2010-es közgyűlési választások Tolna megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Tolna
megyében
2006 2010. október 3. 2014
Részvétel: 49% 82 ezer szavazó a 168 ezerből

Közgyűlés létszáma: 15 fő
Többség: 8 fő
Jelöltek száma: 58 fő
3 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FideszKDNP 50 174 64% 10
MSZP 17 462 22% 3
Jobbik 10 936 14% 2
{{{lista4}}} {{{százalék4}}} {{{képviselő4}}}
{{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Érvénytelen szavazat: 3 638


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Puskás Imre
Fidesz-KDNP
Puskás Imre
Fidesz-KDNP

A 2010-es megyei közgyűlési választásokat október 3-án bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Tolna megyében a szavazásra jogosultak fele, több mint nyolcvanezer ember ment el szavazni. A szavazók három lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat elsöprő fölénnyel a Fidesz-KDNP nyerte meg – tíz képviselőjük kétharmados többséget jelentett a közgyűlésben. Az MSZP második, a Jobbik harmadik lett.

A közgyűlés újraválasztotta hivatalban lévő elnökét, Puskás Imrét, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.

A választás rendszere[szerkesztés]

Megyeháza, Szekszárd

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A nyár folyamán jelentősen megváltozott a megyei közgyűlések választási rendszere. Az új törvény (2010. L.[1]) legfontosabb változtatása a képviselők létszámának csökkentése (a korábbi létszám ~35-55%-ára) és az egy választókerületre való áttérés volt (a korábbi kettő helyett). További változtatás volt még az ajánlások számának 0,3%-ról 1%-ra, illetve a bejutási küszöb 4%-ról 5%-ra emelése.

A korábbi választási eljárásból érvényben maradt, hogy a közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközség és városok polgárai vehettek részt, a megyei jogú városokban élők pedig továbbra sem. A választók listákra szavazhattak, amelyek között a szavazatokat arányosan osztották el, és a képviselőket továbbra is négyéves időszakra választották.

Választókerület[szerkesztés]

Lakók és megyei képviselők száma[2]
Település Lakó Választó-
polgár
Megyei
képviselő
Közgyűlési
választókerület
108 205 579 167 998 15
Megyei jogú város
Szekszárd
1 34 574 (28 616)
Összesen 109 240 153 (196 614) 15

A választási reform következtében, Tolna megyében a közgyűlés létszáma 15 főre csökkent, a korábbi 41-ről. Az új szabályok szerint a megyei közgyűlések létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Szekszárd polgárai nem szavazhattak a Tolna megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 240 ezer lakója volt.[3]

A közgyűlést a megye 98 községének és tíz városának polgárai választhatták meg.[4] A tíz város közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen.

A választópolgárok száma 168 ezer volt. A polgárok több mint fele ötezer fősnél nem népesebb településeken élt, míg egyharmaduk tízezer fősnél nagyobb városokban lakott.

A legkevesebb választó a megye közepén található Murga községben lakott (74 polgár), a legtöbb pedig Dombóváron élt (16 605 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Település­méret Telepü-
lések
száma
Választó­jogosult
(2010. aug. 3.)[5]
Megjegyzés
1 – 1 000 57 24 273 14,45% legkisebb község: Murga
1 001 – 5 000 44 69 032 41,09% városok: Gyönk, Nagymányok, Simontornya
5 001 – 10 000 3 20 207 12,03% Bátaszék, Tamási, Dunaföldvár
10 000 fölött 4 54 486 32,43% Tolna, Bonyhád, Paks, Dombóvár
Összesen 108 167 998

Előzmények[szerkesztés]

A közgyűlés összetétele 2006-ban[6]
Szervezetek Közgyűlési helyek Σ
vk
Fidesz-KDNP 16 25
9
MSZP 8 14
6
MDF kt 2
Összesen 26 41
15

Jelöltállítás[szerkesztés]

Négy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban, ketten önálló, ketten pedig közös listát állítottak. A jelöltek száma 58 volt. A listák mindegyikét országos pártok állították.

