Bálint Erika
| Bálint Erika | |
| Született | 1956. június 26. (67 éves) Békéscsaba |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bálint Erika (Békéscsaba, 1956. július 26. –) kortárs magyar író.
Életpálya[szerkesztés]
Gyöngyösön nőt fel, és ott érettségizett a Berze Nagy János Gimnáziumban. Első diplomáját 1979-ben szerezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem szakon. 1986-ban ugyanitt kapott diplomát mint közművelődési és népművélesi előadó, majd 1993-ban a Szolnoki Főiskolán mint marketingkommunikációs szaküzemgazdász, 1995-ben pedig szakközgazdaként a BGF Pénzügyi és Számviteli Karának vállalkozási szakirányán. Dolgozott középiskolai tanárként, népművelőként, könyvtárosként, vállalkozóként. 2015 óta szellemi szabadfoglalkozású.
Viszonylag későn, 2016-ban kezdett el írni, azóta, novellái mellett három regénye jelent meg, az Adj esélyt! (2018), A Nap csókja (2019), valamint az És ott lesz majd a szeretet (2022).
Műveiről[szerkesztés]
Írói pályája érdekesen indult. Első regényének, az Adj esélyt!-nek a kéziratát az Aranymosás Irodalmi Válogató Kéziratszervizébe küldte el, ahol kiadásra javasolták.
Novellái középpontjában legtöbbször hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában. ( Ne félj a csendtől, Telihold, Csipkerózsika ébredése). Történeteiben sokszor olyan keserves érzelmeket is felszínre hoz, melyek akár évtizedek óta ott lappanganak az ember szívében. (A sánta suszter és a barátság aranyfonala, A vizespalack).
Stílusa elsősorban realista, de előfordul, hogy allegorikus formában dolgozza fel a nagyon is mai, élő témákat. (Nagyvárosi mese, Hajnalka, Allegória a megcsalt szerelemről).
De írásaiban a fókusz mindig az emberek belső történésein marad, még akkor is, ha egy elképzelt jövőről ír. ( Mama, Ecce homo)
Regényeiben kényes, de létező problémákat jár körül. Az Adj esélyt! hősének szembe kell néznie nemcsak a társadalmi előítéletekkel, de önmagával is. A regény a másság, az elfogadás, a megbocsájtás témakörét járja körül, miközben azt a kimondatlan üzenetet hordozza, hogy bár az emberek sok mindenben különbözhetnek, például szexuális irányultságukban is, de végső soron mindannyian ugyanarra vágynak. Szeretni és szeretve lenni.
A Nap csókjának is központi témája a szembenézés önmagunkkal. Egy ötven éves nő sorsán keresztül mutatja be, hogyan képes a kimondatlan és feldolgozatlan sérelmek sora, a rossz társadalmi beidegződések, valamint az ezeknek való kényszeres megfelelni akarás megmérgezni egy asszony életét. A főhősnek nemcsak a rá nehezedő erkölcsi nyomással kell megküzdenie, hanem le kell számolnia az addigi életét megbélyegző, múltbéli démonaival is. A regény túlzásoktól mentesen mutatja be, hogyan érkezik meg egy ötvenes nő a szexualitás csodálatos, boldogságot adó világába.
Bibliográfia[szerkesztés]
REGÉNYEK
- Adj esélyt! Könyvmolyképző Kiadó, 2018.
- A Nap csókja Könyvmolyképző Kiadó, 2019.
- És ott lesz majd a szeretet Könyvmolyképzô Kiadó, 2022.
NOVELLÁK
- Gyöngyfüzér (antológia, Téged vártalak c. novella) Könyvmolyképző Kiadó 2019.
- Tegnap, ma, holnap. Aranymosás irodalmi Magazin, 2016.[1]
- Mama. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[2]
- A sánta suszter és a barátság aranyfonala. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[3]
- Csipkerózsika ébredése. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[4]
- Nagyvárosi mese. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[5]
- Hajnalka. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[6]
- Ne félj a csendtől! Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[7]
- Ecce homo. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[8]
- A vizespalack. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[9]
- Telihold. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[10]
- Mininovellák, stílusgyakorlatok. MEK OSZK 2019.[11]
