1994-es közgyűlési választások Komárom-Esztergom megyében

Közgyűlési választások Komárom-Esztergom megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 47% 88 ezer szavazó a 186 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 240 fő 9 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 27 469 33% 14 SZDSZ 14 095 17% 7 FKGP 12 798 16% 5 KDNP 7 582 9% 4 MDF 7 551 9% 4 Fidesz 7 082 9% 4 Csolnoki Németek 2 901 4% 1 Munkáspárt 1 836 2% 1 {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 1 szervezet (1 198 szavazat) Érvénytelen szavazat: 5 050 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Kovács György Zoltán Kovács György Zoltán MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Komárom-Esztergom megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, közel kilencvenezer polgár ment el szavazni. A szavazók kilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Feleannyi szavazatot kapott a második SZDSZ listája, aminek következtében hét jelöltjük került be a megyeházára. Bő ezer szavazattal elmaradva következett az FKGP, majd a további jobboldali pártok. A kisgazdák öt, a KDNP, az MDF és a Fidesz négy-négy helyhez jutott. Bejutott még a csolnoki németek és a Munkáspárt egy-egy képviselője.

Nem került be a közgyűlésbe a Szlovák Szövetség.

A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Kovács György Zoltánt, az MSZP kistelepülési listavezetőjét választották.

A választás rendszere

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

Választókerületi beosztás

	Település	Lakó	Választó- polgár	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	67	135 793	103 258	22
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	5	108 620	82 930	18
Közgyűlési választókerületek	72	244 413	186 188	40
Megyei jogú város Tatabánya	1	75 541	(57 303)	–
Összesen	73	244 413	(186 188)	40

Komárom-Esztergom megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Tatabánya, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 65 községének és nagyközségének, illetve hét városának polgárai választhatták meg. A városok közül azonban csak ötben éltek tízezernél többen, így csak ez az öt tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 186 ezer volt. A polgárok közel harmada lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a megye déli határán, a Bakony lábánál található Aka (210) községben élt, míg a legtöbb Esztergom (22 457) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint
Településméret (lakók száma)		Település	Választójogosult		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 1 300	26	14 535	7,81%	legkisebb község: Aka, Csatka, Csép
	1 301 – 3 000	29	42 880	23,03%
	3 001 – 5 000	7	19 763	10,61%
	5 001 – 10 000	5	26 080	14,01%	város: Kisbér, Nyergesújfalu
		67	103 258	55,46%
Középvárosi választókerület
	10 000 – 25 000	4	60 473	32,48%	Dorog, Komárom, Oroszlány, Tata
	25 000 fölött	1	22 457	12,06%	Esztergom
		5	82 930	44,54%
Összesen		73	186 188	100%

Előzmények

Megyeháza, Tatabánya

1990, az első közgyűlés

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. Az ötven fős testület kétharmada független képviselő volt.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére december 28-án került sor. Az elnöki tisztségre elsöprő többséggel Kovács György Zoltánt, a megyei tanács műszaki főosztályvezetőjét választották meg.

Jelöltállítás

Kilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 7 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 240 volt (122+118).

A listák túlnyomó többségét az országos pártok állították és a jelöltek java része is az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Komárom-Esztergom megyei kistelepülési választókerületben ez 517, a középvárosiban 415 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. (A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében.) Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike önállóan indult mind a két választókerületben. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz a középvárosi kerületben. Két nemzetiségi szervezet, egy német és egy szlovák állított még listát a kistelepülési választókerületben.

A választásokon részt vevő szervezetek

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
nemzetiségi szervezetek
5.	Csolnoki Németek	önálló	6		Csolnoki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület	nemz.	helyi
3.	Szlovák Szöv.	önálló	5		Magyarországi Szlovákok Szövetsége	nemz.	országos
országos pártok
					Munkáspárt	párt	országos	7.	Munkáspárt	önálló	15
2.	KDNP	önálló	8		Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos	1.	KDNP	önálló	9
8.	Fidesz	önálló	15		Fiatal Demokraták Szövetsége	párt	országos	5.	Fidesz	önálló	18
1.	FKGP	önálló	24		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos	6.	FKGP	önálló	10
6.	MDF	önálló	21		Magyar Demokrata Fórum	párt	országos	2.	MDF	önálló	16
7.	SZDSZ	önálló	20		Szabad Demokraták Szövetsége	párt	országos	3.	SZDSZ	önálló	18
4.	MSZP	önálló	23		Magyar Szocialista Párt	párt	országos	4.	MSZP	önálló	32
8 lista			122	9 szervezet				7 lista			118

Jelöltek

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
Bérces József		Csolnoki Németek
Popovics György		Fidesz	dr. Sunyovszki Károly
Rezi Árpád		FKGP	Gula Sándor
Csák Lajos		KDNP	dr. Benya László
Bánffy Milós		MDF	Karikó Balázs
dr. Kovács György Zoltán		MSZP	dr. Gábris József
		Munkáspárt	dr. Sas Gyula
dr. Freund Tamás		SZDSZ	Bencsik János
Nagy Mária		Szlovák Szöv.

