Baintner Ferenc (élelmiszervegyész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baintner Ferenc
Született1871. május 20.[1]
Balassagyarmat
Elhunyt1948. március 26. (76 évesen)[1]
Balassagyarmat
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBaintner Károly
Foglalkozása
  • agrármérnök
  • élelmiszerkémikus
  • borász
SablonWikidataSegítség

Baintner Ferenc, Baininger (Balassagyarmat, 1871. május 20. – Balassagyarmat, 1948. március 26.) agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Baintner Károly állatorvos apja.

Élete[szerkesztés]

Baintner Ottó bankigazgató fiaként született. Iglón járt gimnáziumba, majd 1889-től Budapesten tanult vegyészetet. Ezután vegyész-asszisztens volt, s 1893-ban a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatói sorába lépett. Miután megszerezte diplomáját, tanársegédként dolgozott. Megismerkedett meg Linhart György unokahúgával, akivel házasságot kötött. 1896-ban került Kolozsvárra, ahol a vegykísérleti tanszéken működött, kutatásokat végzett az ottani Vegyvizsgáló Állomáson, majd igazgatóvá nevezték ki. Cikkei a Kísérletügyi Közlemények-ben publikálta. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot. 1920-ban, a trianoni békeszerződést követően szülővárosába költözött vissza.

Művei[szerkesztés]

  • Vegytan. Kolozsvár, 1902.
  • Mezőgazdasági szeszgyárak jövedelmezősége, berendezése, üzemek. Kolozsvár, 1904.
  • A borászat kézikönyve. Kolozsvár, 1906.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János Bp., 1987-1989. 1. p. 81-83.
  • Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Bp.], Dictum Kiadó, 2003.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.