Alattyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a cikk a faluról szól. A keresztnévről szóló szócikk itt található: Alattyán (keresztnév)
Alattyán
Drónfelvétel a Zagyva oldaláról tavasszal
Drónfelvétel a Zagyva oldaláról tavasszal
Alattyán címere
Alattyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállásközség
PolgármesterHuszár Arnold (független)[1]
JegyzőTóth Ildikó[2]
Irányítószám5142
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség2099 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség56,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″
Alattyán (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Alattyán
Alattyán
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Alattyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alattyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alattyán község az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zagyva bal partján fekszik Szolnoktól 34 km-re északnyugatra, Jászberénytől 13 km-re délkeletre.

A 32-es főúton érhető el, Szolnok irányából Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán, Jászberényből Jászteleken keresztül. Teljes területe sík, tengerszint feletti magassága 90-91 méter.

Neve[szerkesztés]

Neve török személynévből ered (Alîp-Tîɣan), jelentése: "hős-sólyom". Etimológiailag előtagja összefügg a magyar Alap és Alpár helynevekkel, utótagja pedig a turul köznévvel.[4]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1212-ből maradt fenn a Váradi regestrumban, amelyben Olaptiuã néven szerepel.

A 14. század végén a Kun család birtoka volt, később a Chyrke családé.

Területén avar kori temetőt tártak fel.

A 15. században Kolbászszék dűlőben kun telep volt.

A törökök 1536-ban feldúlták a települést, de az a törökdúlást túlélte, a felszabadító háborúk azonban nagy pusztítást okoztak Alattyánon is.

1700 körül egy részbirtokos, a jánoshidai premontrei prépost morva telepeseket telepített be.

A falu az 1876. évi 33. törvénycikkellyel került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez és a földrajzi-történelmi értelemben vett Jászsághoz.

Népessége 1851-ben 1610, 1891-ben 2067, 1910-ben 2423, 1990-ben 1929, 2001-ben 2060 fő volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kiss Károly (független)[5]
  • 1994-1998: Kiss Károly (MSZP)[6]
  • 1998-2002: Koczkás Gábor (független)[7]
  • 2002-2006: Koczkás Gábor (független)[8]
  • 2006-2010: Koczkás Gábor Mátyás (független)[9]
  • 2010-2014: Dalmadi Tiborné (független)[10]
  • 2014-2019: Koczkás Gábor Mátyás (Fidesz)[11]
  • 2019-től: Huszár Arnold (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2084
2035
1937
2026
2100
2099
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (18,4% nem nyilatkozott).[13]

Gazdasága[szerkesztés]

Lakosai főleg mezőgazdasági őstermelésből élnek. A legjelentősebb vállalkozás a településen a SEI Interconnect Products Kft 130 főt foglalkoztató üzeme.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1773-ban épült, Szent Mihálynak szentelt műemlék templom
  • Szentháromság-szobor (20. század eleje),[14] Nepomuki Szent János-szobor (1914),[15] két Mária-szobor és hat kőkereszt[16]
  • Világháborús hősi emlékművek[17]
  • A Gecse-szülőházban az 1999-ben elhunyt Gecse Árpád festőművész hagyatéka tekinthető meg (olajfestmények, grafikák, szoborportrék, plakettek és oltárképek) a művész használati tárgyaival és dokumentumokkal.
  • Zsidó temető, 1999 óta emlékpark
  • Zsír on the Feszt regionális fesztivál: sport, zene, szórakozás. A résztvevők száma több ezer, és 2009 óta folyamatosan növekszik. Legismertebb része a ZSÍROS KENYÉR FOCI KUPA. 2018-ban a MAJKA CURTIS nagykoncertnek volt nagy sikere, 2019-ben Parno Graszt világzenei fellépő hozta el a hangulatot, 2022-ben Wellhello, Kowalsky meg a Vega nagykoncertre dübörög a Jászság és megannyi fellépőre.
  • Scream Running, a Rettegés Foka, Magyarország egyetlen horror futóversenye, amelyet 2017 óta rendeznek.
  • Itt forgatták a nagyon népszerű Tollfelvásárló videóklipet, amely az X-Faktorig jutott, és az egész országban ismertté vált.
  • Itt rendezték meg elsőnek Jász Kolbásztöltő Fesztivált, ami mára a Jászság legnagyobb „gasztrorendezvénye” lett. 2019 óta Jászberény ad neki otthont, de a szervezést mai napig egy alattyáni szervezet, a Zsíros Egyesület végzi.

Híres alattyániak[szerkesztés]

  • Itt született Gecse Árpád festőművész.
  • Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnök nagyszüleinek itt volt birtoka. A nagymama, Csáfordi Tóth Katinka nagybátyjától, Tóth-Maár Lajostól örökölt hozományát képező 200 holdon gazdálkodtak (közben a nagypapa Szolnokon, a közigazgatásban dolgozott).
  • Tukacs István mesterszakács jelenleg is Alattyán lakója, kétszeres Kinizsi birtok szakács, négyszeres királyi nagymester szakács.
  • Burai Kevin Zsolt „kisprímás” hegedűművész
  • Itt született Csombor Teréz színművésznő.
  • Józsa Tamás nemzetközi fotográfus és operatőr, az év esküvői fényképét készítette Magyarországon 2019-ben, több nemzetközi elismerést kapott munkássága.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Alattyán települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. ↑ Az alattyáni polgármesteri hivatal szervezeti felépítése. Alattyán Község Önkormányzata, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 44–45. o. ISBN 963-05-1490-7
  5. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Alattyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. ↑ Alattyán települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Alattyán Helységnévtár
  14. ↑ Tüskés Anna: Csák József: Szentháromság-oszlop, Alattyán, 1944. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  15. ↑ Tüskés Anna: Baly György: Nepomuki Szent János-szobor, Alattyán, 1914. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  16. ↑ 3. melléklet a 3/2018. (III.28.) önkormányzati rendelethez. Alattyán önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. június 14.)
  17. ↑ Tüskés Anna: Gecse Árpád: Első világháborús emlékmű, Alattyán, 1933. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alattyán&oldid=25962109”