Albach Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albach Géza
Született1829. március 31.
Bártfa
Elhunyt1900. január 24. (70 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • polgármester
SírhelyeHázsongárdi temető
Kolozsvár polgármestere
Hivatali idő
1886 1898
ElődHaller Károly
UtódSzvacsina Géza
A Wikimédia Commons tartalmaz Albach Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890

Albach Géza (Bártfa, 1829. március 31.Kolozsvár, 1900. január 24.) jogász, szolgabíró, járásbíró, Kolozsvár polgármestere 1886 és 1898 között.

Életpályája[szerkesztés]

Gyöngyösön, Szolnokon és Budán járt iskolába. majd Egerben jogot tanult. Részt vett az 1848-as forradalomban, vitézségéért hadnagyi rangot kapott. A forradalom leverése után bujdosott, csak az 1850-es években sikerült munkába állnia a Szilágyságban (talán Szilágysomlyón) egy osztrák hivatalnok irattárosaként.

1861-ben Kraszna vármegye tiszteletbeli főjegyzője, 1865-ben szolgabíró, 1869-ben pedig központi szolgabíró. 1872-ben Szilágysomlyón mint királyi járásbíró tevékenykedett. 1879-ben a királyi törvényszékre hívták Kolozsvárra elnökhelyettesnek, miután 1876-tól Déván dolgozott.

1886. április 6-án a városi tisztújító közgyűlésen megválasztották Kolozsvár polgármesterének. Ezt a tisztséget 1898-ig töltötte be. Polgármestersége alatt folytatta elődje, Haller Károly infrastrukturális fejlesztéseit, és a város látványosan fejlődött, de hivatali ideje alatt számtalan botránnyal is szembe kellett néznie. Volt amikor (második mandátumára pályázva) választási csalással vádolták, máskor megkérdőjelezhető döntések miatt támadták, de mivel erős támogató képviselőtestület állt mögötte, minden esetben sikerült kimentenie magát.

1898-ban lemondott polgármesteri hivataláról, és visszavonult a közéletből. 1900. január 24-én érte a halál hosszas betegeskedés után.

Megvalósításai[szerkesztés]

Polgármestersége alatti megvalósításai, eredményei:

  • a neológ zsinagóga építésének befejése az EMKE által adott hitelből,
  • a közvágóhíd építése, 1887,
  • a vasútállomást a központtal összekötő korszerű Szamos-vashíd, 1889,
  • közúti vasút, 1893,
  • a bonctani és anatómiai intézetek építésének megkezdése, 1888,
  • az egyetem épülete építésének megkezdése, 1893,
  • orvosi klinikák építése 1897-tól (1903-ban fejezték be),
  • a városi csatornarendszer kiépítése, 1897,
  • a Főtér korszerűsítése, utcák gránitkövezése,
  • a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontása,
  • a Mátyás-szoborcsoport felállításának egyik kezdeményezője,
  • a kolozsvári sportélet támogatója.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • királyi tanácsosi cím, 1888,
  • az Országos Történelmi Ereklye Múzeum tiszti tagja, 1888,
  • Vaskorona-rend, 1893,
  • felsőbb elismerés a millenniumi kiállítás alkalmából.

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]