Zseleznogorszk-Ilimszkij

	Zseleznogorszk-Ilimszkij (Железногорск-Илимский)
	; Zseleznogorszk-Ilimszkij címere
	; Zseleznogorszk-Ilimszkij címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Irkutszki terület
Járás	Nyizsnyeilimszki
Irányítószám	665653
Körzethívószám	39566
Testvérvárosok	Lista Sakata
	Népesség
Teljes népesség	2000 fő (1959); 17 000 fő (1967); 22 179 fő (1970); 29 087 fő (1979); 32 326 fő (1989); 32 800 fő (1992); 33 700 fő (1996); 33 200 fő (1998); 32 300 fő (2000); 31 500 fő (2001); 29 093 fő (2002); 29 100 fő (2003); 27 800 fő (2005); 27 200 fő (2006); 26 900 fő (2007); 26 600 fő (2008); 26 352 fő (2009); 26 079 fő (2010); 25 953 fő (2011); 25 446 fő (2012); 24 955 fő (2013); 24 505 fő (2014); 24 235 fő (2015); 23 979 fő (2016); 23 643 fő (2017); 23 412 fő (2018); 23 137 fő (2019); 22 950 fő (2020); 21 621 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+8
	Elhelyezkedése
	Zseleznogorszk-Ilimszkij Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 56° 35′, k. h. 104° 07′Koordináták: é. sz. 56° 35′, k. h. 104° 07′
	Zseleznogorszk-Ilimszkij Pozíció az Irkutszki terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zseleznogorszk-Ilimszkij témájú médiaállományokat.

Zseleznogorszk-Ilimszkij (oroszul: Железногорск-Илимский) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Nyizsnyeilimszki járás székhelye.

Lakossága: 26 079 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az Irkutszki terület központi részén, Irkutszk területi székhelytől légvonalban 480 km-re északra, az Ilim (az Angara mellékfolyója) partjától 16 km-re keletre helyezkedik el. Vasútállomás (neve Korsinyuha-Angarszkaja) a (nyugati) Bajkál–Amur-vasútvonal Bratszk–Uszty-Kut közötti szakaszán. A vasút egy 950 m hosszú alagúton át éri el a várost.

A Léna–Angara-fennsík északi peremén, magaslatokkal körülvett, erdőkkel borított vidéken fekszik. Területe 27 km², tengerszint feletti magassága 430 m. A környék legmagasabb pontja 610 m (tszf).

Távolsága:

Irkutszktól vasúton 1224 km, országúton 884 km
(északnyugaton:) Uszty-Ilimszktől vasúton 235 km, országúton 521 km
(kelet felé:) Uszty-Kuttól vasúton 168 km, országúton 138 km
(nyugat felé:) Tajsettől vasúton 555 km, országúton 766 km

Története[szerkesztés]

A 17. században bizonyos Sesztak Korsunov vasérc lelőhelyet fedezett fel a Zseleznaja hegynél (Vas-hegy). Róla nevezték el az Ilim kis mellékfolyóját, és a folyóról kapta nevét Korsunyiha település, melyet 1948-ban a vasércre alapítottak. A városon át vezető Tajset–Uszty-Kut vasútvonalat (gyakran „nyugati BAM” néven említik), 1946–1951-ben fektették le, az építkezéseken a Gulag kényszermunkásai dolgoztak; a vonalat hivatalosan csak 1958-ban adták át.

A település nevét 1958-ban Zseleznogorszkra változtatták, majd kiegészítették Ilimszkijjel, amikor Zseleznogorszk 1965-ben városi rangot kapott. Ugyanakkor helyezték üzembe az ércdúsító kombinátot, mely azóta is a város gazdasági életének alapja. Egy évvel korábban épült a kombinátot és a kommunális fogyasztókat egyaránt ellátó hőerőmű.

A vasércet a város szélén, a lakónegyedekhez közel, külszíni fejtéssel bányásszák. A lelőhely készleteit az 1970-es években 330 millió tonnára becsülték. A kombinát építése 1957-ben kezdődött. Az 1970-es években Tajsetben tervezték létrehozni Kelet-Szibéria nagy kohászati központját (acélkohászatot, hengerművet, csőgyárat). Ennek a tervnek első lépéseként építették Zseleznogorszk-Ilimszkij vasércdúsítóját. A terv Tajsetre vonatkozó része nem valósult meg, az ércdúsító termékeit vasúton Novokuznyeck kohászati üzemébe szállították felhasználásra.

Az 1980-as években a járás más lelőhelyein (Rudnogorszk) is nyitottak bányákat. A 2000-es évek végén a dúsított termékek egy részét Kínába exportálták, a bányák várható kimerülése miatt pedig újabb lelőhelyeket megnyitását tervezték.^[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Народная энциклопедия «Мой город». Железногорск-Илимский
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
↑ Korsunovszkij GOK (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 22.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6
Zseleznogorszk-Ilimszkij (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 23.)
M. A. Vinokurov, A. P. Szuhodolov: Zseleznogorszk-Ilimszkij (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 182. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)

[5bde53a2147b507af6e0f75230e97ed2a1c40699-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Народная энциклопедия «Мой город». Железногорск-Илимский

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 6.)

[3] Korsunovszkij GOK (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 22.)

[1]

[2]

[3]