2019-es FIDE Chess.com Grand Swiss

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2019-es FIDE Chess.com Grand Swiss a 2021-es sakkvilágbajnokság egyik kvalifikációs versenye volt, amelynek első helyezettje jogosultságot szerzett a világbajnokjelöltek versenyén való részvételre. Az első FIDE Chess Grand Swiss versenyt Isle of Man szigetén rendezték 2019. október 10–21. között.

A 2019-es versenyre a FIDE Chess Grand Swiss versenyre előírt 120 résztvevőn kívül meghívást kapott további 11 junior és 16 női versenyző, valamint a helyi szervezők által meghívott sakkozók, végül összesen 154 fő kezdte meg a 11 fordulós svájci rendszerű tornát.[1]

A résztvevők[szerkesztés]

A FIDE Chess Grand Swiss kiírásának szabályai szerinti 120 fő meghívása az alábbi kritériumok alapján történt:

  • Meghívásra került a 2018. július–2019. június közötti átlag Élő-pontszáma alapján a világranglista első 100 helyezettje.
  • A 2018-as női sakkvilágbajnok (Csü Ven-csün).
  • A regnáló U20 korosztályos junior sakkvilágbajnok (Parham Maghsoodloo).
  • A regnáló senior 50+ sakkvilágbajnok (Karen Movsziszian).
  • A regnáló senior 65+ sakkvilágbajnok (Vlastimil Jansa).
  • A kontinensbajnokságokról 12 versenyző (Európa – 5, Ázsia – 3, Amerika – 3, Afrika –1).
  • Az ACP Tour versenysorozatán kvalifikációt szerzett versenyző.
  • Három szabadkártyát a FIDE elnök osztott ki.
  • A rendező jogán 40 további versenyzőt hívtak meg.

Kvalifikációt szerzett, de távol marad a versenytől a kínai Ting Li-zsen, aki a 2019-es sakkvilágkupán már bebiztosította helyét a világbajnokjelöltek versenyén. Nem indult el ezen a tornán a kvalifikációt szerzett versenyzők közül Jan Nyepomnyascsij, Maxime Vachier-Lagrave, Sahrijar Mamedjarov, Tejmur Radzsabov, Dmitrij Andrejkin és David Navara sem, akik a néhány nappal korábban befejeződött sakkvilágkupán kísérelték meg a továbbjutást. Ez Ting Li-zsen mellett Tejmur Radzsabovnak sikerült. Vlagyimir Kramnyik 2019 elején befejezte a profi pályafutását, Veszelin Topalov már nem indul a sakkvilágbajnoki ciklus versenyein, míg Rapport Richárd sem a világkupán, sem ezen a versenyen nem vett részt. Nem indult el a versenyen a női világbajnok Csü Ven-csün sem.

A kvalifikációt szerzett, de a versenyen nem indulók helyét az Élő-pontszám alapján a világranglistán sorban következő versenyzőkkel töltötték fel.

A versenyen elindult a világbajnok Magnus Carlsen is, akinek természetszerűleg nem kell részt vennie a világbajnokjelöltek versenyén, valamint a 2018-as sakkvilágbajnokság döntőjének résztvevője Fabiano Caruana is, aki ezzel az eredményével már kvalifikálta magát a világbajnokjelöltek versenyére.

A versenyen három magyar sakkozó indult: Lékó Péter és Berkes Ferenc átlag Élő-pontszámuk alapján, míg Erdős Viktor a szervezők szabadkártyáját kapta.

A versenyszabályok[szerkesztés]

Az egyes játszmákban a versenyzők 100–100 percet kaptak az első 40 lépés megtételére, majd további 50–50 percet a következő 20 lépésre. Ha ez idő alatt a játszma nem fejeződött be, akkor a játszma befejezéséhez további 15–15 percet kaptak. Az első lépéstől kezdve 30 másodperc többletidőhöz jutottak. Az időt a megfelelően beprogramozott elektronikus sakkórával mérték.