Listák[szerkesztés]

A listaállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésére két és fél hét állt rendelkezésre – augusztus 16. és szeptember 3. között.[7] Ez alatt az idő alatt önálló lista állításához 1680, közös lista állításához 2000 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség.[8]

Az előző közgyűlés pártjai közül a Fidesz és a KDNP közös listát, az MSZP pedig önálló listát állított. Az MDF nem vett részt a jelölési folyamatban.[9] Először indult a választásokon a Jobbik. (A rendszerváltás óta ez volt az első olyan önkormányzati választás, amelyen egyetlen megyei szervezet sem állított közgyűlési listát Tolna megyében.)

A jelöltek száma kiegyenlítetten oszlott el az egyes listák között: az MSZP 17, a Jobbik 18, míg a Fidesz-KDNP 23 jelölttel vágott neki a választásoknak.

A választásokon részt vevő szervezetek[10]
Lista Szervezet Jelöl­tek
száma
#.[11] neve típusa neve jellege hatóköre
1. Jobbik önálló Jobbik Magyarországért Mozgalom párt országos[12] 18
2. Fidesz-KDNP közös Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt országos[13] 23
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos[14]
3. MSZP önálló Magyar Szocialista Párt párt országos[15] 17
3 lista 4 szervezet 58 fő

Jelöltek[szerkesztés]

A Fidesz-KDNP listájának élén a megyei közgyűlés hivatalban lévő elnöke, Puskás Imre, míg az MSZP listájának elején egy korábbi elnök, Frankné Kovács Szilvia szerepelt.

A képviselőjelöltek a listákon elfoglalt helyük szerint[10]
Jobbik Fidesz-KDNP MSZP
1. László Ferenc dr. Puskás Imre Frankné dr. Kovács Szilvia
2. Tóth Endre Géza dr. Pálos Miklós Tóth Gyula
3. Bencze János Márkus György Krauss Péter
4. Koroknai Ernő Róbert Széles András Takács László
5. Antal Zoltán Kapitány Zsolt dr. Vöröss Endréné

(A szavazólapokon a listák első öt helyezettje szerepelt.)

A további jelöltek
6. Nagy Szilveszter dr. Égi Csaba Néber Tibor
7. Csehi Zoltán Mihályné Takács Zoltán dr. Benkő András
8. Mikó Nikolett Porga Ferenc Horváth Zsolt
9. Kajtár József dr. Sümegi Zoltán Szebényi Géza
10. Bérdi Zoltán Kerecsényi Márton Pintér Rozália
11. Ágoston Zoltán Kollár László Nagy László
12. Gáspár Viktor Kovács István Nagy Hajnalka
13. Merényi Imre Csike György dr. Radochay Imre
14. Kersák Lajos Tóth István Tóthi Jánosné
15. Makó Sándor Szentgyörgyi Zsolt Heringes Anita
16. Schuck István Szűcs Sándor Bogdán Zoltán
17. Kiss Gábor Nagy László Lucz Csaba
18. Jerkovics József Kristóf Károly
19. Kalányos János
20. Kalocsa Jenő
21. dr. Szigethy András
22. Pécsi Gábor
23. Bagdy László

Kampány[szerkesztés]

A szavazás menete[szerkesztés]

A választásokat 2010. október 3-án, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Rendkívüli eseményről nem született tudósítás.[16]

Részvétel[szerkesztés]

