Ugrás a tartalomhoz

1990-es önkormányzati választás Hajdúnánáson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 1990-es önkormányzati választások első fordulóját szeptember 30-án, második fordulóját pedig október 14-én bonyolították le valamennyi magyar településen. A rendszerváltásnak köszönhetően ekkor került sor a tanácsrendszer lebontására Hajdúnánáson is.

A választáson a legtöbb mandátumot az SZDSZ szerezte meg, összesen 4-et (a listás szavazatok 17%-át kapta a párt). 3 mandátumot szerzett az FKGP (18%), 2-2 mandátumot nyert az MSZP (14%) és a KDNP (8%), és 1-1 képviselőt delegálhatott a testületbe az Ipartestület (11%), a Fidesz (10%), az MDF (10%), valamint a Bocskai SE (6%). 4 független képviselő lett a testület tagja. Az alakuló ülésen Boros Miklóst (SZDSZ) választották meg a képviselők a város polgármesterévé.

A választás rendszere[szerkesztés]

A tanácsrendszerről az új önkormányzati rendszerre való áttérésről szóló törvényeket 1990 augusztusának elején fogadta el az országgyűlés.[1] A törvények értelmében a települések legfőbb döntéshozó szerve a tanács helyett a képviselő-testület, a település elsőszámú vezetője pedig immár nem a tanácselnök, hanem a polgármester lett.

Az új választási rendszer szerint a 10 ezer főnél népesebb településeken a polgárok csak a képviselőkre adhatták le a szavazataikat, a polgármester megválasztása a képviselő-testület hatáskörébe tartozott.

A képviselők száma a lakosság számához igazodott. Hajdúnánásnak ebben az évben 19 ezer lakója volt, ezek alapján 19 fős képviselő-testületet alakíthatott meg.[2] A képviselőket úgynevezett kétszavazatos rendszerben választották. A tizenkilencből 10-et egyéni választókerületekben, 9-et pedig listán választhattak meg a választópolgárok.

Egyéni jelölt állításához a választókerületi polgárok 1%-ának az ajánlására volt szükség. Listát az a szervezet indíthatott, amelyik legalább két egyéni jelöltet állított.

Ha az első fordulóban a részvétel nem érte el a 40%-ot, akkor második fordulót kellett tartani. Az egyéni választókerületekben az érvényességen túl arra is szükség volt, hogy a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatok legalább egynegyedével bírjon – ennek hiányában szintén második fordulót kellett tartani. A második fordulóban nem voltak sem érvényességi, sem eredményességi feltételek.

Választókerületek[szerkesztés]

Választókerületek[3]
EVK Szavazókör Cím Jelöltek száma (2. forduló)
01 1 Művelődési Központ, Köztársaság tér 6. 9 (7)
02 2 II. Sz. Ált. Iskola, Köztársaság tér 11. 7 (6)
03 3 Malom, Újszőlő 1. 5 (5)
04 4 I. Sz. Ált. Iskola, Iskola u. 3. 8 (8)
05 5 IV. Sz. Ált. Iskola, Baross u. 11. 8 (8)
06 6 Kőrösi Cs. S. Gimnázium, Bocskai u. 29. 8 (7)
07 7 Dorogi út 5. 10 (8)
08 8 VI. sz. Ált. Iskola, Magyar u. 104. 7 (6)
09 9 Új Élet Mgtsz., Nyíregyházi út 14. 10 (10)
10 10 Városgazdálkodási Vállalat, Kossuth u. 22. 5 (5)
11 Általános Iskola, Rózsa F. u. 1. (Tedej)
77 (70)

A képviselő-testület létszáma 1990-ben 19 fő volt. A szabályok szerint a települési képviselő-testületek létszáma a település lakosságszámához igazodott. A választópolgárok száma 1990-ben 13.682 fő volt, a lakosságszám pedig 19.198 fő.

A képviselők közül tízet az egyéni választókerületekben választhattak meg a polgárok, kilenc fő a jelölő szervezetek listáiról nyerte el a mandátumot.

Tedej településrész a 10. választókerület része volt.

Előzmények[szerkesztés]

Az utolsó tanácsi választásokat 1985. június 8-án tartották (a 40-es körzetben pótválasztást kellett tartani június 22-én[4]). 43 képviselő szerzett mandátumot, mindannyian egyéni választókerületből (valamint 35 póttag). A június 17-i alakuló ülésen ismét Papp Imrét választották meg a tanács elnökévé, az elnökhelyettes Bódi Jánosné, a vb-titkár pedig újfent Medgyesiné dr. Gombos Éva lett (aki a rendszerváltás után a város jegyzője is volt 2006-ig).[5] Papp Imrét saját kérésére 1986 októberében felmentették,[6] őt Polonkai László váltotta a poszton ügyvezető elnökként. Az 1987. május 16-i időközi választáson a 26-os körzetben Gut Istvánné, a 44-esben pedig Polonkai László szerzett mandátumot, akit a választást követő tanácsülésen meg is választottak elnökké.[7] A tanács utolsó ülését 1990. szeptember 10-én tartották.[8]

