Aleksandër Xhuvani Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aleksandër Xhuvani Egyetem
Az egyetem főépülete a névadó Aleksandër Xhuvani szobrával
Az egyetem főépülete a névadó Aleksandër Xhuvani szobrával
Alapítva1971
HelyAlbánia, Elbasan
Típusegyetem
Elhelyezkedése
Aleksandër Xhuvani Egyetem (Albánia)
Aleksandër Xhuvani Egyetem
Aleksandër Xhuvani Egyetem
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 07′ 19″, k. h. 20° 04′ 46″Koordináták: é. sz. 41° 07′ 19″, k. h. 20° 04′ 46″
Térkép
Az Aleksandër Xhuvani Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandër Xhuvani Egyetem témájú médiaállományokat.

Az Aleksandër Xhuvani Egyetem (albánul: Univerziteti “Aleksandër Xhuvani”) az albániai Elbasan felsőoktatási intézménye. 1909-ben alapították mint az ország első tanítóképző alapiskoláját, amelyet 1921-ben középfokú iskolává minősítettek, 1971-ben főiskolai, 1991-ben pedig egyetemi rangot kapott. Névadója 1986 óta Aleksandër Xhuvani (1888–1961) nyelvész, a város szülötte. Az egyetemen 2018-ban öt karon 14 ezer diák számára biztosítanak képzést.

Története[szerkesztés]

Az 1909. szeptemberi elbasani közművelődési kongresszuson összegyűlt hazafiak határozták el egy tanítóképző iskola alapítását, hogy így mozdítsák elő az albán nyelvű oktatás ügyét. Az iskola hazafias egyesületek anyagi támogatásával 1909. december 1-jén nyitotta meg kapuit Elbasan városában. Első igazgatója Luigj Gurakuqi lett, akitől 1910-ben Lef Nosi vette át az intézet irányítását. Az ország első tanítóképzője Shkolla Normale (’Tanítóképezde’) néven kezdte meg a működést, amely a tanítóképző intézeteket jelölő korabeli kifejezés volt a nyugati nyelvekben (német Normalschule, angol normal school stb.), de szórványosan hivatkoztak rá Normalja e Elbasanit (’az elbasani tanítóképezde’) néven is. A hat tanéves képzésben különösen nagy hangsúlyt fektettek az anyanyelvi és természettudományi oktatásra. Első tanári karának tagjai között volt többek között Sotir Peci és Hafiz Ibrahim Dalliu. A tanítási nyelv az albán volt, de a török és a francia elsajátítását is kötelezővé, a görög- és angoltanulást pedig fakultatívvá tették. Pár hónap elteltével az iskolának már ötven tanulója volt mindhárom albániai felekezetből (muszlim, görögkeleti, római katolikus).[1]

A tanintézet működését első időszakában a pénzügyi nehézségek mellett az albán nyelvű oktatást ellenző oszmán hatóságok is hátráltatták. Arra való hivatkozásul, hogy az iskola iszlámellenes, 1910-ben betiltották működését, és az oktatómunka csak 1912-ben folytatódott.[2] 1921. január 1-jével a korçai líceummal együtt törvényileg középfokú tanintézetté minősítették. A Carnegie Foundation 1922-es jelentése szerint az elmaradott iskolahálózattal rendelkező ország két legjelentősebb oktatási intézménye volt ez a két iskola.[3] Fennállásának első évtizedei alatt olyan neves albánok tanítottak az iskola falai között, mint Zef Kolombi festőművész, Eqrem Çabej és Namik Resuli(wd) nyelvészek, Et’hem Haxhiademi(wd) költő, drámaíró,[4] tanulói között pedig Fadil Hoxha(wd) koszovói politikust, Qemal Haxhihasani(wd) folkloristát és Kasëm Trebeshina írót tartják számon.[5] 1971-ben a tanintézet főiskolai rangot kapott, 1986-ban pedig felvette az elbasani születésű nyelvész – és nem mellesleg a pártfőtitkár Ramiz Alia apósa –, Aleksandër Xhuvani nevét, aki maga is tanított itt és az 1910-es–1920-as években több éven át igazgatója volt az intézménynek.[6]

Szervezete[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az 1991-ben egyetemi rangot kapott intézet az országban elsőként vette át a bolognai oktatási rendszert. Napjainkban 14 ezer diáknak nyújt képzést öt – természet, bölcsészet-, nevelés-, gazdaságtudományi és orvosmérnöki – karon.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pollo & Puto 1981 :139.; Pearson 2004 :8.; Jacques 2009 :316–317. (143 diákról ír), 368.; Csaplár 2010 :206. (677. sz. jegyzet), 340.; Elsie 2010 :xxxiii., 178., 334., 350.; Bakiu 2014 :144., 148.; Vickers 2014 :57.
  2. ↑ Pearson 2004 :17.; Jacques 2009 :268., 317.
  3. ↑ Pearson 2004 :159.; Vickers 2014 :106.; Zavalani 2015 :186.
  4. ↑ Elsie 2010 :67., 186., 237.
  5. ↑ Métais 2006 :300.; Elsie 2010 :187., 450.
  6. ↑ Jacques 2009 :317., 544., 597.
  7. ↑  Rreth nesh (’Rólunk’). Universiteti Aleksandër Xhuvani (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.); University of Elbasan “Aleksander Xhuvani”, Albania. REBus Project (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.) arch

Források[szerkesztés]

  • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Métais 2006: Serge Métais: Histoire des albanais: Des illyriens à l’indépendance du Kosovo. Paris: Fayard. 2006. ISBN 2213628947  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aleksandër_Xhuvani_Egyetem&oldid=26065635”