A részvételi adatok napközbeni alakulása
Időpont Szavazók Legnagyobb/legkisebb
részvétel
db %
7:00 1 974 1,18% Szakadát 5,58%
Kocsola 0,19%
9:00 13 005 7,77% Kistormás 22,07%
Györköny 2,29%
11:00 29 623 17,69% Kalaznó 41,14%
Györköny 7,92%
13:00 39 988 23,88% Kalaznó 55,06%
Györköny 11,52%
15:00 54 268 32,40% Mőcsény 66,67%
Kajdacs 18,45%
17:30 73 931 44,14% Nagyvejke 85,62%
Kajdacs 25,05%
19:00 82 210 49,08% Nagyvejke 89,54%
Kajdacs 27,34%
Majd' minden második polgár elment szavazni

A 168 ezer szavazásra jogosult polgárból 82 ezer vett részt a választásokon (49%), közülük több mint három és fél ezren érvénytelenül szavaztak (4,4%).

A részvétel összesített adatai[5][17][18]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 167 509
Szavazó 82 210 49,08%
   érvényes szavazólap 78 572 46,91% 95,57%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 3 638 2,17% 4,43%
Távolmaradó 85 299 50,92%
Választási küszöb

A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 3 929, a közös listák esetében pedig 7 858 volt (az érvényes szavazatok 5, ill. 10%-a).[17]

Eredmény[szerkesztés]

A legtöbb szavazatot toronymagasan a Fidesz-KDNP (64%) listája kapta. Második helyen az MSZP (22%) végzett, a Jobbik (14%) harmadik lett.

Szavazatok és képviselői helyek[17]
Lista Sor­rend Érvényes szavazatok Küszöb
(5%)
Képviselők
száma aránya arány ± %p[19]
(2006 óta)
Fidesz-KDNP 1. 50 174 63,86% 10 66,67% 5,69 Növekedés
MSZP 2. 17 462 22,22% 3 20,00% -14,15 Csökkenés
Jobbik 3. 10 936 13,92% 2 13,33% Új
Összesen 78 572 3/3  15 
Bővített eredmény táblázat[17][18]
Lista Sor­rend Szavazat jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
Küszöb Képviselő
Fidesz-KDNP 1. 50 174 29,95% 61,03% 63,86% 10 66,67%
MSZP 2. 17 462 10,42% 21,24% 22,22% 3 20,00%
Jobbik 3. 10 936 6,53% 13,30% 13,92% 2 13,33%
Összesen 78 572 46,91% 95,57% 100% 3/3 15 100%
érvénytelen / hiányzó szavazólap 3 638 2,17% 4,43%
Szavazó 82 210 49,08% 100,00%
Távolmaradó 85 299 50,92%
Választójogosult 167 509 100,00%

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A megválasztott közgyűlés[17]
#. FIDESZ-KDNP MSZP Jobbik
1. dr. Puskás Imre Frankné dr. Kovács Szilvia László Ferenc
2. dr. Pálos Miklós Tóth Gyula[20] Tóth Endre Géza
3. Márkus György Krauss Péter
4. Széles András
5. Kapitány Zsolt
6. dr. Égi Csaba
7. Takács Zoltán
8. Porga Ferenc
9. dr. Sümegi Zoltán
10. Kerecsényi Márton

Az új közgyűlés az alakuló ülésén, 2010. október 14-én újraválasztotta a hivatalban lévő elnököt, Puskás Imrét, a FIDESZ-KDNP listavezetőjét (11 igen szavazattal). Főállású alelnökké Kapitány Zsoltot, társadalmi megbízatású alelnökké Pálos Miklóst választották meg - mindketten a FIDESZ-KDNP képviselői (11-11 érvényes szavazattal).[21]

