Bakszagú pókhálósgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakszagú pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius camphoratus
(Fr.) Fr.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakszagú pókhálósgomba témájú médiaállományokat és Bakszagú pókhálósgomba témájú kategóriát.

A bakszagú pókhálósgomba (Cortinarius camphoratus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A bakszagú pókhálósgomba kalapja 4-9 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen majdnem laposan kiterül. Felszíne száraz, szálas, kissé selymes. Széle fiatalon begöngyölt. Színe eleinte kékes-fehéres, majd lilás (helyenként sárgás-barnás foltokkal), idősen a közepétől kezdve sárgásbarnára színeződik.

Húsa vastag és kemény; színe fehéres-halványlilás, helyenként sárgásbarnás. Szaga igen kellemetlen (különösen az idős gomba esetében), rothadt burgonyára, kecskére vagy beizzadt lábra emlékeztet; íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű és vastag lemezei felkanyarodók. Színük fiatalon lilás, idősen fahéjbarna. A lemezeket fiatalon védő pókhálószerű kortina lila.

Tönkje 5-9 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja egyenletesen vastag vagy a tövénél kissé bunkós, nem üregesedik. Felszíne selymes-szálas. Színe halványkékes, idősen sárgásbarnás.

Spórapora rozsdabarna. Spórája ellipszis vagy mandula formájú, finoman és sűrűn szemölcsös, mérete 8,5-10,5 x 5-6,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A lilás pókhálósgomba, a hagymatönkű pókhálósgomba, a sötétlila pókhálósgomba, a bíborlila pókhálósgomba, a pikkelyestönkű pókhálósgomba, a lilásfehér pókhálósgomba, esetleg a lila pereszke hasonlít hozzá.

A bakszagú pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

felkanyarodók

kortinás

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Fenyvesekben él, nedves, mohás talajon. Nyártól késő őszig terem.

Nem ehető, egyes források szerint mérgező.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]