Ős-Dráva Program
Az Ős-Dráva Program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremtheti meg hazánk egyik leghátrányosabb térségében, Baranya és Somogy vármegye déli részén.
A program területe[szerkesztés]
Az Ős-Dráva Program tervezési területén 43 település található,[1] kiválasztásukban a vízrendezési szempontok játszottak szerepet.
A program egyes kapcsolódó projektjei más ormánsági településeket is érintenek (pl.:Drávaszabolcs, Kovácshida, Kórós).
A program célja[szerkesztés]
Az Ős-Dráva Program egy komplex vidékfejlesztési stratégia, aminek fő célja, hogy a Dráva folyó különböző hasznosítási lehetőségeit megvizsgálva, az Ormánság vízellátását javító vízkormányzási rendszert alakítson ki, mely lehetőséget teremt a jelenlegi helyzetből való kitörésre.
Célterületek[szerkesztés]
- A térség kulturális hagyományain és természeti adottságain alapuló gazdálkodási mód megteremtésével fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása.
- Előtérbe kell kerülnie a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodásnak, amely a jelenlegihez képest a helyi lakosság szélesebb köre számára biztosíthat megélhetési lehetőséget.
- E változások következményeként a térségi társadalmi- kulturális élet újjászervezése.
- Egy sikeres, a helyi adottságok segítségével prosperáló térség turisztikai fejlesztése.[2]
Célok[szerkesztés]
1. Felszíni vízrendszer átalakítása
2. Táji adottságoknak megfelelő gazdaságfejlesztés
3. Turizmus fejlesztése
4. Pénzügyi források szervezése
Alappillérek[szerkesztés]
A program hét pillérből áll.[3] Alapja a vízkormányzás átalakítása, ami a táj adottságaihoz igazodó tájgazdálkodás alapja. Az erre épülő gazdaságfejlesztés egyaránt segíti az alapanyag-termelés fellendítését és a helyi feldolgozás megerősítését.[2]
- Vízrendezés
- Tájhasználat-váltás és tájtagolás
- Állattenyésztés
- Feldolgozás, gazdaságfejlesztés, megújuló energia
- Turizmus
- Humánerőforrás-fejlesztés
- Egységes projektmenedzsment
Kronológia[szerkesztés]
- 2005 - a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából kidolgozásra kerül „Az Ormánság komplex rehabilitációs és területfejlesztési programja”.[2]
- 2007 - elkészül az Ős-Dráva Program vízellátó rendszerének koncepció–tanulmánya.[2]
- 2007 - Interreg-pályázat keretein belül elkészül az Ős-Dráva Program Vízügyi műszaki terv, a Tájgazdálkodási terv és a Területfejlesztési programterv.[2]
- 2010 - A program hivatalos indulása.[4]
- 2010 - Az Ős-Dráva Program megvalósításával kapcsolatos előkészítő tevékenységek megkezdődtek.[2]
- 2011 - Az Új Széchenyi Terv Pályázati Kézikönyvének Nemzeti Programjai között szerepltetve van az Ős-Dráva Program.[2]
- 2012 - Magyarország kormánya határozatot hozott az Ős-Dráva Programról. A kormányzat szándéka szerint az Ős-Dráva Program tervezési területén (ami az Ormánság legnagyobb részét magában foglalja) meg kell teremteni a felszíni vízrendszerre alapozott komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távon is fenntartható fejlődés feltételeit.[5]
- 2013 - Magyarország kormánya határozatot hozott az Ős–Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről.[6]
Eredmények[szerkesztés]
A program elemeinek kivitelezése 2013-ban indult el.
Határon átnyúló együttműködések[szerkesztés]
A projektek keretében a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Ormánság Alapítvány és horvát partnereik az Ős-Dráva Program előkészítésében és megalapozásában vettek részt. Többek között a tájhasználat-váltás és vízkormányzás konkrét tervei két mintaterületen (DRABALU projekt: Korcsina, Okorág), a holtágrendszer revitalizációjának terve Cún-Szaporcán (Sigma for Water projekt) és a Dráva mellékágainak rehabilitációja (Boroš Drava and Dravakeresztúr’s projekt, Water and life for Vuka and Drava projekt) valósult meg.[7]
Tervezés, projekt-előkészítés[szerkesztés]
A stratégiai tervezés és projekt-előkészítés során a beavatkozási területek pontos felmérése és lehatárolása, a vízkormányzás tervezése folyik.[3]
Tájhasználat-váltás, tájgazdálkodás, vízkormányzás[szerkesztés]
A Sigma for Water IPA projekt keretében előkészített Cún-Szaporca holtág vízpótlása 2014-ben a DDOP 5. prioritásából készül el, ezzel az első olyan mintaterület lesz, ahol az Ős-Dráva Program legfontosabb elemei egy helyszínen, együtt valósulnak meg.[8]
Foglalkoztatás[szerkesztés]
A súlyos munkanélküliséggel küzdő Ormánságban az Ős-Dráva Program előkészítő munkálataiba a Baranya Megyei Önkormányzat 420 közmunkást vont be a Startmunka Program keretében 2013-ban és 2014-ben.[9] A térség 20 településén indult el TÁMOP forrásból 2013-ban a Szövétnek I. közösségi foglalkoztatási kezdeményezés, aminek keretében képzési, átképzési és foglalkoztatási, valamint kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatási lehetőségeket vehetnek igénybe a projektbe bevonásra kerülő célcsoport tagjai.[10]
Helyi kezdeményezések[szerkesztés]
A programhoz illeszkedően több helyi, civil szervezet is nyújtott be pályázatokat.[11]
Kultúra és idegenforgalom[szerkesztés]
A Cún-Szaporcán megvalósuló vízkormányzási mintaterülethez kapcsolódóan a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság az ökológiai gazdálkodást és szemléletet ismertető ökoturisztikai látogatóközpontot, őshonos növény- és állatbemutató telepet, illetve tanösvényeket nyit meg 2014-ben.[12] Az Ormánság legfontosabb műemlékei és a helyi identitás fontos szimbólumai a fakazettás református templomok. Közülük a nyolc legértékesebb újul meg a 2013 decemberében, a Baranya Megyei Önkormányzat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Dunamelléki Református Egyházkerület által megkötött megállapodás alapján a Nemzeti Kulturális Alap forrásából.[13] A környezettudatos kirándulókat segíti a folyamatosan kiépülő kerékpárút-hálózat, az utakhoz kapcsolódó pihenőhelyekkel, információs táblákkal és szolgáltatásokkal. A térség így az EuroVelo 13 nemzetközi kerékpárút mellett a már korábban kiépült Harkány és Siklós vidékének kerékpárútjaihoz is csatlakozik.[2]
Szervezetek[szerkesztés]
Kémesen Ős-Dráva Programiroda működik a Baranya Megyei Önkormányzat és a Széchenyi Programiroda között létrejött megállapodás eredményeként.[1] A program megvalósítására konzorcium alakult, tagjai:[14]
- Baranya Megyei Önkormányzat (konzorcium vezetője)
- Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
- Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
- Baranya Megyei Kormányhivatal
- Dél-Baranyáért Alapítvány
Az Ős-Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos munkáját titkárság segíti a Miniszterelnökségen.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ős-Dráva Program honlapja. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ a b c d e f g h Salamon Balázs (szerk.) Ős-Dráva Program, összefogással az Ormánság fellendítéséért Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Kémes, 2013.
- ↑ a b Az agrárgazdaság értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén Készítette: Aquaprofit Zrt. Megbízó: Baranya Megyei Önkormányzat, Budapest, 2012.
- ↑ A vízellátás javítása az Ormánság felemelkedésének kulcsa HVG, 2010.
- ↑ 1242/2012. (VII. 17.) Kormányhatározat
- ↑ a b 1094/2013. (III. 4.) Kormányhatározat
- ↑ Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program
- ↑ Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ Több száz embernek jut munka az Ormánságban
- ↑ Folytatódik a közfoglalkoztatás az Ős-Dráva Programban. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete
- ↑ Duna-Dráva Nemzeti Park. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 20.)
- ↑ Nyolc ormánsági templom felújítását kezdik meg jövőre HVG 2013.
- ↑ Interjú Salamon Balázzsal[halott link], Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pécs, 2013.