Baló József (pedagógus)
| Baló József | |
 | |
| Született | 1860. május 1.[1] Nagybacon |
| Elhunyt | 1916. november 28. (56 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1892) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-3. sírbolt)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baló József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagybaczoni Baló József (Nagybacon, 1860. május 1. – Budapest, 1916. november 28.)[4] a budapesti állami pedagógium gyakorló-polgáriskolájának tanára.
Élete[szerkesztés]
Id. Baló József (1830–1891) és Benkő Rozália fia. A gimnázium négy alsó osztályát Székelyudvarhelyen végezte, azután a kolozsvári állami tanítóképzőbe lépett. 1878-ban képesítést nyervén, egy évig községi iskolai tanító volt Alsórákoson, Nagy-Küküllő megyében. 1879-1881 között végezte a budapesti állami pedagógium nyelv- és történettudományi szakcsoportját. 1886-ban vizsgálatot tett a gimnázium négy felső osztályából a kegyesrendiek budapesti gimnáziumában és ugyanakkor (1884-88.) végezte a budapesti egyetemen a magyar- és francia nyelv- és irodalmi szakot. 1883-ban tanulmányutat tett Svájcban, Ausztriában és Dél-Németországban. 1887-ben Párizsban töltött két hónapot és körutat tett Angliában és Olaszországban is. 1892-ben megszerezte bölcsészdoktori oklevelét, majd 1893-tól a budapesti tanítóképző intézetben tanított. 1904 és 1916 között az intézet igazgatója is volt, majd 1908-ban megválasztották a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének elnökévé, mely tisztséget haláláig viselte. Felesége Demeter Irén volt. Három gyermekük született. Leányuk, Judit (1894–1985[5]), Mesterházy Jenő (1888–1963) pedagógushoz ment nőül.[6] Baló József neves orvos-patológussá vált, Baló Zoltán (Budapest, 1899. január 15.[7] – ?) a hivatásos katonai pályát választotta.
Kisebb-nagyobb cikkeket írt a Néptanítók Lapjába, Felső Nép- és Polgárisk. Közlönybe és a Közoktatásba (1882-től és 1884-től). E cikkek és bírálatok pedagógiai, nyelvi és földrajzi tárgyúak. Az Egyetértés tanügyi rovatában 1887-88-ban a felső nép- és polgáriskolai egyesületről s általában a polgáriskolákról irt. 1889-től kezdve a Család és Iskola: Paedagogiai esetek rovatának egyik szerkesztője. Bajza tizenegy ismeretlen levelét ismertette a Főv. Lapokban (1889.), a Magyar Nyelvőrben (1889. 1890.) szómagyarázatokat és a székely oláhhoz fordulatai ügyében helyreigazítást közölt.
Munkái[szerkesztés]
- Az Osztrák Magyar Monarchia földrajza a polg. iskola I. oszt. számára. Bpest, 1888. (Polgáriskolai földrajz. I.)
- Mennyiségtan és természettani földrajz kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. Uo. 1890. (Miklós Gergelylyel együtt.)
- A magyar népoktatásügy szervezete (Bp., 1901, több kiadás, románul, Arad, 1911)
- A nevelés története (Bp., 1905)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Baló József, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00794.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2647/1916. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése, OSZK - Pannon Digitális Egyesített Archívum
- ↑ Janek Noémi – Balog Beáta: Képekben elbeszélt múlt – Mesterházy Jenő. Gyermeknevelés, online tudományos folyóirat, 2017/1. 85–109. o.
- ↑ Születési dátuma a Budapest, I. kerületi 645/1923. számú állami házassági anyakönyvi bejegyzésből. Familysearch
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.