A kistelepülési választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) FKGP Rezi Árpád Pallagi Béla Petőcz Imre Csipke László Ihász János További jelöltek dr. Hidas János Pölöskei József Benkovics László Szűcs Bálint Bartus Gyula Török János Horváth Miklós Tisch József Nagy Dezső Somogyi Lajos Farkas Ignác Dobos Károly Sujbert Antal dr. Micskó Tivadar Baráth János Svehlik József Pallagi István Lipót János Kaczor Lajosné KDNP Csák Lajos dr. Könözsy László ifj. Szabó Ferenc Juhászné Perjés Emőke Bruckner László További jelöltek Kubinger István dr. Marosi István Szőke Géza Szlovák Szöv. Nagy Mária Moravcsik Mária Szivek Ferenc Gurin Károly Hévizi Pál MSZP dr. Kovács György Zoltán dr. Bozori Endre Miskolczi József Wittmann Ferenc Haracska Ferenc További jelöltek Szajki Mihály dr. Horváth Györgyike Pálfy Imre Dobos János Mandusitz Ferenc Pápai Tibor Balázs László Reményi Imre Kapronczai György ifj. Csenki Mihály Czigány Tibor Péntek Lajos Madari Ferenc Hartdégen József Balom Lászlóné Szabó Antal Hajdók Levente Finker József Csolnoki Németek Bérces József Háberfelner László Hartdégen Sándor Nagy György Hárs Gyuláné További jelöltek Pothorszki Lászlóné MDF Bánffy Milós Müller János Kátai Ferenc Perjés Károly Bodnár Béla További jelöltek Péntek Lőrinc dr. Kalocsai László Vöröskői István Tóth Ferenc Hamvas Andrásné Kiss László dr. Szinyi Károly dr. Hargiatai Zoltán Joó József dr. Pártos Géza Piukovics Lajos Kerperné Páldi Irén Pálmai József Lelkes László Kiss Andrásné Mészáros Árpád SZDSZ dr. Freund Tamás Gelencsér Géza Miavecz Jenő Bánsági György Dénes László További jelöltek Fekete Ernő Katonka Antal Fülöp István dr. Dávid Anna Buda Árpád Tréznik János Biermann Margit Sütő Miklós Kiss János Malárik István Babirák András Beigelbeck Ottó Bencsik István Horváth László Marton László Fidesz Popovics György Ruchti Róbert László Peresztegi László Schlepp Tibor Farda László További jelöltek Farkas István Malomosoki László Kollár István Baracs Zsoltné ifj. Tafferner József Horváth Imre Dienes Annamária Éva Cseh László Horváth Sándor Glász Gábor

A középvárosi választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) KDNP dr. Benya László Sipos Imre Király Ferenc Juhász Ferenc dr. Tóth József További jelöltek Túri László dr. Gyöngyös György Gyökér Lajos Mura József MDF Karikó Balázs Barassó Csaba Horváth Zsolt Dorsich Mátyás dr. Gergely Sándor További jelöltek Szegi János Kaszál József Szalontay Csaba Cserhalmi Gyula dr. Antalics Mihály Lovács Attila Oroszlámos György dr. Szalai László Oláh László Bánfalvi György Papp László SZDSZ Bencsik János dr. Varga Győző Kerti Katalin Tamás Istvánné dr. Biró Gábor További jelöltek Miklós Ákos Vas József Schwarczenberger István dr. Kakuk Elemér Németh László Holzhacker Mihályné Rideg Ferenc Füleki Györgyné Paál Anikó Béres Tiborné Marton Györgyi Lőwi Vilmos Moravcsik Ágnes MSZP dr. Gábris József Gerébi Ákos Gyula Schmidt József dr. Lengyel Jenő dr. Tittmann János További jelöltek dr. Hargitai Ferenc dr. Neiger M. Tibor Nagy János Papp Gabriella Székely Antal Koppány Csaba Hégli Gábor Lukács Lászlóné Tóth József Mohácsi Lajos Lazók Zoltán Győri István Szalánczay Péter Komjáthy László dr. Haller Zoltán Golda Imre Rajnai Gábor Kerekes Tibor dr. Bartalos József dr. Juhász Anna Szedlák János Mészáros Gyula Novák József Metzger Gyula dr. Kovássy László Rajnai Miklós dr. Várnai Tibor Fidesz dr. Sunyovszki Károly Hetényi Tamás Lendvai Imre Sztruhár Gyula Knapp János Pál További jelöltek Forgó Mihály Molnár Attila Modrián Vilmos Ács Gábor Rátkai Tamás Tasnádi Miklós Albert János Kürtösi Tibor Mike Éva Judit Takács Károly Chalupa Zoltán Száraz Róbert Cselenyák Imre FKGP Gula Sándor Dávidházy Miklós Sárossiné Nagy Ildikó dr. Burány Mihály Ádám Róbert János További jelöltek Schunder József ifj. Csóka Ferenc Kostyál Mihály Gucsi-Véghné Dobos Éva Hajósi Béla Munkáspárt dr. Sas Gyula Horváth Mihályné Szilágyiné dr. Uzonyi Erzsébet Kaufmann László Hubácsek Sándor További jelöltek Varga János dr. Osvald Lajos dr. Török Endre Szendi Ferenc Tóth István Hédai Lajosné Nagy Tibor Kockás Tibor Jugovics József Benyőcs Ferenc

