Aparhant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aparhant
Hanti római katolikus templom
Hanti római katolikus templom
Aparhant címere
Aparhant címere		 Aparhant zászlaja
Aparhant zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterDávid Tímea (független)[1]
Irányítószám7186
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség931 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 56″, k. h. 18° 27′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 56″, k. h. 18° 27′ 09″
Aparhant (Tolna vármegye)
Aparhant
Aparhant
Pozíció Tolna vármegye térképén
Aparhant weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aparhant témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aparhant község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Földrajza[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A falu Bonyhádtól 8 km-re északnyugatra, Szekszárdtól 28 km-re nyugatra, a Völgység szívében fekszik, melyet északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság vesz körül. Aparhant központján a Bonyhád-Majostól Kurdig húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út vezet keresztül; zsákfalunak tekinthető északi szomszédja, Nagyvejke az előbbi útból Aparhant északi szélén kiágazó 65 164-es úton érhető el.

A település legmagasabb pontjának, az Apari-szőlőhegynek tengerszint feletti magassága 226 méter, a legmélyebbé, az Apari 5-ös halastó vízszintjéé pedig 118 méter.

Szomszédos települések: északra Nagyvejke (7 km), északkeletre Bonyhádvarasd (légvonalban alig 5 km, de közúton 18 km), délkeletre Majos (4 km), délnyugatra Izmény (légvonalban alig 4 km, de közúton 18 km), északnyugatra Mucsfa (6 km).

Éghajlata[szerkesztés]

Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C° felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s-ot. Növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.

Vízrajza[szerkesztés]

Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és Csurgó-patak. Halastavak: az Apari-patak mentén öt, a Hanti-patak torkolatánál egy és a Csurgó-patak mellett is egy.

Története[szerkesztés]

Apar és Hant

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével.

Apar nevét Apor kalandorvezérről kapta, akinek seregéhez tartozott a jól ismert Botond nevű katona is. Tolna megyében ugyanennek az Apor családnak két Apar nevű falu is a tulajdonában volt, az egyik a mai Pálfától mintegy másfél kilométerre északra található. Ez a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, lakói elmenekültek. A másik a mai Apar, amely távolabb volt a török erődöktől és váraktól, így a török kiűzése után is fennmaradt, új telepesekkel szaporodott és fejlődött. A legkorábbi történelmi dokumentum, amelyben Aparunkról biztosan említést tesznek, V. Ince pápa 1276-ban kelt bullája. Ugyanez a bulla Hantót ("Hunta") is említi, ami megerősíti, hogy nem a törökök által elpusztított Aparra utal. A szótár szerint a Hant gyeptégla kunyhót, gyeptéglából épített kunyhót jelent.[3] Hant a 11. században a Sák nemzetség lakhelye volt, temploma pedig már a 13. században állt. A honfoglaláskor elpusztult, lakói szétszóródtak. Római katolikus templomát a 18. század második felében építették újjá, amely ma késő barokk műemlék. A mai Apar a legrégebbi lakott település. A kedvező természeti környezet is magyarázza, hogy már a kőkorszakban lakott volt. Az újkőkortól a középkorig, a neolitikumtól a középkorig terjedő régészeti szórványleletek kerültek elő Aparon ifj. Csiszér Antal magángyűjteményéből Hanton. A rómaiak is lakták a helyet, a falu határában számos római kori érmét találtak. Minden valószínűség szerint a rómaiak után az avarok és a hunok is átvonultak a mai Aparhanton, és hódító őseink is korán elfoglalták.

Apar elődjének, Apornak első fennmaradt okleveles említése 1314-ből való; ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult; személynévből eredhet, amely az apa főnév származéka lehetett.[3] Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.

A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1702-ben az "apari uradalmat" Zinzendorf Vencel grófnak, a bécsi pénzügyminiszternek adományozták. Az egész uradalomban öt falu volt, a többi puszta. A birtok központja Apar volt, innen ered az "Apari uradalom" elnevezés.

Apar lakossága az új telepesek bevándorlásának köszönhetően főként az 1743-46. és az 1754-58. és 1762. években nőtt jelentősen, míg Hant lakosságának változásában az 1744. és az 1756. év volt jelentős.

1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le Aparhanton.

1945 új korszakot jelentett a székelyek életében. Hirdetmény közölte az új úti célt, Bonyhádot. Az andrásfalvi székelyek Aparhantra kerültek 122 családdal, 568 lélekszámmal és 321 gyermekkel.

Érthető, hogy kezdetben – úgy mint a többi településen – Aparhanton is igen nagy ellentétek voltak a betelepített székelyek és a már itt lakó svábok között. Idővel ez az ellentét is gyengült és mára már békében él egymás mellett mind a sváb, mind a székely, mind a felvidéki nép.

