Bagatell bűncselekmények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bagatell bűncselekmények olyan csekély jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran figyelmeztetést alkalmaz. E csoport bűncselekményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe, és nem a veszélyeztetett jogi tárgy.

Az ilyen csekély súlyú cselekmények gyakran a szabálysértési jog és a büntetőjog határán helyezkednek el – egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek nevezik.

Előfordul, hogy az egész szabálysértési jogot „bagatell” büntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotóm büntetőjogi rendszer[1] állt vissza azzal, hogy a szabálysértési törvény a trichotóm büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált.[2]

A gyakorlatban nem könnyű feladat az azonos mértékű felelősségre vonás feltételeinek kimunkálása és alkalmazása – a szabálysértésnek minősülő cselekmény elkövetője rosszabbul járhat, mint ha cselekménye bagatell bűncselekménynek minősülne és a bíróság őt pl. csak figyelmeztetésben részesítené.

A bagatell cselekmények kezelése[szerkesztés]

Az új Büntető Törvénykönyv a bagatell bűncselekmények kezelését az alapelvek között rögzíti, tekintettel a bagatell bűnözés arányára az összbűnözésen belül.

Az adott cselekményhez kapcsolódó társadalmi rosszallást ezen alapelv szerint a büntető igazságszolgáltatás során az eljáró hatóságnak az elkövetővel szemben ki kell fejeznie, még akkor is, ha az elkövető cselekménye vagy személyi körülményei büntetés vagy intézkedés alkalmazását nem indokolják.[3]

Kritikák[szerkesztés]

„…a csekélyebb súlyú cselekményekhez (szabálysértések) súlyosabb kényszerintézkedés járul, minimalizált eljárási garanciákkal, ami nem indokolható, amennyiben a szabálysértési jog kriminális jellege a szabályozást a bagatell büntetőjog felé tolja el, különösen, ha a szabálysértés és a bűncselekmény »differentia specifica«-jának a mennyiségi szemlélet alapján a csekély fokú társadalomra veszélyességet tekintjük.”[4]

Tóth Mihály hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalomra veszélyességet nem egyszerű feladat „temetni”, hiszen sem a büntethetőséget kizáró okok rendszerének áttekintése, sem a „jogellenesség” konkrét fogalmának egyes tényállásokba emelése eddig nem volt képes megoldani a tényállásszerű ám nyilvánvalóan teljesen veszélytelen – gyakorlatilag semmiféle káros következménnyel nem járó – magatartások kezelését.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. bűntett, vétség, szabálysértés
  2. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/lapszam/BJSz_202001_45-56o_Fung.pdf
  3. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2006-1.pdf
  4. https://szabalysertes.hu/wp-content/uploads/2017/05/MHB-Szaba%CC%81lyse%CC%81rte%CC%81si-o%CC%8Brizet.pdf
  5. Tóth Mihály: A bűncselekmény fogalma a Btk. Általános Részének terveztében. Az előadás elhangzott a Magyar Büntetőjogi Társaság rendezvényén, 2007. május 24-én.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Tamás András cikke