A szavazás menete

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel

A részvétel összesített adatai

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult			186 241
	Szavazó		87 562	47,02%
		érvényes szavazólap	82 512	44,30%	94,23%
		érvénytelen és hiányzó	5 050	2,71%	5,77%
	Távolmaradó		98 679	52,98%
szavazó 47,0% távolmaradó 53,0% érvényes 94,2%

Nyolc szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott

A 186 ezer szavazásra jogosult polgárból 88 ezer vett részt a választásokon (47%). Közülük ötezren szavaztak érvénytelenül (5,8%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Mogyorósbányán és Vértessomlón volt a legmagasabb (74%-74%), a legalacsonyabb pedig Dorogon (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mindkét választókerületben magas volt, a kistelepüléseken minden tizenötödik, a középvárosokban minden huszadik polgár szavazott érvénytelelnül (6,4%-4,7%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban
				Kistelepülési választókerület				Középvárosi választókerület
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult				103 273				82 968
	Szavazó			55 351	53,60%			32 211	38,82%
		érvényes szavazólap		51 803	50,16%	93,59%		30 709	37,01%	95,34%
		érvénytelen és hiányzó		3 548	3,44%	6,41%		1 502	1,81%	4,66%
	Távolmaradó			47 922	46,40%			50 757	61,18%
kistelepülések távolmaradó 46,4% szavazó 53,6% érvényes 93,6% középvárosok szavazó 38,8% távolmaradó 61,2% érv. 95,3%

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma	Település	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel	Legnagyobb/legkisebb részvétel
1 – 1 300	26	14 536	9 507	65,40%	Mogyorósbánya 74,47% Szákszend 35,28%
1 301 – 3 000	29	42 886	23 372	54,50%
3 001 – 5 000	7	19 766	10 559	53,42%	Nagyigmánd 57,64% Nyergesújfalu 39,77%
5 001 – 10 000	5	26 085	11 913	45,67%
1 – 10 000	67	103 273	55 351	53,60%
10 000 fölött	5	82 968	32 211	38,82%	Komárom 43,83% Dorog 31,65%
Összesen	72	186 241	87 562	47,02%

Eredmények

Összesített eredmények

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
				kt	kv
	MSZP	27 469	33,29%	✓	✓	14	35,0%
	SZDSZ	14 095	17,08%	✓	✓	7	17,5%
	FKGP	12 798	15,51%	✓	✓	5	12,5%
	KDNP	7 582	9,19%	✓	✓	4	10,0%
	MDF	7 551	9,15%	✓	✓	4	10,0%
	Fidesz	7 082	8,58%	✓	✓	4	10,0%
	Csolnoki Németek	2 901	3,52%	✓		1	2,5%
	Munkáspárt	1 836	2,23%		✓	1	2,5%
	Szlovák Szöv.	1 198	1,45%	✗		0
Összesen		82 512				40

Az MSZP végzett az első helyen, a szavazatok harmadát szerezte meg. Második helyen a szabaddemokraták végeztek, fele annyit voksot begyűjtve, mint a szocialisták. Bő ezer szavazattal követték őket a kisgazdák. Hasonló támogatottságot tudhatott magáénak a KDNP, az MDF és a Fidesz. Bejutott még a közgyűlésbe a csolnoki németek és a Munkáspárt listája, kimaradt viszont a szlovák nemzetiségi szövetség.

A szocialisták és az SZDSZ együttesen a képviselői székek többségével bírt. A három jobboldali párt a közgyűlési helyek harmadát birtokolta.

A listák többsége esetében a mandátumok elosztása megfelelt a szavazati arányoknak, ám a kisgazdák és a németek némileg alacsonyabb képviseleti arányhoz jutottak, mint amennyi a voksok alapján járt volna nekik.

