Bújj, bújj, zöld ág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bújj, bújj, zöld ág egy magyar népdal. Eredetileg nagylányok virágvasárnapi villőzésének,[1] a Dunántúlon zöldágazásának volt része. Mára gyermekdallá vált. Két közismert főváltozata van.

Két gyerek szembefordulva két kézzel kaput tart, a többiek kézen fogva, nyolcast leírva átbújnak alatta. A dal végén a két kaput tartó összefogja a közelében álló gyerekeket, és megkérdezi tőlük, melyikükhöz mennek. A gyerekek a választott kapus mögé sorakoznak fel. Folytatják a dalt, amíg minden gyerek valamelyik kapus mögött áll.

Az utolsó sor ősi ráolvasás, összeregölő ének. A szita egyenértékű a sámándobbal.

Első változat[szerkesztés]

Bújj, bújj, zöld ág
Műfajmagyar népdal
Hangfajdó-hexachord
A kotta hangnemeC dúr
A gyűjtés adatai
GyűjtőBartók Béla
A gyűjtés helyeÚjszász
A gyűjtés ideje1918
(Vár)megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kiemelt források
Dobszay97

\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" }    % ne legyen copyright szöveg
dallam = \relative c' {
      \key a \minor
      \time 2/4
      \tempo 4 = 60
      \set Staff.midiInstrument = "harpsichord"
      \transposition c'
        g' a g e g g8 a g4 e g8 g g a g f e d e d e d c4 c
        \repeat unfold 2 { g' a g e g8 e g4 g8 e g4 } \repeat unfold 2 { g8 a g f e4 d } e d c r
        \bar "|."
      }
\score {
   <<
   \dallam
   \addlyrics {
        Bújj, bújj, zöld ág, zöld le -- ve -- lecs -- ke,
        nyit -- va van az a -- rany -- ka -- pu, csak búj -- ja -- tok raj -- ta!
        Nyisd ki, ró -- zsám, ka -- pu -- dat, ka -- pu -- dat, hadd ke -- rül -- jem há -- za -- dat, há -- za -- dat,
        szi -- ta, szi -- ta, pén -- tek, sze -- re -- lem csü -- tör --  tök, bab -- szer -- da.
      }
   >>
   \layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
   \unfoldRepeats
   \dallam
   \midi { }
}

Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu, hadd bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,
hadd kerüljem házadat, házadat.
Szita, szita péntek, szerelemcsütörtök,
bab szereda!

Feldolgozás:

Szerző Mire
Gárdonyi Zoltán négykezes zongora Bújj, bújj, zöld ág, 1. darab
Ludvig József ének, gitárakkordok Kis kacsa fürdik…, 22. oldal

Másik változat[szerkesztés]

Bújj, bújj, zöld ág
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajdó-hexachord
A kotta hangnemeC dúr

{
   <<
   \relative c' {
      \key a \minor
      \time 2/4
      \tempo 4 = 60
      \set Staff.midiInstrument = "harpsichord"
      \transposition c'
        g' a g e g g8 a g4 e g8 g g a g f e d e d e d c4 c
        g' a g e g8 g g a g4 e g8 g g a g4 e g8 f e d c4 c
        \bar "|."
      }
   \addlyrics {
        Bújj, bújj, zöld ág, zöld le -- ve -- lecs -- ke,
        nyit -- va van az a -- rany -- ka -- pu, csak búj -- ja -- tok raj -- ta!
        Raj -- ta, raj -- ta, le -- sza -- kadt a paj -- ta,
        le -- sza -- kadt a paj -- ta, benn ma -- radt a macs -- ka.
      }
   >>
}

Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta leszakadt a pajta,
leszakadt a pajta, bennmaradt a macska.

Keletkezése[szerkesztés]

Néhány magyarázó erotikus, sőt pornográf tartalmat vél felfedezni a dalban. Szerintük a dalocskát eredetileg felnőttek énekelték felnőtteknek, virágnyelven elhangzó nemi felvilágosításként. Eszerint a zöld ág a férfi nemi szervre, az aranykapu pedig a női vaginára való népies utalás. A bújócska pedig maga a nemi aktus, vagyis a szüzesség elvesztése. Ha pedig sok a bújás, akkor "bennmarad a macska", vagyis megfogan a gyermek. Az effejta népszerű magyarázatok azonban nem tudományosak.[2]

1) A dal első szakaszát Kohányi (eredetileg Kohn) Sámuel zsidó származású óvó-pedagógus és zenetanár írta. Számos gyermekdala jelent meg magyar és német nyelven, melyeket 4-10 éves gyermekeknek szánt. A dalt Bujósdi címmel Dalkönyv című művében adta közre 1878-ban. A szerzőt tehát semmiféle pajzán kétértelműség nem vezérelte. Gyermekek számára írt műdalról van szó, mely számos korabeli gyermeklapban és gyermekjáték gyűjteményben is megjelent.[3]