A Városi Tanács tagjai 1985-1990 között
Név (tisztség) Vk. Megjegyzés
Papp Imre elnök 27. 1986 októberéig
Polonkai László elnök 44. 1987 májusától
Bódi Jánosné elnökhelyettes 32.
Puskás Attiláné 1.
Kiss László 2.
Kórikné Magi Zsuzsa 3.
Balogh Gábor 4.
Tímári Balázs 5.
Dr. Pálfi Sándor 6.
Paczolai Sándor 7.
Deilinger József 8.
Erdei Lajos 9.
Jámbor Mihályné 10.
Kapronczi Magdolna 11.
Varga Imre 12.
Nagy László 13.
Uri Sándor 14.
Zágonyi Lajosné 15.
Nyikon Imréné 16.
Pongor Mihályné 17.
Szűcs Lajos 18.
Hegedűs Miklós 19.
Pósa Lajosné 20.
Bihari Imre 21.
Magyar Levente 22.
Kelemen Sándor 23.
Ignáth Zsigmondné 24.
Varga Sándorné 25.
Deilinger Józsefné 26.
Gut Istvánné 26. 1987 májusától
Bunda József 28.
Sallai Sándorné 29.
Fülöp László 30.
Kádár Sándor 31.
Tóth László 33.
Tímári Gáborné 34.
László Sándor 35.
Péntek László 36.
Daróczi Balázs 37.
Török Antal 38.
Gömöri Józsefné 39.
Dr. Kulcsár Dániel 40.
Bartal László 41.
Korényi Botond 42.
Szólláth Imre 43.

Oláh Zoltán, a Nánási Újság újságírója 1990 nyarán háromrészes cikksorozatban szólaltatta meg azokat a személyeket, akiket a helyi közvélemény lehetséges polgármesterjelöltként tartott számon. Fontos megjegyezni, hogy ekkor még nem volt elfogadott törvény az önkormányzatokról, illetve az önkormányzati képviselők és a polgármester megválasztásáról, így sok volt a bizonytalanság. Ennek több interjúalany is hangot adott.[9][10][11]

  • Polonkai László (48) tanár, a Városi Tanács elnöke 1986-1990 között: tekintve, hogy az akkor már megjelent törvénytervezetben sok volt a bizonytalansági tényező a polgármester választásának módját és a képviselő-testület összetételét illetően is, így nem tudott nyilatkozni arról, indul-e a polgármesteri posztért.
  • Papp Imre (53) tanár, a Városi Tanács elnöke 1984-1986 között: bár többen is megkeresték, de akkori nyilatkozata szerint nem akarta vállalni a jelöltséget.
  • Patai István (45) népművelő-könyvtáros, moziüzemvezető: két feltételhez kötötte jelöltségét: legyen közvetlen polgármester-választás, ugyanis ellenkező esetben a képviselő-testület tagjai fogják leosztani egymás között a pozíciókat. A másik pedig, hogy tisztázódjon le az önkormányzatok vagyonának, anyagi hátterének kérdése, tekintve, hogy anyagi háttér nélkül semmit nem lehet tenni.
  • Tarr Sándor (64) nyugdíjas, a Városi Tanács elnöke 1965-1984 között, okleveles mezőgazdász: bár többen is megkeresték, nyilatkozata szerint csak akkor lett volna hajlandó indulni, ha érzi a városlakók többségének támogatását, álláspontja szerint ugyanis csak így tudott volna segíteni a város lakosságának ebben a kritikus időszakban. Kizárólag független jelöltként lett volna hajlandó indulni akkor is, ha esetleg több párt is támogatta volna.
  • Dr. Kricsfalussy István (52) ügyvéd, az MDF helyi csoportjának vezetője: hülyeségnek nevezte azt a feltevést, hogy polgármester-jelöltként indul. Szerinte amiatt gondolták, hogy indul a jelöltségért, mert benne volt az MDF vezetésében.
  • Dr. Éles András (36), a Hajdúnánási Állami Gazdaság jogásza: indulását attól tette függővé, hogy sikerül-e megszerezni az aláírásokat. Beszélt arról, hogy ilyen lehetőség csak egyszer adódik az ember életében, ezzel együtt azonban a felelősség is nagy, ugyanis egy eddig járatlan utat kell kitaposni. Kizárólag független jelöltként lett volna hajlandó elindulni.
  • Molnár Sándor (49) műszaki tanár a helyi Kőrösi Gimnáziumban: meglepődött az újságírói megkeresésen, ugyanis más személy ez ügyben őt nem kereste. Szerinte paraszti származása, illetve maga és apósa gazdálkodói tevékenysége okán hozták összefüggésbe a nevét a hozzá közel álló párttal.
  • Dr. Pappné Bernád Judit közgazdász, a Ventifilt igazgatója: bár MDF-körökben elfogadott volt a személye, sőt, támogatták is volna, nem vállalta a jelöltséget.
  • Kalmár Imre (65) nyugdíjas, a Városi Tanács elnökhelyettese 1972-1975 között, előtte-utána tanácsi osztályvezető: 40 évi közszolgálat után még érzett magában annyi erőt, hogy elinduljon a jelöltségért. Szerinte az államigazgatás külön szakma, és felelőtlenség, hogy "dilettáns" emberek jelöltessék magukat polgármesternek, ugyanis ezt a feladatot nem lehet hozzá nem értéssel elvállalni, a városlakók nem kísérleti nyulak. Álláspontja szerint a választás módja közömbös, a legfontosabb a tiszta kéz és a szakértelem.
  • Ádám László (55) tanár, a 125. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Csiha Szakgimnázium) igazgatója: nem kapott megkeresést, de ha kapott volna sem vállalta volna. Megítélése szerint az akkori helyzetben mindenképpen fiatal ember lett volna polgármesternek való.
  • Bódi László (46) agrármérnök, a Hajdúnánási Állami Gazdaság igazgatója: nem voltak polgármesteri ambíciói, nem is tudott arról, hogy szóba került volna a neve.
  • Dr. Diószegi Sándor (39) jogász, a Hajdúnánás Városi Rendőrkapitányság vezetője: nem ambicionálta a polgármesteri posztot, továbbra is a kapitányságon kívánta szolgálni a várost.
  • Dr. Papp Imre (43) jogász, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője: bár nem tudott arról, hogy felmerült a neve a posztra, nagy megtiszteltetés volt számára, hogy nem felejtették el őt a városban. Pár évvel korábban szívesen vette volna a jelölést, de ekkor már nem kívánt indulni a polgármesteri posztért.