A mérkőző felek nem egyezhettek meg döntetlenben a 30. lépéspárt megelőzően, csak a versenybíró engedélyével, abban az esetben, ha a táblán háromszori lépésismétlés következett be.

Az egyes játszmáknál 15 perc késés volt engedélyezett, amely idő alatt a késő versenyző órája járt. Az ennél többet késő versenyzőt az adott fordulóban vesztesnek nyilvánították.

Szigorú szabályokat írtak elő az öltözködésre. Eszerint nem volt megengedett a versenyteremben a T-shirt, a farmer, a baseball-sapka, valamint a short használata. A nemzeti és tradicionális mez viselését a versenybíróságnak kellett engedélyeznie.

A versenyszabályok[2] ellen vétőket pénzbírsággal sújthatták; sorozatos szabályszegés esetén a versenyből kizárás, illetve a sakkvilágbajnoki versenysorozaton való részvételtől eltiltás következhetett volna.

A holtverseny eldöntése[szerkesztés]

Két vagy több versenyző holtversenye esetén a helyezéseket az alábbiak szerint döntötték el:

  1. Az ellenfelek átlagos Élő-pontszáma
  2. A Buchholz-számítás eredménye, a leggyengébb ellenfél pontszámának figyelembe vétele nélkül (Cut 1)
  3. A Buchholz-számítás eredménye az összes ellenfél pontszámának figyelembe vételével
  4. A holtversenyben levők egymás elleni eredménye
  5. Sorsolás

A díjazás[szerkesztés]

A FIDE által előírt minimális díjazás 400 000 dollár volt, amely az alábbi módon került szétosztásra:

Helyezés Díjazás (US$)
1. helyezett 70 000
2. helyezett 50 000
3. helyezett 40 000
4. helyezett 35 000
5. helyezett 30 000
6. helyezett 25 000
7. helyezett 20 000
8. helyezett 16 000
9. helyezett 13 000
10. helyezett 11 000
11–15. helyezett* 8000
16–20. helyezett* 5000
21¬–25. helyezett* 3000
26–30. helyezett* 2000

A díjon felül az 1. helyezett jogosultságot szerzett az esedékes sakkvilágbajnoki ciklusban megrendezésre kerülő világbajnokjelöltek versenyén való részvételre. Az összesítésben előálló holtverseny esetén az érintett versenyzők között a díjakat megosztották, a helyezések azonban a holtversenyszámítás szabályai szerint meghatározásra kerültek.

A FIDE által előírt díjazáson felül a rendezők a legjobb eredményt elérő nők számára további 33 000 dollárt osztottak ki az alábbiak szerint:

Helyezés Díjazás (US$)
1. helyezett 10 000
2. helyezett 8000
3. helyezett 6000
4. helyezett 4000
5. helyezett 2500
6. helyezett 2500

A megszerezhető díjak közül csak az egyiket kaphatták meg, azaz ha a nők közül valaki a verseny első 30 helyezettje közé került volna, akkor a számára kedvezőbb díjat kapta volna meg, erre azonban nem került sor, mert a legjobb női versenyző, az indiai Drónavalli Hárika 5,5 ponttal a 83. helyen végzett.

A versenynapok[szerkesztés]

  • Megnyitó ünnepség: október 9.
  • 1. forduló: október 10.
  • 2. forduló: október 11.
  • 3. forduló: október 12.
  • 4. forduló: október 13.
  • 5. forduló: október 14.
  • 6. forduló: október 15.
  • Pihenőnap: október 16.
  • 7. forduló: október 17.
  • 8. forduló: október 18.
  • 9. forduló: október 19.
  • 10. forduló: október 20.
  • 11. forduló, díjkiosztó, záróünnepség: október 21.

A fordulók a 11. forduló kivételével helyi idő szerint 15:00 órakor kezdődnek, az utolsó forduló kezdési időpontja 13:30.

A végeredmény[szerkesztés]

A táblázat tartalmazza a díjat nyert első harminc versenyző sorrendjét, valamint a magyar résztvevők eredményeit.[3]

A 2019-es torna végeredménye (a díjazottak)
H. Név Ország Élő-p. Pont Átl. É-p. Buch-1 Buch-2 Ee.
1. Vang Hao  Kína 2726 8,0 2735
2. Fabiano Caruana  Amerikai Egyesült Államok 2812 8,0 2720
3. Kirill Alekszejenko  Oroszország 2674 7,5 2716
4. Levon Aronján  Örményország 2758 7,5 2708
5. David Antón Guijarro  Spanyolország 2674 7,5 2702
6. Magnus Carlsen  Norvégia 2876 7,5 2698
7. Nakamura Hikaru  Amerikai Egyesült Államok 2745 7,5 2674
8. Nyikita Vityugov  Oroszország 2745 7,5 2663
9. Alekszandr Griscsuk  Oroszország 2759 7,0 2682
10. David Paravjan  Oroszország 2602 7,0 2675
11. David Howell  Anglia 2694 7,0 2657
12. Santosh Gujrathi Vidit  India 2718 7,0 2644
13. Le Quang Liem  Vietnám 2708 7,0 2631
14. Maghsoodloo Parham  Irán 2664 6,5 2703 65,0
15. Nijat Abasov  Azerbajdzsán 2632 6,5 2703 62,5
16. Uladziszlav Kavaljov  Fehéroroszország 2661 6,5 2699
17. Vlagyimir Fedoszejev  Oroszország 2664 6,5 2691
18. Alekszandr Rahmanov  Oroszország 2621 6,5 2689
19. Jurij Krivorucsko  Ukrajna 2669 6,5 2680
20. Constantin Lupulescu  Románia 2643 6,5 2676
21. Hrant Melkumyan  Örményország 2650 6,5 2675
22. Makszim Matlakov  Oroszország 2716 6,5 2667
23. Szergej Karjakin  Oroszország 2760 6,5 2659
24. Jü Jang-ji  Kína 2763 6,5 2658
25. Jurij Kuzubov  Ukrajna 2636 6,5 2657
26. Visuvanátan Ánand  India 2765 6,5 2654 64,5
27. Wesley So  Amerikai Egyesült Államok 2767 6,5 2654 60,5
28. Radosław Wojtaszek  Lengyelország 2748 6,5 2652
29. Pjotr Szvidler  Oroszország 2729 6,5 2648
30. Nguyen Ngoc Truong Son  Vietnám 2638 6,5 2642
42. Lékó Péter  Magyarország 2670 6,5 2601
79. Erdős Viktor  Magyarország 2604 5,5 2663
99. Berkes Ferenc  Magyarország 2667 5,5 2580

A nők versenyét, az ezzel járó 10 000 dolláros díjat az indiai Drónavalli Hárika nyerte, aki 5,5 pontjával a 83. helyen végzett. Eredményével 23 Élő-pontot nyert, és a női világranglistán a legjobb 10 közé került. Második helyet a nők között a 22 éves kazah Dinara Saduakassova szerezte meg, aki 5,5 ponttal a 85. lett, míg a harmadik legjobb női eredményt a mongol Mungunthuul Batkhuyag és a kínai Lej Ting-csie érte el 5,0 ponttal, és ezzel a 107. és a 108. helyezéssel, köztük csak a Buchholcz-számítás döntött az előbbi javára. Díjat nyert még a nők között 5. helyezett orosz Alina Kaslinszkaja, aki 5,0 ponttal a 116. helyen végzett és a nők között 6. helyezett indiai Soumiya Swaminathan, aki 4,5 ponttal a teljes mezőnyben a 126. lett.[4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FIDE Chess.com Grand Swiss 2019. chess-results.com
  2. Rules for the FIDE Grand Swiss 2019 (angol nyelven). FIDE. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  3. FIDE Chess.com Grand Swiss 2019. chess-results.com. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  4. Carlos Alberto Colodro: Grand Swiss: Wang Hao takes it all (angol nyelven). ChessBase GmbH., 2019. október 22. (Hozzáférés: 2019. október 22.)

Források[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap