Bakonyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonyság
Csárdapusztai Kossuth-kápolna
Csárdapusztai Kossuth-kápolna
Bakonyság címere
Bakonyság címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterSchumacher Mária (független)[1]
Irányítószám8557
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség56 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 17° 39′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 17° 39′ 01″
Bakonyság (Veszprém vármegye)
Bakonyság
Bakonyság
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Bakonyság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonyság község a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál, az Északi-Bakony északi lábánál, a vármegye északi részén fekszik. A megyeszékhely, Veszprém körülbelül 75 kilométerre, a legközelebbi város, Pápa mintegy 22 kilométerre található. A legközelebbi szomszéd település Bakonyszentiván.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsákfalu, közúton csak a Pápát és 83-as főutat Gicen keresztül a 82-es főúttal összekötő 832-es főútból, Bakonyszentiván déli külterületén észak felé kiágazó, 83 119-es számú mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedés autóbuszos szolgáltatója itt is a Volánbusz.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás körülbelül 6 kilométerre, Pápateszéren található (Pápateszér vasútállomás), a MÁV 13-as számú, Tatabánya–Pápa-vasútvonalán, de ezen 2007 óta szünetel a személyforgalom.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1332-ból származik. Ekkor nemesek lakták.

A 18. században a Meszlényi család birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Lajos (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Kiss Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Kiss Lajos (független)[9]
  • 2019–2022: Kiss Lajos (független)[10]
  • 2022-től: Schumacher Mária (független)[1]

A településen 2022. november 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető néhány hónappal korábban elhunyt.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak vallotta magát.[11]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
49
48
44
48
52
56
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 51,9%-a magyarnak, 7,7% németnek, 1,9% horvátnak mondta magát (42,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,2%, felekezeten kívüli 3,8% (51,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a domb jelentésű ősi magyar szóból származik.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 77,5%-a római katolikus, kb. 8%-a evangélikus és kb. 4%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 10,5%.[11]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Veszprémi Főegyházmegye (érsekség) Pápai Főesperességének Pápai Kerületében lévő Pápateszéri plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent László király. Búcsúja június 27-én van.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Pápai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Veszprémi Egyházmegyéjében lévő Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent László király-) templom.
  • Kisdémi római katolikus kápolna: 1763-ban épült, barokk stílusban. Belsejében a fogadalmi kép 1773-ból származik. 1841-ben itt tartotta Kossuth Lajos az esküvőjét Meszlényi Teréziával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bakonyság települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. november 27. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  9. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Bakonyság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ a b KSH[halott link]
  12. ↑ Bakonyság Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bakonyság&oldid=26279346”