Jelöltek[szerkesztés]

Jelöltállítás áttekintő táblázata
Szervezet Képviselőjelöltek
Egyéni
jelöl­tek
száma
(2. forduló)
Lista
neve jellege hatóköre #. neve típusa jelöl­tek
száma
Városi Pedagógus Szakszervezet társ. helyi 2 (2) 1. Városi Pedagógus Szaksz. önálló 5
Nánási Kör társ. helyi 3 (1) 2. Nánási Kör önálló 5
Hajdúnánási Ipartestület társ. helyi 6 (6) 3. Ipartestület önálló 9
Bocskai Sportegyesület társ. helyi 3 (3) 4. Bocskai SE önálló 7
Agrárszövetség párt országos 2 (2) 5. ASZ önálló 2
Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 2 (1) 6. FIDESZ önálló 3
Magyar Szocialista Párt párt országos 6 (6) 7. MSZP önálló 9
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos 4 (4) 8. KDNP önálló 5
Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége társ. országos 2 (2) 9. Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége önálló 3
Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 7 (6) 10. SZDSZ önálló 12
Magyar Demokrata Fórum párt országos 4 (3) 11. MDF önálló 16
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt párt országos 4 (4) 12. FKGP önálló 8
szervezet nélküli (független) jelöltek 32 (30)
12 szervezet 77 (70) 12 lista 84

Képviselőjelöltek[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltek[szerkesztés]

Egyéni választókerületek[12]
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
Független jelöltek 2 2 1 4 2 4 2 5 7 3 32
Szervezetek által állított jelöltek
PSZ 2
Nánási Kör 3
Ipartestület 6
Bocskai SE 3
ASZ 2
FIDESZ 2
MSZP 6
KDNP 4
VPÜBSZ 2
SZDSZ 7
MDF 4
FKGP 4
Összesen 9 7 5 8 8 8 10 7 10 5 77

Dőlt betűvel szerepelnek azok a képviselőjelöltek, akik visszaléptek a második forduló előtt. Mivel ezen a választáson még gyakori jelenség volt, hogy független egyéni képviselőjelöltek szerepeltek valamely szervezet listájára is felkerültek, ezért esetükben zárójelben szerepel az a jelölő szervezet, amelynek listáján szerepeltek.

Egyéni választókerületi jelöltek
EVK-01
Dráviczky László
független
Farkas László
FIDESZ
Gélák Pál
MSZP
Kelemen Tibor
MDF
ifj. Magi József
KDNP
Marton Zoltán
SZDSZ
Sebestyén László
Ipartestület
Siró János
független
Szenes Lajos
Nánási Kör


EVK-02
Horváth Sándor
FIDESZ
Máró Ferenc
ASZ
Nyakas Gábor
SZDSZ
Oláh Miklós
független (MSZP-lista)
Pál-Kovács Dezső
MDF
Szabó Lászlóné
FKGP
Szeleczki Árpád
független


EVK-03
id. Balogh Sándor
FKGP
Bata László
Ipartestület
Bundáné Gyöngyösi Mária
MSZP
Dancs Ferenc
független (MDF-lista)
Hegedűs Miklós
SZDSZ


EVK-04
Borai János
független
Dr. Juhász Endre László
független (MDF-lista)
Hadas Imre
KDNP
Hrotkó Vendel
SZDSZ
Kalmár Imre
független (VPÜBSZ-lista)
Polonkai László
PSZ
Török István
Bocskai SE
Úri Sándor
független (FKGP-lista)


