Anker-palota
| Anker-palota | |
| (Anker-ház) | |
 | |
| Az Anker-palota épülete | |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím | Anker köz 1–3./Károly körút, Budapest, Magyarország  |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908–1910 |
| Építési stílus | Eklektikus[1] |
| Felhasznált anyagok | Kő, beton, üveg stb. |
| Tervező | Alpár Ignác |
| Építész(ek) | Várnai Lajos |
| Kivitelező | Grünwald testvérek, Schiffer cég[2] |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Alapadatok | |
| Magassága | 53 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Nevezetességei | okkersárga festése, klasszicizáló homlokzata |
| Elhelyezkedése | |
 Anker-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anker-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Anker-palota, közismertebb nevén Anker-ház eklektikus stílusban épült palota Budapest Terézvárosban, az Anker köz 1–3. szám alatt, a Deák Ferenc tér szomszédságában. 2013 óta használaton kívül áll, állapota életveszélyes volt.[3]
Története[szerkesztés]
1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki a pesti székház megépítésére. A pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, és 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar).[4] A háborút követő államosítás után tanácsi bérházként is működött.[5]
Az épület ma[szerkesztés]
Meghatározó látványossága Budapest belvárosának, azonban egyre romló állapota miatt életveszélyessé vált. Tatarozása egyelőre várat magára.
Érdekességek[szerkesztés]
Itt lakott Békés Itala, Hofi Géza, Polónyi Gyöngyi és Rátkai Márton.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 55. o. ISBN 963-05-6410-6
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)