Baczoni Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Baczoni Lajos (Kisborosnyó, Háromszék-megye, 1851. augusztus 10. – Debrecen, 1902. január 29.) jogtudor, főiskolai jogtanár.

Életútja[szerkesztés]

Iskoláit Székelyudvarhelyt kezdette. A 7. gimnáziumi osztályt Nagyváradon, a 8.-at és a jogot Sárospatakon végezte, ahol két évvel később a kassai királyi ügyészségnél folytatott gyakorlati működés után 1875-uen a jogakadémiánál rendkívüli, majd a tudori oklevél megszerzése után 1881. elejétől rendes tanári állást nyert. 1885-ben a debreceni református jogakadémia rendes tanárává választatott. 1893 januárjától kezdve pedig a megbővített Debreceni Protestáns Lap szerkesztését vette át az addigi szerkesztővel, Csiky Lajos hittanárral, mint társszerkesztő.

Hírlapi cikkei leginkább egyházpolitikai, egyházszervezeti és tanügyi kérdéseket fejtegetnek és a következő lapokban jelentek meg: Függetlenség (1880.), Pesti Napló (1882. 217. sz.), Sárospataki Lapok (1883. A harmadik egyetem és a jogakadémiák, 1884. Az uj felsőház és a felekezetek, 1885. Egy egyházmegyei határozat. Illeték-egyenérték és egyházközségeink), Debreczeni Protestáns Lap (1885. 41. 44. 45. 47. 1886. 15–17. 47. 1887. 4. 10. 46. 1888. 16–20.), Egyetértés (1888. 355. sz.), Magyar Philos. Szemle (1886).

Munkája[szerkesztés]

  • Beszéd, melyet a debreczeni ev. ref. főiskola dísztermében 1886. febr. 10. történt ünnepélyes hivatalba igtatása alkalmával tartott (Értekezés Queteletről a debreczeni ref. főiskola 1886. Évkönyvében.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Az egyetemek és jogakadémiák statisztikai tanárai Magyarországon 1777-1945. Összeáll. Kecskés Anna. Bp., Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1980.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.