EVK-05
Borbély Sándor
Ipartestület
Fekete Imre
SZDSZ
Dr. Imre János
KDNP
Kéki László
ASZ
Mezei Gábor
független
Oláh Imre
független (Nánási Kör-lista)
Pók Antal
MSZP
Rácz János
VPÜBSZ


EVK-06
Borbély István
független (SZDSZ-lista)
Debreczeni Imre
független (Nánási Kör-lista)
Dr. Éles András
független
Médi István
VPÜBSZ
Molnár Sándor
független
Dr. Pappné Bernád Judit
MDF
Sebestyén Miklós
Bocskai SE
Szabó Balázs
Ipartestület


EVK-07
Balogh Zsigmond
Nánási Kör
Dr. Csorvási István Tamás
MDF
Daróczi Balázs
Bocskai SE
Fekete Imre
Ipartestület
id. Hódos Antal
FKGP
Jóna Sándor
SZDSZ
Mester Imre
KDNP
Dr. Pákh László
független (FIDESZ-lista)
Sóvágó Gábor
független
Varga Imre Miklós
MSZP


EVK-08
Buczkó József
független (MDF-lista)
László Sándor
független (Bocskai SE-lista)
Molnár András
független
Dr. Nagy Józsefné
Nánási Kör
Papp Imre
független (Ipartestület-lista)
Péntek László
MSZP
Vad András Gábor
független (VPÜBSZ-lista)


EVK-09
Gömöri Józsefné
független (MDF-lista)
Hódos Antal
független (Ipartestület-lista)
Hudra Ottóné
független
Kőrösi László
független
Mészáros János Mihály
független
Nagy Csabáné
PSZ
Nagy József
független
Oláh Zoltán
SZDSZ
Sallai Sándorné
független
Szojka László
MSZP


EVK-10
Bódi László András
független
Czeglédi László
független
Kelemen Sándor
FKGP
Kis Lajos
Ipartestület
Szűcs Jószef
független

Listák[szerkesztés]

Listák[12]
Lista Listavezető Jelöltek

száma

PSZ Polonkai László 5
Nánási Kör Szenes Lajos 5
Ipartestület Papp Imre 9
Bocskai SE Török István 7
ASZ Kéki László 2
FIDESZ Farkas László 3
MSZP Benkey Lajos 9
KDNP Mester Imre 5
VPÜBSZ Kalmár Imre 3
SZDSZ Boros Miklós 12
MDF Dr. Pappné Bernád Judit 16
FKGP Kelemen Sándor 8
12 lista 84
Összes listás jelölt [12]
Lista # Jelölt EVK
PSZ 1. Polonkai László 04
2. Nagy Csabáné 09
3. Deilinger József
4. Szarka Jánosné
5. Szabóné Marth Éva
Nánási Kör 1. Szenes Lajos 01
2. Balogh Zsigmond 07
3. Dr. Nagy Józsefné 08
4. Debreczeni Imre 06
5. Oláh Imre 05
Ipartestület 1. Papp Imre 08
2. Borbély Sándor 05
3. Hódos Antal 09
4. Kanda Mártonné
5. Fekete Imre 07
6. Sebestyén László 01
7. Bata László 03
8. Szabó Balázs 06
9. Kis Lajos 10
Bocskai SE 1. Török István 04
2. László Sándor 08
3. Daróczi Balázs 07
4. Sebestyén Miklós 06
5. Pénzes Imre
6. ifj. Debreczeni Imre
7. Jeles László
ASZ 1. Kéki László 05
2. Máró Ferenc 02
FIDESZ 1. Farkas László 01
2. Dr. Pákh László 07
3. Horváth Sándor 02
MSZP 1. Benkey Lajos
2. Karczub János
3. Hadadi Imre
4. Dr. Nagy József
5. Zsuga Csaba
6. Oláh Miklós 02
7. Póser István
8. Szojka László 09
9. Timári Balázs
VPÜBSZ 1. Kalmár Imre 04
2. Vad András Gábor 08
3. Rácz János 05
SZDSZ 1. Boros Miklós
2. Oláh Zoltán 09
3. Bacskai Gábor
4. Hrotkó Vendel 04
5. Nyakas Gábor 02
6. Hegedűs Miklós 03
7. Borbély István 06
8. Dr. Korláth Gyula
9. Fekete Imre 05
10. Bagosi István
11. Reszegi Imre
12. Marton Zoltán 01
MDF 1. Dr. Pappné Bernád Judit 06
2. Dr. Csorvási István Tamás 07
3. Aszalós László
4. Tomán László
5. Dr. Illés Árpádné
6. Dr. Dajka Ida
7. Buczkó József 08
8. Kelemen Tibor 01
9. Pál-Kovács Dezső 02
10. Dr. Juhász Endre László 04
11. Dancs Ferenc 03
12. Gömöri Józsefné 09
13. Szabó Mátyásné
14. Dr. Petromán Miklós
15. Szatmári Antal
16. Debreczeni László
FKGP 1. Kelemen Sándor 10
2. id. Hódos Antal 07
3. Úri Sándor 04
4. id. Balogh Sándor 03
5. Csiszár József
6. Erhart Sándor
7. Dombi Lajos
8. Csiszár Gábor
  • Dőlt a választókerület száma, ha a jelölt a második forduló előtt visszalépett.

