesítmény | |
| Motor | VT50 jelű egyhengeres, kétütemű mopedmotor |
| Felfüggesztés | rövid lengőkar tekercsrugókkal/lengővilla teleszkóprugózással |
| Fékek | mechanikus dobfékek, első a kormányról, hátsó a kerékpárpedál "kontrázásával" működtetve |
| Teljesítmény | 1,5 LE |
| Erőátvitel | láncos primerhajtás, olajban futó tengelykapcsoló, kétfokozatú, kézi működtetésű váltó, lánchajtás |
| Max. sebesség | 45 km/h |
| Hasonló modellek | |
| Simson SR2E, Jawa Pionir | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berva témájú médiaállományokat. | |
A Berva az Egri Finomszerelvénygyárban Felsőtárkányban 1958 és 1962 között gyártott segédmotor-kerékpár.
Története[szerkesztés]
Az 1955-ben bevezetett Dongó segédmotor, amelyet kerékpárra lehetett szerelni, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudta teljes értékű motorizált járművé varázsolni a kerékpárt. Ezért egy új, önálló mopedet (pedállal is hajtható, de önállóan motorral haladni képes segédmotor-kerékpár) kellett fejleszteni.
A fejlesztés során a külföldi tapasztalatokat vették alapul, amelyek azt mutatták, hogy a mopedek mellett az 50 cm³-es törperobogók is népszerűek. Ezért a gyártási költségek csökkentése érdekében egy mopedet és egy törperobogót terveztek, azonos erőforrással. A motort a székesfehérvári Vadásztölténygyár szállította, amely fölös kapacitását kötötte le ezzel a munkával. A moped a Berva, míg a törperobogó a Panni nevet kapta.
A Berva összeszerelését – szintén kapacitás-kihasználási okokból – az egri Finomszerelvénygyárban végezték. A gyártás 1958-ban indult, az 1,5 lóerős, kétsebességes, aluhengeres Berva VT50-nel. A moped külsejét és műszaki színvonalát tekintve megfelelt a kor átlagának. A szép vonalú burkolat mélyre húzott sárvédőivel és a karburátort takaró lemezekkel tiszta üzemet ígért. Alatta korszerű műszaki megoldások rejtőztek: kormányváltó, elöl-hátul lengőkaros felfüggesztés, telefékdobos agyak, kormányról működtethető elektromos kürt, távolsági fényszóróval is felszerelt első lámpa. A moped ekkor 5200 Ft-ba került.
A megbízhatósággal sorozatos problémák akadtak. A motor a Bervával még elbírt valahogyan, de a nehezebb és nagyobb homlokfelületű Pannihoz már gyengének bizonyult. Ezért átalakították a szívócsatornát, ezzel 1,8 lóerőre növekedett a teljesítmény. A váz nem mindig bírta az igénybevételt, ezért 1960-ban megerősítették a kormánytoknál. A korai Bervák első felfüggesztése gyengének bizonyult, a lengőkarok gyakran törtek és a fékek sem álltak a helyzet magaslatán, így még ebben az évben új lengőkarokat és fékkulcsokat építettek be.
A módosítások másra is kiterjedtek: próbálták a gyártást minél egyszerűbbé és olcsóbbá tenni, illetve – különösen az után, hogy 1960-tól a Panni is a Finomszerelvénygyárban készült – egységesíteni az egyes alkatrészeket. Ezért az ívelt kormányt egyenes csőkormányra cserélték, elhagyták a nyereg állítási lehetőségét, a gyártás vége felé megszüntették a kerékpárüzemet (innentől kezdve nem lehetett pedállal hajtani a motort, a pedálok csak indításra, fékezésre és lábtartóként voltak használhatók) és a motor megkapta a Panni fém tanksapkáját.
Többször tervezték a típus modernizálását, voltak tervek egy turbóhűtéses, nagyobb teljesítményű változatra is Berva Extra néven. A fejlesztési pénzek hiánya miatt azonban ez az ötlet nem valósult meg.
A motor gyártását 1962-ben állították le a csökkenő kereslet és a KGST-n belüli járműipari profilrendezés miatt, ezek után a kereskedelem külföldről importált mopedeket. A Bervák helyét a keletnémet Simsonok, a csehszlovák Jawák, a lengyel Komarok és a szovjet Rigák vették át.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Faragó László: Dongó, Berva, Panni. Budapest, OldtimerPress, 2002. Ill. ISBN 9789632021713
- Ocskay Zoltán: Csepeli motorkerékpárok. Budapest, OldtimerPress, 2004. Ill. ISBN 9632142993
- Robogók, mopedek Magyarországon (Berva, Tünde, Panni). [2012. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
- Berva. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
További információk[szerkesztés]
- Kováts Miklós–Maróti József: A Berva és a Panni. Három gyár, két kismotor; Maróti, Bp., 2009