X–5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X–5
A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával
A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával

FunkcióKísérleti repülőgép
GyártóBell Aircraft Corporation
Gyártási darabszám2 db

Személyzet1 fő
Első felszállás1951. június 20.
Méretek
Hossz10,1 m
Fesztáv10,20 m
6,50 m 60°-os nyilazási szögnél m
Magasság3,60 m
Szárnyfelület16,26 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg2880 kg
Max. felszállótömeg4536 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Allison J35–A–17 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő21,8 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség1150 km/h
Legnagyobb repülési magasság15 200 m
Tolóerő-tömeg arány0,50
Háromnézeti rajz
A Bell X–5 háromnézeti rajza
A Bell X–5 háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz X–5 témájú médiaállományokat.

A Bell X–5 kísérleti repülőgép, a világ első változtatható szárnynyilazású repülőgépe. Sugárhajtású, transzszonikus repülőgép, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1940-es évek végére, a változtatható nyilazású szárny gyakorlati kipróbálására, amelyhez az ötletet a befejezetlen Me P.1101 repülőgéptől vették, melyet a második világháború végén foglaltak le. Ellentétben a német géppel, melynek szárnyait csak a földön lehetett az előre megadott nyilazási szögek valamelyikébe beállítani, az X–5 szárnyainak nyilazása repülés közben is állítható volt a három (20, 40 és 60°-os) helyzet között, ez szükségessé tette a szárnynyilazás állítása közbeni tartományok vizsgálatát is. A változtatható szárnynyilazású repülőgépek nagy része ma is így, néhány szárnyállás használatával működik, csak az F–14 Tomcat képes a szárnynyilazás fokozatmentes és bármilyen repülési manőver közbeni folyamatos állítására (a fedélzeti számítógép által kiszámított optimális helyzetbe). A berepülési program során a második példány megsemmisült, a pilóta halálát okozva.

Jegyzetek[szerkesztés]