Polgármesterjelöltek[szerkesztés]

A képviselő-testület alakuló ülésén két jelölt közül választhattak a képviselők: az egyik jelölt Boros Miklós pénzügyi osztályvezető volt, aki az SZDSZ listájáról került a testületbe. A másik jelölt Papp Imre tanár volt, aki a 8. körzet független képviselője volt, ezen kívül az Ipartestület listáján is szerepelt. 1984 és 1986 között a Városi Tanács elnöke volt.

Polgármester
Jelölt Szervezet Ajánlások száma
Boros Miklós SZDSZ 11
Papp Imre Ipartestület 12

A szavazás menete[szerkesztés]

A választás első fordulóját 1990. szeptember 30-án, vasárnap bonyolították le. Mivel a részvételi arány nem érte el a 40%-ot egyik választókerületben sem, így mind a 10 körzetben második fordulót kellett tartani október 14-én. A választópolgárok mindkét fordulóban reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel[szerkesztés]

Részvételi adatok
Első forduló
szept.30.
Második forduló
okt.14.
Választójogosult 13 682 13 697
Szavazó 4 055 4 282
29,64% 31,26%
Távolmaradó 9 627 9 415
70,36% 68,74%
A forduló érvényessége / eredményessége
Listás érvénytelen eredményes
Egyéni

Az alig 30 százalékos részvétel elmaradt a 40%-os küszöbtől, egyik körzetben sem lett érvényes a választás, ugyanez igaz a listás szavazásra is. A képviselői helyek sorsa így a két héttel későbbi második fordulóban dőlt el, ahol némileg magasabb volt a részvétel. A pártok képviselői megdöbbenésüknek adtak hangot a rossz első fordulós részvétel miatt. Mindannyian másban látták az alacsony aktivitás okait: volt, aki szerint a pártok kampánya nem volt elég jó, volt, aki az emberek érdektelenségét emelte ki, illetve egy olyan magyarázat is született, miszerint az előző rendszerből maradt beidegződések miatt nem ment el az emberek többsége szavazni.[13][14]

Eredmény[15][16][17][szerkesztés]

Képviselő-választások[szerkesztés]

Egyéni választókerületi eredmények[szerkesztés]

Mivel a Nánási Újságban csak a győztes jelöltekre leadott szavazatok számát közölték, ezért a többi jelölt szavazatszáma a Hajdú-Bihari Naplóban közreadott százalékos eredmények alapján becsült adat. Az érvénytelen első forduló után nem közölt a helyi lap szavazatszámokat, a megyei lap adta közre a százalékos eredményeket.

Választókerületi eredmények
EVK Jelölt Jelölő

szervezet(ek)