A közgyűlésben két képviselőcsoport jött létre: FIDESZ-KDNP (10 tag), MSZP (3 tag). Frakció nélkül, függetlenként végezhette a munkáját a Jobbik két képviselője.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi L. törvényt az Országgyűlés 2010. június 8-án fogadta el, a hivatalos kihirdetése június 14-én történt meg. Lásd 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Nemzeti Jogszabálytár. [2020. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 15.) Általában a választásokra vonatkozót jogszabályokat lásd: Jog (Törvények. Miniszteri rendeletek). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
  2. a b Az adatok fő forrása: Tolna megye települései. Választókerületek. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 15.), a lakók számára nézve településenként: Települések - Települési egyéni választókerületek (TEVK) - TOLNA megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
  3. A lakosságszám 2010. január 1-jén 240 153 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely – ezek alapján Tolna megyének tizenkétfős közgyűlése lett volna, de a törvény egy másik pontja szerint a képviselők száma tizenötnél nem lehetett kevesebb. Lásd: 1/2010 (VII.7.) TVI határozat. Tolna Megyei Választási Iroda Vezetője, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
  4. 2009-ben Gyönk és Nagymányok városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 98-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  5. a b A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén (aug. 3.), másodszor pedig a választás napján (okt. 3.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  6. A TOLNA megyei közgyűlés választásának eredménye. Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2016. december 14.)
  7. 4/2010. (VII. 16.) KIM rendelet. Jog. Miniszteri rendeletek. Országos Választási Iroda, 2010. július 16. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  8. A választásra jogosultak 1%-a, közös listák esetén legalább 2000 fő. Lásd: Hirdetmény. archiv.tolnamegye.hu. Tolna Megyei Területi Választási Iroda (2010. augusztus) (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  9. A tavaszi országgyűlési választásokon az MDF nem érte el az 5%-os bejutási küszöböt, ezt követően az elnökasszony Dávid Ibolya és a teljes vezetőség lemondott. A párt a 2010-es őszi önkormányzati választásokon minimális mértékben vett részt, megyei közgyűlési listát egyik megyében sem állított.Magyar Demokrata Fórum által állított jelöltek és listák. Választókerületek, szavazókörök, jelöltek, listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 5.)
  10. a b A választások hivatalos jelöltjei: Tolna megye közgyűlési listái. Választókerületek, szavazókörök, jelöltek, listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  11. A lista sorszámok sorsolásának eredményére lásd: 16/2010.(IX.7.) határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  12. 558/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 17. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  13. 532/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  14. 500/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  15. 431/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. július 23. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  16. Az OVB által nyilvántartott események között nem szerepelt Tolna megyei, lásd: Rendkívüli események. Országos Választási Bizottság, 2010. október 3. [2016. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 17.) A megyei napilap beszámolója ugyanezt erősíti meg: "Rendkívüli esemény sehol sem zavarta meg a voksolás menetét." „Fidesz-KDNP: elsöprő győzelem”, Tolnai Népújság, 2010. október 3., 1. oldal (Hozzáférés: 2016. december 17.) 
  17. a b c d e Tolna megyei közgyűlés választás eredménye. Országos Választási Iroda, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2017. január 5.)
  18. a b A jegyzőkönyvi adatok (C) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (D) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (H) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (H) és (D) mezője különbségének felel meg.
  19. A képviselők számának változását az előző választásokhoz képest általában szám szerint szokás megadni, ám a jelen választás esetében ennek nem volna sok értelme. A 2006-os választások idején 41 fős volt a közgyűlés, míg 2010-ben a létszám 15 főre zsugorodott. Így az összehasonlítás alapja a testületben betöltött képviselői arány.
  20. Tóth Gyula még az alakuló ülés előtt lemondott a képviselői megbízatásáról, helyét az MSZP lista 4. helyén álló Takács László vette át. A 2010. okt. 14-ei alakuló ülés jegyzőkönyvében (1. old.) Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben szereplő névsor legalábbis erről tanúskodik. (elérés: 2015. okt. 21.)
  21. A Tolna megyei közgyűlés 2010. okt. 14-ei alakuló ülésének jegyzőkönyve (12. és 19. old.) Archiválva 2015. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. okt. 21.)
  22. A Tolna megyei közgyűlés 2010. okt. 14-ei alakuló ülésének jegyzőkönyve (7. old.) Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. okt. 21.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]