Bújj, bújj, zöld ág
A Bújj, bújj, zöld ág egy magyar népdal. Eredetileg nagylányok virágvasárnapi villőzésének,[1] a Dunántúlon zöldágazásának volt része. Mára gyermekdallá vált. Két közismert főváltozata van.
Két gyerek szembefordulva két kézzel kaput tart, a többiek kézen fogva, nyolcast leírva átbújnak alatta. A dal végén a két kaput tartó összefogja a közelében álló gyerekeket, és megkérdezi tőlük, melyikükhöz mennek. A gyerekek a választott kapus mögé sorakoznak fel. Folytatják a dalt, amíg minden gyerek valamelyik kapus mögött áll.
Az utolsó sor ősi ráolvasás, összeregölő ének. A szita egyenértékű a sámándobbal.
Első változat[szerkesztés]
Bújj, bújj, zöld ág | |
Műfaj | magyar népdal |
Hangfaj | dó-hexachord |
A kotta hangneme | C dúr |
A gyűjtés adatai | |
Gyűjtő | Bartók Béla |
A gyűjtés helye | Újszász |
A gyűjtés ideje | 1918 |
(Vár)megye | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Kiemelt források | |
Dobszay | 97 |
Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, |
Feldolgozás:
|
Másik változat[szerkesztés]
Bújj, bújj, zöld ág | |
Műfaj | magyar népdal |
Stílus | régi |
Hangfaj | dó-hexachord |
A kotta hangneme | C dúr |
Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta leszakadt a pajta,
leszakadt a pajta, bennmaradt a macska.
Keletkezése[szerkesztés]
Néhány magyarázó erotikus, sőt pornográf tartalmat vél felfedezni a dalban. Szerintük a dalocskát eredetileg felnőttek énekelték felnőtteknek, virágnyelven elhangzó nemi felvilágosításként. Eszerint a zöld ág a férfi nemi szervre, az aranykapu pedig a női vaginára való népies utalás. A bújócska pedig maga a nemi aktus, vagyis a szüzesség elvesztése. Ha pedig sok a bújás, akkor "bennmarad a macska", vagyis megfogan a gyermek. Az effejta népszerű magyarázatok azonban nem tudományosak.[2]
1) A dal első szakaszát Kohányi (eredetileg Kohn) Sámuel zsidó származású óvó-pedagógus és zenetanár írta. Számos gyermekdala jelent meg magyar és német nyelven, melyeket 4-10 éves gyermekeknek szánt. A dalt Bujósdi címmel Dalkönyv című művében adta közre 1878-ban. A szerzőt tehát semmiféle pajzán kétértelműség nem vezérelte. Gyermekek számára írt műdalról van szó, mely számos korabeli gyermeklapban és gyermekjáték gyűjteményben is megjelent.[3]
2) Viszonylag későn került a szövegbe a máshonnan nem ismert "Rajta, rajta, leszakadt a pajta, alatta maradt a kismacska" sor, melyet először Kerényi György dokumentált 1949-ben Zalában. Később ebből elmaradt az „alatta maradt a kismacska” végződés, és a jobb énekelhetőség miatt a „bennmaradt a macska” változat rögzült.[4]
3) A népdalgyűjtők és néprajzkutatók nagy mennyiségű adatot vettek fel a 20. század elején a falvakban a Bújj, bújj zöld ág előadóitól. Az adatközlők mindenhol a játékos jellegét hangsúlyozták, és annak menetét írták le. Erotikus magyarázatot nem rögzítettek. Az éneket leginkább a húsvéti ünnepkörben (virágvasárnap, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, fehérvasárnap, pünkösd) énekelték, játszották az ifjak, főképp a lányok. A játék során a résztvevők az emberi léleknek a mennyországba vagy pokolba való jutását adják elő. "A hidas játékoknak ősi mitikus vonatkozásaik vannak: híd vagy aranykapu vezet az égbe vagy a pokolba, az angyalhoz vagy az ördöghöz." – írja dr. Lázár Katalin népzenekutató. Mivel tavaszköszöntő játékról van szó, ezért annak előadása során a lányok a tavasz hírnökét, a zöld ágat hordozták végig a falun. Az aranykapu tehát a mítoszok világában gyökerező motívum, míg a zöld ág a tavaszvárás természetes kelléke. Szó sincs női és férfi nemi szervekről.[5]
4) Mivel egyes népi szövegekben a vár szó szlenges, pajzán változata a női vulvát jelöli, ezért sokan a "Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat, hadd kerüljem váradat, váradat" sort is erotikus tartalommal ruházzák fel, és szexuális aktust látnak bele. Ezzel szemben a vár szó szó a népdalokban (Kiss Áron, Bartók Béla, Kodály Zoltán szerint) a lakodalmas házra történő utalás. A várjárás, várkerülés kifejezések pedig a háztűznézést jelentik, vagyis azt a hagyományt, amikor a férfi meglátogatja szüleivel a lányos házat.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Villőzés = téltemetés.
- ↑ Mezei Csongor Andrea: [www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/gyerekirodalom_hangos_mesek/30618/miert_elozi_meg_a_szerelemcsutorto k_a_dobszerdat_gyerekdalok_es_mondokak_valodi_pajzan_jelentese Miért előzi meg a szerelemcsütörtök a dobszerdát? Gyerekdalok és mondókák valódi, pajzán jelentése.]. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
- ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 39-40. o.
- ↑ szerk.: Bartók Béla, Kodály Zoltán: A magyar népzene tára. 1. kötet – Gyermekjátékok, 134-135.. o. (1951.)
- ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 40-41. o.
- ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 41-42. o.
Források[szerkesztés]
1. változat:
- Bújj bújj zöld ág zöld levelecske. Csemadok (Hozzáférés: 2017. április 28.) (kotta, szöveg, audió)
- Gárdonyi Zoltán: Zöld erdőben, zöld mezőben: Magyar népdalok zongorára négy kézre. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 1. darab
- Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 35. o. ISBN 978 963 88686 9 5
- Magyar Néprajzi Lexikon: Bújj, bújj zöld ág. Hungarológiai Alapkönyvtár. Budapest: Akadémiai Kiadó (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- Batta Péter: Nóták, játékok. Vajdasági Magyar Digitális Adattár (1934. március) (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: 5. Nagy Daloskönyv. 5. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 150. o. ISMN 979 0 801659 00 2, gitárkísérettel
- Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 22. o.
2. változat
- Énekeljük együtt!: Bújj, bújj zöld ág. teisz.hu (Hozzáférés: 2017. április 29.) (kotta, szöveg, audió)
Szöveg:
- Bujj, bujj, zöld ág (Wikiforrás)
- Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény. mek.oszk.hu. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 202. o. (Hozzáférés: 2017. április 29.) a 6. dal második versszaka.
- Magyar népdalok: Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske; … Szerkesztette Ortutay Gyula mek.oszk.hu. Budapest: Neumann Kht. (2000) (Hozzáférés: 2017. április 29.) (szöveg)
Felvételek[szerkesztés]
2. változat:
- Bújj-bújj zöld ág. Ovitévé YouTube (2012. szeptember 27.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
- Bújj-bújj zöld ág. Orosz Csilla YouTube (2015. június 23.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
- Bújj, bújj zöld ág (gyerekdal, rajzfilm gyerekeknek). YouTube (2013. október 1.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 0:32-ig. a második változatot éneklik, de az első változat szövegét közli
- BÚJJ-BÚJJ ZÖLD. Mézeskalács Néptáncegyüttes YouTube (2010. január 19.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 1:16-ig.
- Télbúcsúztató. Kolompos együttes YouTube (2013. október 24.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (audió) 1:03–2:22.