Választókerületenként

Eredmények a kistelepülési választókerületben

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	17 622	34,02%	✓	8	36,4%
	FKGP	10 167	19,63%	✓	4	18,2%
	SZDSZ	7 663	14,79%	✓	3	13,6%
	MDF	4 366	8,43%	✓	2	9,1%
	Fidesz	4 073	7,86%	✓	2	9,1%
	KDNP	3 813	7,36%	✓	2	9,1%
	Csolnoki Németek	2 901	5,60%	✓	1	4,5%
	Szlovák Szöv.	1 198	2,31%	✗	0
Összesen		51 803		7/8	22

Eredmények a középvárosi választókerületben

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	9 847	30,57%	✓	6	33,3%
	SZDSZ	6 432	20,94%	✓	4	22,2%
	KDNP	3 769	12,27%	✓	2	11,1%
	MDF	3 185	10,37%	✓	2	11,1%
	Fidesz	3 009	9,80%	✓	2	11,1%
	FKGP	2 631	8,57%	✓	1	5,6%
	Munkáspárt	1 836	5,98%	✓	1	5,6%
Összesen		30 709		7/7	18

A választás döntő részben a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 32, míg a középvárosi kerületben 9 képviselői helyet osztottak ki.

A kistelepülési választókerületben 52 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmadát a szocialisták kapták, míg a kisgazdák minden ötödik polgár bizalmát nyerték el. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek hét és félezer szavazattal. Négyezer körül volt a kereszténydemokraták, a demokrata fórumosok és a fiatal demokraták támogatóinak száma. A bejutási küszöböt ebben a kerületben 2073 szavazat jelentette. A német nemzetiségi szervezet bő nyolcszáz e fölött teljesített, míg a szlovák lista ugyanennyivel maradt el tőle.

A középvárosi választókerületben 31 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az élen a szocialisták listája végzett közel tízezer vokssal. Hat és félezer polgár bizalmát nyerték el a szabaddemokraták. Tíz százalék körül eredményt ért el a KDNP, az MDF, a Fidesz és az FKGP listája is. A bejutási küszöb 1229 szavazat volt, amit bő félezerrel lépett át az utolsó helyezett Munkáspárt listja is.

Az új közgyűlés

A közgyűlés összetétele

14 7 5 4 4 4 1 1
Szervezetek		Képviselők
	MSZP	14	35,0%
	SZDSZ	7	17,5%
	FKGP	5	12,5%
	KDNP	4	10,0%
	MDF	4	10,0%
	Fidesz	4	10,0%
	Csolnoki Németek	1	2,5%
	Munkáspárt	1	2,5%
Összesen		40

A megye vezetése

Elnök
Kovács György Zoltán
MSZP
Alelnökök
Varga Győző		SZDSZ
Sunyovszki Károly		Fidesz

Az új közgyűlés alakuló ülésére december 22-én került sor. Ezen az ülésen újra a közgyűlés elnökvé választották Kovács György Zoltánt. A negyven fős testületből 37-en támogatták a régi-új elnököt.

A következő ülésen, január 26-án került sor az alelnökök választására. Eredetileg három jelöltet állították, ám csak ketten kapták meg a szükséges támogatást. Így Varga Győző (SZDSZ) és Sunyovszki Károly (Fidesz) foglalhatták el az alelnöki székeket.

A megválasztott képviselők

MSZP
kistelepülések
dr. Kovács György Zoltán
dr. Bozori Endre
Miskolczi József
Wittmann Ferenc
Haracska Ferenc
Szajki Mihály
dr. Horváth Györgyike
Pálfy Imre
középvárosok
dr. Gábris József
Gerébi Ákos Gyula
Schmidt József
dr. Lengyel Jenő
dr. Tittmann János
dr. Hargitai Ferenc

SZDSZ
kistelepülések
dr. Freund Tamás
Gelencsér Géza
Miavecz Jenő
középvárosok
Bencsik János
dr. Varga Győző
Kerti Katalin
Tamás Istvánné

FKGP
kistelepülések
Rezi Árpád
Pallagi Béla
Petőcz Imre
Csipke László
középvárosok
Gula Sándor

KDNP
kistelepülések
Csák Lajos
dr. Könözsy László
középvárosok
dr. Benya László
Sipos Imre

MDF
kistelepülések
Bánffy Milós
Müller János
középvárosok
Karikó Balázs
Barassó Csaba

Fidesz
kistelepülések
Popovics György
Ruchti Róbert László
középvárosok
dr. Sunyovszki Károly
Hetényi Tamás

Csolnoki Németek
kistelepülések
Bérces József

Munkáspárt
középvárosok
dr. Sas Gyula Horváth Mihályné

Jegyzetek

MTI hírek

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

Források

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Komárom-Esztergom megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Komárom-Esztergom Megyei 24 óra (1952-2016). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

További információk

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás