Újantalfalva
| Újantalfalva (Šoltýska) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Poltári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1796 |
| Polgármester | Marián Habovčík |
| Irányítószám | 985 07 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | PT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 86 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 760 m |
| Terület | 4,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″ | |
| Újantalfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újantalfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újantalfalva (szlovákul: Šoltýska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Rimakokovától 10 km-re, nyugatra fekszik. 2 km-es bekötőút köti össze az 526-os (Nyustya-Herencsvölgy közötti) országúttal.
Északról és keletről Rimakokova, délről Vágó, nyugatról pedig Málnapatak községekkel határos. Nyugati határa a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa volt.
Története[szerkesztés]
A települést a birtokos Forgách család alapította a kokovai határban, a 18. század végén. 1808-ban „Antalfalva vel Szolticska" néven említik először. 1828-ban 50 házában 463 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 19. században üvegkohó működött a területén.
Fényes Elek szerint „Antalfalva, uj tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben 449 kath. lak., s kath. paroch. templommal. F. u. gr. Forgách. Rimaszombathoz 5 óra."[2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint „Antalfalva, tót kisközség, 152 házzal. Lakosai, számszerint 609, mindannyian római katholikusok. Újabb telepítvény, s földesura a mult század elején a gróf Forgách család volt, mely egész 1892-ig bírta, a mikor Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. Katholikus temploma 1834-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Postája Kokova, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya."[3]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 165 szlovák lakosa volt.
2011-ben 139 lakosából 131 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1826-ban épült klasszicista stílusban. Belső festése az 1920-as években készült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
A Poltári járás települései | ||
|---|---|---|
Poltár (Poltár) Csehberek (České Brezovo) · Cserepes (Hrnčiarska Ves) · Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany) · Ipolyberzence (Breznička) · Ipolymagyari (Uhorské) · Ipolyróna (Rovňany) · Kálnó (Kalinovo) · Kiskorna (Krná) · Losoncnagyfalu (Veľká Ves) · Málnapatak (Málinec) · Nemesfalva (Mládzovo) · Ozdin (Ozdín) · Rimakokova (Kokava nad Rimavicou) · Susány (Sušany) · Szinóbánya (Cinobaňa) · Telep (Selce) · Újantalfalva (Šoltýska) · Újantalvölgy (Utekáč) · Vágó (Ďubákovo) · Várkút (Hradište) · Zlatnó (Zlatno) |  | |
