5383 Leavitt
| 5383 Leavitt | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1973. szeptember 29.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Henrietta Swan Leavitt |
| Alternatív név | 4293 T-2, 1978 VE13 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. január 4. (2455200,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 465 785 851 km (3,114 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 389 510 115 km (2,604 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 427 647 983 km (2,859 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,089[1] |
| Orbitális periódus | 1765,387 nap 4,83 év[1] |
| Közepes anomália | 183,044°[1] |
| Inklináció | 3,282°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 92,321°[1] |
| Perihélium szöge | 273,211°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 7,456 km |
| Forgási periódus | 6,18 h |
| Albedó | 0,22 |
| Abszolút fényesség | 13,2[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az 5383 Leavitt (ideiglenes jelöléssel 4293 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én.
Akiről elnevezték: Henrietta Swan Leavitt (1868 – 1921) amerikai amatőr csillagász.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
