Zujevka (Kirovi terület)

	Zujevka (Зуевка)
; Zujevka címere	; Zujevka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Zujevkai
Irányítószám	238642
Körzethívószám	83337
	Népesség
Teljes népesség	341 fő (1905); 3650 fő (1926); 6200 fő (1931); 12 400 fő (1939); 22 300 fő (1943); 19 903 fő (1959); 18 000 fő (1967); 17 001 fő (1970); 16 162 fő (1979); 16 112 fő (1989); 15 700 fő (1992); 16 000 fő (1993); 15 900 fő (1996); 15 600 fő (1998); 12 600 fő (2002); 12 600 fő (2003); 12 400 fő (2005); 12 400 fő (2006); 12 300 fő (2007); 12 300 fő (2008); 12 149 fő (2009); 11 198 fő (2010); 11 200 fő (2011); 11 150 fő (2012); 11 065 fő (2013); 10 945 fő (2014); 10 834 fő (2015); 10 697 fő (2016); 10 595 fő (2017); 10 447 fő (2018); 10 313 fő (2019); 10 166 fő (2020); 9767 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Zujevka Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 58° 24′ 12″, k. h. 51° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 58° 24′ 12″, k. h. 51° 07′ 49″
	Zujevka Pozíció a Kirovi terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zujevka témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Kirovi terület városáról szól. Hasonló címmel lásd még: Zujevka (egyértelműsítő lap).

Zujevka (oroszul: Зуевка) város Oroszország Kirovi területén, a Zujevkai járás székhelye.

Lakossága: 11 198 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület keleti részén, Kirov területi székhelytől 120 km-re, a Csepca (a Vjatka mellékfolyója) bal partja közelében fekszik. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal északi ágának Kirov–Glazov közötti szakaszán. A transzszibériai vasútvonalon egyike a kevés állomásoknak, ahol szinte változatlanul megőrződött a legyezőszerűen kialakított mozdonydepo.

Története[szerkesztés]

Az 1890-es évek végén, a Perm–Vjatka–Kotlasz vasútvonal építésekor, az állomás melletti településként jött létre. A forgalom megindulásakor (ezen a szakaszon 1898-ban) az állomásnál víztorony, járműtelep és összesen hét lakóház volt. 1929-ben a település járási székhely lett. A világháború idején lélekszáma a veszélyeztetett nyugati vidékekről, főként a Leningrádi területről evakuáltak révén ugrásszerűen megnőtt, ezért Zujevka 1944-ben városi rangot kapott.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Зуевка
↑ ^a ^b Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Zujevka (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
Zuevka (orosz nyelven). Transsib.ru

[4ff49ccb4f8264e54df5f60b969d76af900218c0-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Зуевка

[c8ac33e950fa0e23a05ebeab7a267b3a6a6581f4-2] Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)

[1]

[2]

[3]