#. Szavazat
Második forduló Első forduló
db érv.% érv.%
01 Gélák Pál MSZP 1. 149 36,52% 23,33%
Farkas László FIDESZ 2. 111 27,23% 21,11%
Kelemen Tibor MDF 3. 58 14,22% 16,67%
Sebestyén László Ipartestület 4. 41 10,05% 8,61%
ifj. Magi József KDNP 5. 21 5,15% 4,72%
Dráviczky László független 6. 16 3,92% 2,78%
Szenes Lajos Nánási Kör 7. 12 2,94% 8,61%
Marton Zoltán SZDSZ - - - 8,33%
Siró János független - - - 5,83%
02 Nyakas Gábor SZDSZ 1. 128 41,56% 29,67%
Oláh Miklós független 2. 67 21,75% 18,67%
Pál-Kovács Dezső MDF 3. 51 16,56% 14%
Szabó Lászlóné FKGP 4. 42 13,64% 13%
Máró Ferenc ASZ 5. 14 4,55% 5,33%
Szeleczki Árpád független 6. 6 1,95% 4,33%
Horváth Sándor FIDESZ - - - 15%
03 Hegedűs Miklós SZDSZ 1. 144 44,86% 40,06%
id. Balogh Sándor FKGP 2. 69 21,50% 22,43%
Bata László Ipartestület 3. 50 15,58% 17,63%
Bundáné Gyöngyösi Mária MSZP 4. 45 14,02% 14,42%
Dancs Ferenc független (MDF-lista) 5. 13 4,05% 5,45%
04 Török István Bocskai SE 1. 146 28,24% 6,99%
Dr. Juhász Endre László független (MDF-lista) 2. 142 27,47% 30,57%
Úri Sándor független (FKGP-lista) 3. 91 17,60% 20,47%
Hrotkó Vendel SZDSZ 4. 71 13,73% 16,58%
Polonkai László PSZ 5. 27 5,22% 10,62%
Borai János független 6. 20 3,87% 8,29%
Hadas Imre KDNP 7. 17 3,29% 4,92%
Kalmár Imre független (VPÜBSZ-lista) 8. 3 0,58% 1,55%
05 Dr. Imre János KDNP 1. 205 50,25% 42,07%
Fekete Imre SZDSZ 2. 63 15,44% 16,78%
Pók Antal MSZP 3. 59 14,46% 10,11%
Oláh Imre független (Nánási Kör-lista) 4. 41 10,05% 8,51%
Mezei Gábor független 5. 15 3,68% 10,80%
Kéki László ASZ 6. 14 3,43% 6,44%
Borbély Sándor Ipartestület 7. 6 1,47% 3,45%
Rácz János VPÜBSZ 8. 5 1,23% 1,84%
06 Dr. Éles András független 1. 155 35,55% 25,96%
Dr. Pappné Bernád Judit MDF 2. 117 26,83% 18,51%
Sebestyén Miklós Bocskai SE 3. 50 11,47% 13,22%
Molnár Sándor független 4. 49 11,24% 11,54%
Szabó Balázs Ipartestület 5. 33 7,64% 7,45%
Borbély István független (SZDSZ-lista) 6. 19 4,36% 6,73%
Médi István VPÜBSZ 7. 13 2,98% 3,13%
Debreczeni Imre független (Nánási Kör-lista) - - - 13,46%
07 id. Hódos Antal FKGP 1. 98 23,17% 19,61%
Sóvágó Gábor független 2. 92 21,75% 7,46%
Daróczi Balázs Bocskai SE 3. 52 12,29% 12,15%
Fekete Imre Ipartestület 4. 49 11,58% 14,09%
Mester Imre KDNP 5. 48 11,35% 8,84%
Dr. Pákh László független (FIDESZ-lista) 6. 45 10,64% 11,88%
Jóna Sándor SZDSZ 7. 20 4,73% 9,12%
Varga Imre Miklós MSZP 8. 19 4,49% 5,25%
Dr. Csorvási István Tamás MDF - - - 6,63%
Balogh Zsigmond Nánási Kör - - - 4,97%
08 Papp Imre független (Ipartestület-lista) 1. 195 49,37% 40,18%
Vad András Gábor független (VPÜBSZ-lista) 2. 60 15,19% 15,58%
Péntek László MSZP 3. 41 10,38% 10,38%
László Sándor független (Bocskai SE-lista) 4. 38 9,62% 13,32%
Buczkó József független (MDF-lista) 5. 32 8,10% 7%
Molnár András független 6. 29 7,34% 11,74%
Dr. Nagy Józsefné Nánási Kör - - - 1,81%
09 Mészáros János Mihály független 1. 81 21,43% 12,32%
Oláh Zoltán SZDSZ 2. 73 19,31% 19,48%
Hódos Antal független (Ipartestület-lista) 3. 71 18,78% 13,46%
Sallai Sándorné független 4. 58 15,34% 16,05%
Szojka László MSZP 5. 22 5,82% 5,73%
Gömöri Józsefné független (MDF-lista) 6. 19 5,03% 8,02%
Nagy József független 7. 17 4,23% 5,44%
Nagy Csabáné PSZ 8. 15 3,97% 4,87%
Kőrösi László független 9. 12 3,17% 10,06%
Hudra Ottóné független 10. 11 2,91% 4,58%
10 Bódi László András független 1. 389 72% 63,78%
Kelemen Sándor FKGP 2. 83 15,37% 15,22%
Czeglédi László független 3. 47 8,70% 13,49%
Szűcs József független 4. 11 2,04% 5,59%
Kis Lajos Ipartestület 5. 9 1,85% 1,93%
EVK Megválasztott képviselő Szavazat Előnya 2. előtt(%p)
név szervezet(ek) db érv.%
01 Gélák Pál MSZP 149 36,52% 9,29
02 Nyakas Gábor SZDSZ 128 41,56% 19,81
03 Hegedűs Miklós SZDSZ 144 44,86% 23,36
04 Török István Bocskai SE 146 28,24% 0,77
05 Dr. Imre János KDNP 205 50,25% 34,81
06 Dr. Éles András független 155 35,55% 8,72
07 id. Hódos Antal FKGP 98 23,17% 1,42
08 Papp Imre független (Ipartestület) 195 49,37% 34,18
09 Mészáros János Mihály független 81 21,43% 2,12
10 Bódi László András független 389 72% 56,63
Összesen/átlag 1690 40,30%

Listás eredmények[szerkesztés]

1990-ben listára is szavazhattak a választópolgárok, a kilenc mandátumot a szavazatok arányában osztották ki.

7 szervezet delegálhatott listáról képviselőt a testületbe: az FKGP és az SZDSZ 2-2, az MSZP, az Ipartestület, a FIDESZ, az MDF és a KDNP pedig 1-1 mandátumot szerzett.

