Bad Pirawarth
| Bad Pirawarth | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gänserndorfi járás | ||
| Irányítószám | 2222 | ||
| Körzethívószám | 02574 | ||
| Forgalmi rendszám | GF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1671 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 177 m | ||
| Terület | 25,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 07″, k. h. 16° 35′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 07″, k. h. 16° 35′ 57″ | |||
| Bad Pirawarth weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Pirawarth témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Pirawarth osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1683 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
.JPG)
Bad Pirawarth a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Weidenbach folyó mentén. Területének 17,9%-a erdő, 64,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Bad Pirawarth (1243 lakos 2020-ban) és Kollnbrunn (440 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Matzen-Raggendorf, délkeletre Groß-Schweinbarth, délnyugatra Wolkersdorf im Weinviertel, nyugatra Hochleithen, északra Gaweinstal.
Története[szerkesztés]
Bad Pirawarth első említése 1120-ból származik, amikor III. Lipót osztrák őrgróf az általa alapított klosterneuburgi apátságnak adományozta (a hagyomány szerint maga az őrgróf is megfürdött az itteni vas- és kéntartalmú forrásban. A település egészen 1840-ig a kolostor birtoka maradt.
Lakosságát az erődített templom védte a vidéket sújtó háborúk során. Ennek ellenére a 15. században a husziták, a III. Frigyes császár ellen lázadó nemesek és Mátyás magyar király is megszállta Pirawarthot. A harmincéves háborúban Lennart Torstensson svédjei, később Rákóczi kurucai és Napóleon franciái foglalták el a települést. 1866-ban az osztrákokkal háborúzó poroszok rendezték be itt tábori kórházukat.
Fürdőjét már a 14. század elején megemlítik. A gyógyhatású forrás nagy népszerűségnek örvendett, a neves látogatók közül kiemelkedik Zsófia főhercegnő (Ferenc József császár anyja), akiről a Zsófiaforrást elnevezték.
Lakosság[szerkesztés]
A Bad Pirawarth-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1683 fő élt. A lakosságszám 1981 óta többé-kevésbé gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 7,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban.
A népesség változása:
| 2016 | 1 661
|
| 2018 | 1 671
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Barbara és Agáta-plébániatemplom
- az 1780-ban épült katolikus plébánia
- a Dependance, a volt szanatóriumépület
Híres Bad Pirawarth-iak[szerkesztés]
- Gerhard Ringel (1919–2008) matematikus
Források[szerkesztés]
- Bad Pirawarth Gedächtnis des Landes
- A település honlapja
- 30805 – Bad Pirawarth Statistik Austria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Pirawarth című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