Nevezetességei[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Aparhanti Általános Iskola[szerkesztés]

www.aparhantiskola.hu[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Az apari iskola a Szent Bertalan templom melletti kis iskolában kezdte meg működését 1882-ben. Apar és Hant egyesülése után a Trerr-házból és a tehén istállókból átalakított részekkel bővült az aparhanti iskola.

Iskola Hant[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A hanti iskola a mai óvoda épületében működött az aparhanti iskola megalakulásáig.

Iskolaigazgatók[szerkesztés]

1990-től: Schunk József, Kianekné Györgyi, Sármány Gyula, Somogyvári Rita

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szűcs György (független)[4]
  • 1994–1998: Szűcs György (független)[5]
  • 1998–2002: Szűcs György (független)[6]
  • 2002–2006: Szűcs György (független)[7]
  • 2006–2010: Szűcs György (független)[8]
  • 2010–2010: Kenderesiné Szücs Ibolya (független)[9]
  • 2010–2014: Szűcs György (független)[10][11]
  • 2015–2019: Csóka Attila (független)[12]
  • 2019–2024: Dávid Tímea (független)[1]
  • 2024-től:
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Dávid Tímea független 2019–2024 A 2019-es választási eredmények:[1]
Csóka Attila független 2015–2019 A 2015. január 25-én megtartott időközi választáson az 532 leadott érvényes szavazat közül 374-et szerzett meg, amivel 70,3 %-os eredményt ért el.[12]
Szűcs György független 2014–2015 A 2014. október 13-i választáson egyetlen polgármester-jelölt sem indult, így a megismételt választás eredményhirdetéséig továbbra is Szűcs György maradt az ügyvezető polgármester.
2010–2014 A 2010 decemberében megtartott időközi választáson a 423 érvényesen leadott szavazat közül 389-et szerzett meg, amivel 91,96 %-os eredményt ért el.[10][11]
Kenderesné Szücs Ibolya független 2010–2010 A 2010-es választási eredmények:[9]
12 nap után lemondott
Szűcs György független 1990–2010 A 2006-os választási eredmények:[8]
A 2002-es választási eredmények:[7]
Az 1998-as választási eredmények:[6]
1994-ben egyetlen indulóként az 554 érvényesen leadott szavazat 100%-ával lett polgármester.[5]
1990-ben ő lett a település első polgármestere; további jelöltekről nincs információ.[4]

A településen 2010 utolsó negyedévében két polgármester-választás is zajlott: miután ugyanis Kenderesné Szűcs Ibolyát a "rendes" önkormányzati választáson, október 3-án polgármesterré választották, október 15-én – mindössze 12 nap elteltével – le is mondott a tisztségéről. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2010. december 19-én tartották meg, két jelölt részvételével.

A következő, 2014-es önkormányzati választás keretében viszont Aparhanton nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra senki sem jelöltette magát.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2015. január 25-én tartották meg, négy jelölt részvételével.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1038
1021
1009
950
928
931
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 10,5% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,3%, református 2,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,2% (14,4% nem nyilatkozott).[14]

Aparhanti plébánosok[szerkesztés]

  • Vizi János (1947–1963)
  • Demse Péter (1963–1967)
  • Kriszt Mátyás (1967–1981)
  • Sebestyén András (1981–1994)
  • Végvári Tibor dr. (1994–2002)
  • Bukovics István (2002–2012)
  • Matis Géza (2012–)

Híres emberek[szerkesztés]

Aparon vagy Hanton születtek[szerkesztés]

  • Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) kiemelkedő 15. századi magyar humanista, költő és prózaíró
  • Bitter Illés Béla[15] OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyvíró, germanista, a Szent István Akadémia tagja
  • Faust Antal[16] (Apar, 1887. dec. 11. – Tevel, 1961. szept. 26.) plébános

Aparon vagy Hanton éltek/élnek[szerkesztés]

  • Wosinsky Mór[17] (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) apátplébános, régész, az MTA levelező tagja
  • Kenderesi Tamás olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1983, ISBN 963 05 3346 4 
  4. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  6. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ a b Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ a b Aparhant települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. december 19. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  11. ↑ a b Szűcs György lett Aparhant polgármestere (magyar nyelven) (html). Index.hu (MTI hír), 2010. december 19. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
  12. ↑ a b c Aparhant települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 25. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. ↑ Aparhant települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. ↑ Aparhant Helységnévtár
  15. ↑ [1]
  16. ↑ [2]
  17. ↑ [3]
  18. ↑ a b Aparhant testvértelepülései

Források[szerkesztés]

  • Szalay Ágoston 1861: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504–1560. Pest, 322–323.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aparhant&oldid=27103489”