A listás szavazatok megoszlása
Lista Szavazat Százalék Képviselő
FKGP 762 18,48% 2
SZDSZ 696 16,88% 2
MSZP 562 13,63% 1
Ipartestület 454 11,01% 1
FIDESZ 410 9,94% 1
MDF 398 9,65% 1
KDNP 315 7,64% 1
Bocskai SE 256 6,21% 0
ASZ 90 2,18% 0
PSZ 77 1,87% 0
Nánási Kör 58 1,41% 0
VPÜBSZ 46 1,12% 0

Összesítés (második forduló)[szerkesztés]

Szavazatok és képviselői helyek
Szervezet Listás szavazás Egyéni szavazás Összesen
Érvényes szavazat Képviselő
Jelöltek száma Érvényes szavazat Képviselő
Képviselő
SZDSZ 696 16,88% 2 6 499 12,07% 2 4 21,05%
FKGP 762 18,48% 2 4 292 7,06% 1 3 15,79%
MSZP 562 13,63% 1 6 335 8,10% 1 2 10,53%
KDNP 315 7,64% 1 4 291 7,04% 1 2 10,53%
Ipartestület 454 11,01% 1 6 188 4,55% 0 1 5,26%
FIDESZ 410 9,94% 1 1 111 2,69% 0 1 5,26%
MDF 398 9,65% 1 3 226 5,47% 0 1 5,26%
Bocskai SE 256 6,21% 0 3 248 6% 1 1 5,26%
ASZ 90 2,18% 0 2 28 0,68% 0 0 -
PSZ 77 1,87% 0 2 42 1,02% 0 0 -
Nánási Kör 58 1,41% 0 1 12 0,29% 0 0 -
VPÜBSZ 46 1,12% 0 2 18 0,44% 0 0 -
független - - - 30 1844 44,61% 4 4 21,05%
Összesen 4124 9 70 4134 10 19
2 4 1 4 1 1 1 2 3

Polgármester-választás[szerkesztés]

A polgármester-választás eredménye
Jelölt Szervezet Szavazat %
Boros Miklós SZDSZ 12 66,67%
Papp Imre Ipartestület 6 33,33%
Összesen 18
Boros Miklós
 
Papp Imre

A megválasztott önkormányzat[szerkesztés]

Párt Képviselő
független 4 21,1%
SZDSZ 4 21,1%
FKGP 3 15,8%
MSZP 2 10,5%
KDNP 2 10,5%
Ipartestület 1 5,3%
Fidesz 1 5,3%
MDF 1 5,3%
Bocskai SE 1 5,3%
Polgármester
Boros Miklós SZDSZ
Képviselő-testület
Szervezet Képviselő
független 4 21,1%
SZDSZ 4 21,1%
FKGP 3 15,8%
MSZP 2 10,5%
KDNP 2 10,5%
Ipartestület 1 5,3%
FIDESZ 1 5,3%
MDF 1 5,3%
Bocskai SE 1 5,3%
Összesen 19
Egyéni képviselők
EVK 01 02 03 04 05
Képviselő Gélák Pál Nyakas Gábor Hegedűs Miklós Török István Dr. Imre János
Szervezet
MSZP SZDSZ SZDSZ Bocskai SE KDNP
EVK 06 07 08 09 10
Képviselő Dr. Éles András id. Hódos Antal Papp Imre Mészáros János Mihály Bódi László András
Szervezet
független FKGP független (Ipartestület) független független
Listás képviselők
Szervezet Képviselő
SZDSZ Boros Miklós
Oláh Zoltán
FKGP Kelemen Sándor
Úri Sándor
MSZP Benkey Lajos
Ipartestület Borbély Sándor
FIDESZ Farkas László
MDF Dr. Pappné Bernád Judit
KDNP Mester Imre

A választás után[szerkesztés]

A legnagyobb frakciót az SZDSZ alakíthatta meg 4 fővel (listán 17%-ot szerzett a párt), az FKGP 3 (18%), az MSZP (15%) és a KDNP (8%) 2-2, az Ipartestület (11%), a FIDESZ (10%), az MDF (10%) és a Bocskai SE (6%) 1-1 főt delegálhatott a testületbe. Az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot a független jelöltek kapták, 4-en jutottak közülük mandátumhoz. A megválasztott képviselők szeptember 18-án vették át mandátumukat egy kivétellel: a 9. körzetben bejelentés érkezett a választási eredmény ellen, így Mészáros János ekkor még nem vehette át a mandátumát. Mivel a bejelentést a testület október 29-i megalakulásáig nem sikerült kivizsgálni, így a 19 helyett csak 18 képviselő tette le az esküt. A művelődési központban tartott alakuló ülésen a körzet egyik lakója felszólalásában amellett érvelt, hogy a polgármestert nem lehet megválasztani, ugyanis az ő választókerületükben még nincs képviselő. A jogszabályok szerint azonban ez nem akadály, így a testület elfogadta a napirendet kibővítve az alpolgármester megválasztásával. Eztuán a képviselő-testület meg is vonta a hozzászólás jogát a vendégektől. A polgármester személyére két jelölés érkezett: az Ipartestület képviselője Papp Imre tanárt javasolta a posztra, aki 1984 és 1986 között már vezette a várost tanácselnökként. Az SZDSZ a harmincéves Boros Miklóst javasolta a posztra, aki korábban a tanácsnál dolgozott pénzügyi osztályvezetőként. Érvelésük szerint lakossági vélemény alapján gazdasági szakembernek kell ellátnia a polgármesteri feladatokat, a jogi tudás úgyis ott van a jegyzőnél. Végül 12-6 arányban Boros Miklóst választotta meg a testület polgármesterré. Az alpolgármester személyére három javaslat érkezett: dr. Éles András, Úri Sándor és Papp Imre, utóbbi viszont nem vállalta a jelöltséget. 11-5 arányban Éles András mellett döntött a testület. Megyei közgyűlési küldöttként Nyakas Gábort, Úri Sándort és Bódi Lászlót választották meg a képviselők, közülük utóbbi lett a megyei közgyűlés helyben megválasztott tagja.[18][19] Az ülést követően Papp Imre lemondott képviselői mandátumáról. Döntését azzal indokolta, hogy "ebben" a képviselő-testületben nem kíván dolgozni.[20] Mészáros János november 30-án vehette át mandátumát. 1993 szeptemberében történt még változás a képviselő-testület személyi összetételeben, amikor is Oláh Zoltán (SZDSZ) halála miatt a megüresedő listás mandátumot Hrotkó Vendel vette át, igaz, ekkor már pártonkívüliként, ugyanis ekkorra már saját bevallása szerint eltávolodott a párttól.[21]

Időközi választás 1991[szerkesztés]

Papp Imre lemondása miatt időközi választást kellett tartani a 8. választókerületben. A választás első fordulóját 1991. február 3-án tartották, ami 16,5%-os részvétel mellett érvénytelen lett.[22] A február 17-i második fordulóban 283 érvényes szavazatot adtak le, amelyből 144-et László Sándor kapott (50,88%).[23] László Sándor ezután több mint 15 évig volt a körzet képviselője (1994-től az MSZP színeiben), a 2006-os választáson szoros versenyben kapott ki Buczkó Józseftől, de listáról bekerült a testületbe.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.) A törvényt augusztus 3-án fogadta el az országgyűlés, és 9-én került kihirdetésre. Az önkormányzatok működéséről szóló törvényt ugyanezen a napon szavazták meg, lásd: 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzatokról.
  2. A lakók száma 19 198 volt. Lásd: Szavazókörök - Hajdú-Bihar megye - Hajdúnánás. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
  3. „Szavazókörök és az egyéni választókerületek az 1990. szeptember 30-ai helyhatósági választáson”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. szeptember 7., 1. oldal 
  4. A pótválasztáson megválasztott tanácstagok”, Hajdú-Bihari Napló, MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Arcanum Digitális Tudománytár, 1985. június 25., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  5. Alakuló tanácsülések”, Hajdú-Bihari Napló, MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Arcanum Digitális Tudománytár, 1985. június 18., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  6. A közélet hírei”, Hajdú-Bihari Napló, MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Arcanum Digitális Tudománytár, 1986. október 1., 2. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  7. Az időközi tanácstagi választások eredményei”, Hajdú-Bihari Napló, MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Arcanum Digitális Tudománytár, 1987. május 20., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  8. Nábrádi Benedek. „Utolsó ülését tartotta a városi tanács”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. szeptember 21., 4. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  9. Oláh Zoltán. „Ki lesz a polgármester? 1. rész”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. július 20., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  10. Oláh Zoltán. „Ki lesz a polgármester? 2. rész”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. augusztus 6., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  11. Oláh Zoltán. „Ki lesz a polgármester? 3. rész”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. augusztus 23., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  12. a b c Városi Választási Bizottság Hajdúnánás. „A Városi Választási Bizottság közleménye”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. szeptember 21., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  13. Nábrádi Benedek. „Érvénytelen volt a választás”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. október 6., 1–4. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  14. „Helyhatósági választás második forduló”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. október 24., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  15. „A képviselő-testület tagjai Hajdúnánáson”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Tanács, 1990. október 24., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  16. Második forduló – részletes eredmények”, Hajdú-Bihari Napló, Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1990. október 19., 6. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  17. A hajdúnánási választókerületek eredményei”, Nánási Újság, Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1990. október 10., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  18. Nábrádi Benedek. „Október 29-én tartotta alakuló ülését a képviselő-testület”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Önkormányzat, 1990. november 8., 1–2. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  19. Harmincéves a polgármester”, Hajdú-Bihari Napló, Hajdú-Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Arcanum Digitális Tudománytár, 1990. október 30., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  20. Oláh Zoltán. „Egy mandátum sorsa”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Önkormányzat, 1990. november 23., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  21. „Képviselőinket kérdezzük”, Hajdúnánási Újság, Hajdúnánás Városi Önkormányzat, 1994. október 14., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  22. „Választási közlemény”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Önkormányzat, 1991. február 6., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
  23. „Teljes lett a képviselő-testület”, Nánási Újság, Hajdúnánás Városi Önkormányzat, 1991. február 22., 1. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.)