2) Viszonylag későn került a szövegbe a máshonnan nem ismert "Rajta, rajta, leszakadt a pajta, alatta maradt a kismacska" sor, melyet először Kerényi György dokumentált 1949-ben Zalában. Később ebből elmaradt az „alatta maradt a kismacska” végződés, és a jobb énekelhetőség miatt a „bennmaradt a macska” változat rögzült.[4]

3) A népdalgyűjtők és néprajzkutatók nagy mennyiségű adatot vettek fel a 20. század elején a falvakban a Bújj, bújj zöld ág előadóitól. Az adatközlők mindenhol a játékos jellegét hangsúlyozták, és annak menetét írták le. Erotikus magyarázatot nem rögzítettek. Az éneket leginkább a húsvéti ünnepkörben (virágvasárnap, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, fehérvasárnap, pünkösd) énekelték, játszották az ifjak, főképp a lányok. A játék során a résztvevők az emberi léleknek a mennyországba vagy pokolba való jutását adják elő. "A hidas játékoknak ősi mitikus vonatkozásaik vannak: híd vagy aranykapu vezet az égbe vagy a pokolba, az angyalhoz vagy az ördöghöz." – írja dr. Lázár Katalin népzenekutató. Mivel tavaszköszöntő játékról van szó, ezért annak előadása során a lányok a tavasz hírnökét, a zöld ágat hordozták végig a falun. Az aranykapu tehát a mítoszok világában gyökerező motívum, míg a zöld ág a tavaszvárás természetes kelléke. Szó sincs női és férfi nemi szervekről.[5]

4) Mivel egyes népi szövegekben a vár szó szlenges, pajzán változata a női vulvát jelöli, ezért sokan a "Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat, hadd kerüljem váradat, váradat" sort is erotikus tartalommal ruházzák fel, és szexuális aktust látnak bele. Ezzel szemben a vár szó szó a népdalokban (Kiss Áron, Bartók Béla, Kodály Zoltán szerint) a lakodalmas házra történő utalás. A várjárás, várkerülés kifejezések pedig a háztűznézést jelentik, vagyis azt a hagyományt, amikor a férfi meglátogatja szüleivel a lányos házat.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Villőzés = téltemetés.
  2. Mezei Csongor Andrea: [www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/gyerekirodalom_hangos_mesek/30618/miert_elozi_meg_a_szerelemcsutorto k_a_dobszerdat_gyerekdalok_es_mondokak_valodi_pajzan_jelentese Miért előzi meg a szerelemcsütörtök a dobszerdát? Gyerekdalok és mondókák valódi, pajzán jelentése.]. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  3. Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 39-40. o.  
  4. szerk.: Bartók Béla, Kodály Zoltán: A magyar népzene tára. 1. kötet – Gyermekjátékok, 134-135.. o. (1951.) 
  5. Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 40-41. o.  
  6. Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 41-42. o.  

Források[szerkesztés]

1. változat:

  • Bújj bújj zöld ág zöld levelecske. Csemadok (Hozzáférés: 2017. április 28.) (kotta, szöveg, audió)
  • Gárdonyi Zoltán: Zöld erdőben, zöld mezőben: Magyar népdalok zongorára négy kézre. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 1. darab  
  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 35. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Magyar Néprajzi Lexikon: Bújj, bújj zöld ág. Hungarológiai Alapkönyvtár. Budapest: Akadémiai Kiadó (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  • Batta Péter: Nóták, játékok. Vajdasági Magyar Digitális Adattár (1934. március) (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: 5. Nagy Daloskönyv. 5. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 150. o. ISMN 979 0 801659 00 2, gitárkísérettel  
  • Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 22. o.  

2. változat

Szöveg:

Felvételek[szerkesztés]

2. változat:

  • Bújj-bújj zöld ág. Ovitévé YouTube (2012. szeptember 27.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
  • Bújj-bújj zöld ág. Orosz Csilla YouTube (2015. június 23.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
  • Bújj, bújj zöld ág (gyerekdal, rajzfilm gyerekeknek). YouTube (2013. október 1.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 0:32-ig. a második változatot éneklik, de az első változat szövegét közli
  • BÚJJ-BÚJJ ZÖLD. Mézeskalács Néptáncegyüttes YouTube (2010. január 19.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 1:16-ig.
  • Télbúcsúztató. Kolompos együttes YouTube (2013. október 24.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (audió) 1:03–2:22.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap