Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-04-13

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem ismer se istent, se embert[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a jelentése a Nem ismer se Istent,se embert.
--212.92.16.162 (vita) 2010. április 13., 13:39 (CEST)[válasz]

válasz:

A szólásmondás helyesen úgy írandó, ahogyan a címben írtam (vagyis: isten, kisbetűvel). Ugye, érzed, hogy így mást jelent?
Nagybetűvel: tulajdonnév, kisbetűvel: köznév.
Ha a Teremtőt nem ismeri valaki, akkor talán azt mondjuk így róla, hogy pogány, aki ráadásul elvadult is, mert embert sem...
Ha általában említjük az istent, isteneket (tehát köznévként), egy felsorolásban az emberekkel együtt, akkor ez a mondat azt fejezi ki, hogy az illető semmire nincs tekintettel, sem arra, hogy félnie kellene mástól, sem arra, hogy neki magának baja eshet, végsőkig küzd valamiért, keményen, elszántan, sőt, sok esetben elvakultan.
vitorlavita 2010. április 13., 15:25 (CEST)[válasz]
ez se teljesen így van, a pogány vallások nagy része is ismer teremtő istent, van, amelyik többet is. Alensha 2010. április 14., 18:40 (CEST)[válasz]

Így van. aki nem ismer se istent, se embert, az önző, durva, kegyetlen, vérengző, rabló, haramia stb. Gubb 2010. április 13., 22:51 (CEST)[válasz]

Kedves Gubb! Túlzónak tartom, ahogyan írsz! Te csak negatív értelmet magyarázol! Igen, szokott ilyen értelme is lenni ennek a szólásnak, de ez a szólás valójában nem az ilyen értékelés szerinti összefüggésben szokásos! Általában nem helyeseljük annak a cselekedetét, akiről ezt mondjuk, de megértjük... Tehát pozitív, empatikus ennek a szólásnak a hangulata... - vitorlavita 2010. április 13., 23:26 (CEST)[válasz]

Hogy érthetsz meg egy lélektelen dúvadot, aki "nem ismer sem istent sem embert"?– Dencey vita 2010. április 13., 23:29 (CEST)[válasz]
Vitorla, ez az értelmezésed viszont meggyőződésem szerint téves. Ez a szólás kimondottan bíráló, a társadalmon kívüli, aszociális, elvadult lelkű emberre alkalmazzák. Nem is értem, hogy jönne ide a megértés. - Orion 8 vita 2010. április 13., 23:37 (CEST)[válasz]
Csatlakozom. Aki nem ismer sem istent, se embert, azt ritkán szokás megérteni. Ha irodalmi példát keresel, ott van Móricz Rózsa Sándor-regénye: "Ki tudna egy betyárért felelősséget vállalni. Iszen így is megjön ennek a böjtje, de az uraknak meg kell ismerni, hogy a betyártól még jobban kell ám félni, mint a szegénynek a perzekútortól, mert az mégis úriember, törvénye van - de a betyár nem ismer se istent, se embert, ha megvadítják..." Gubb 2010. április 14., 07:54 (CEST)[válasz]

"Se Istent, sem embert, sem törvényt nem ismernek a faddi cigányok" (Szent Korona Rádió) - Orion 8 vita 2010. április 13., 23:39 (CEST)[válasz]

Irodalmi példákat kellene keresnem... Igaz, nem helyeselhető az a cselekedet, amelyre ezt a szólást alkalmazzuk - de mégis megértjük a benne szereplő dühét, elkeseredettségét, akinek már minden mindegy... Nekem ez a képzetem erről a szólásról... - vitorlavita 2010. április 13., 23:48 (CEST)[válasz]


De ha úgy esik, hogy érdek, anyagi érdek, pénzkérdés hozza össze az idegent evvel a paraszttal, kellemetlenül és dühösen veszi észre, hogy ravasz, komisz, telhetetlen a paraszt, se istent, se embert nem ismer, s ezen a nyomon elindulva látja, hogy durva, szabadszájú, oktalanul makacs, megátalkodott, okos szóra nem hallgat, a mellett lomha, rendes munkára nem való, s fajtalan, lelketlen... (Móricz Zsigmond: Ököritó)

Szóval nem igazán vérengző, inkább olyasmit jelent, hogy nem tartja be a társadalmi normákat. Szerintem a "nem ismer" itt "nem ismer el maga felett" értelemben van, vagyis hogy se a világi, se a vallási törvényeket nem tartja be. --TgrvitaIRCWPPR 2010. április 14., 12:22 (CEST)[válasz]

Ezt nem értem. A társadalmi normákhoz nem feltétlenül tartozik Isten ismerete. Vallástalan ateisták például a jelenlegi választott magyar kormány tagjai. Ha társadalmi norma lenne Isten ismerete, akkor pl. a wikipédia szellemisége is más lenne. Dencey vita 2010. április 14., 12:34 (CEST)[válasz]

Nem ismer se Istent, se embert – átment bizonyos változásokon, de röviden és nagyjából olyan embert jelent, aki nem tartozik a civilizált közmegegyezés hatálya alá, nem ismer el maga fölött más szempontokat (se metafizikusan, se más emberek érdekét), vadember, nem része a civilizált társadalomnak (ill. nem úgy viselkedik, mintha része volna). És persze nyilván sokszor fordul elő erősen retorikus használatban (mint a millió csók, ami ugyancsak nem veendő szó szerint), amikor is nagyjából az önző, gátlástalan, modortalan, arrogáns ember színes leírása. Bennófogadó 2010. április 14., 15:53 (CEST)[válasz]

"A társadalmi normákhoz nem feltétlenül tartozik Isten ismerete." Amikor a szólás keletkezhetett, akkor bizony hozzátartozott. Az ateizmus nem túl régen vált bocsánatossá, majd elfogadottá, majd előírássá. Most éppen megint elfogadott, mint ahogy elfogadott az istenhit és a vallásosság is. A hitet ma csak néhány térítő szellemű ember erőltetné, egyébként a hívők és nem hívők teljesen rendben elvannak egymás mellett. Ugyanis az ateizmus, mint az megfigyelhető, általában nem jelenti a hívők által követendőnek tartott társadalmi és erkölcsi normák felrúgását. A hívők számára előírt normák jelentős része ugyanis egyszerűen egy normális, működőképes társadalom alapszabályait nevezik meg. Ne lopj, ne ölj, tiszteld a társaidat, az öregeket, nevelj gyerekeket, élj rendes emberként. Így a hitetlenek alapvetően nem fordulnak a hívők normái ellen, és ezért fölösleges is az ellenségeskedés. Épp ezért furcsállom az idegeskedést. És azt is, hogy a vallásosság sok évszázados történelmi és kulturális jelentőségét, annak fennmaradását mintha nem ismernék néhányan. Itt ez furcsa dolog. - Orion 8 vita 2010. április 14., 16:09 (CEST)[válasz]

kérdés, mit értünk „Isten ismerete” alatt, mert pl. aki ma az európai kultúrkörben nő fel, az a kereszténységről az alapokat tudni fogja akkor is, ha ő maga nem vallásos, mert sok helyen hallani róla. Viszont több száz éve valószínűleg az átlagos hívő is csak ugyanazokat az alapinformációkat tudta, mint ma egy átlagos nemhívő, mert ő hitt ugyan benne, de kisebb volt a hozzáférés az információkhoz, főleg amikor még a miséket is latinul tartották. Alensha 2010. április 14., 18:40 (CEST)[válasz]
Nem kellene az 'ismer' szótári jelentéseihez ragaszkodni. Egyszer már írtam, csak Tgr nem ide tartozónak jelölte ezt a mondatot is: A kérdés úgy szólt, hogy a teljes szólás mit jelent, azaz a mai ember milyen egyezményes jelentéstartalmat kapcsol hozzá. Nem kell nyelvileg elemezni, egyszerűen ki mivel kapcsolja össze magában ezt a szólást. Ha valaki nem ismeri, nem ismeri el, inkább nincs tekintettel Istenre, méghozzá egyértelműen a keresztények istenére, mivel az ország majdnem teljes lakossága keresztény vallású, minimum keresztény neveltetésű volt, tehát nincs tekintettel sem Isten követelményeire, intelmeire, az istenhívők (azaz mindenki más) érzelmeire, sem az embertársai elvárásaira, nyugalmára, életére, az egy elvadult, istentelen (lehet utánanézni ennek is) ember, erkölcstelen, társadalomellenes, nem szeretett ember. Fölösleges a vallást boncolgatni, fölösleges azt elemezgetni, hogy hogyan és honnan kellene Istent ismerni, ez egy szólás, mint hogy ördögöd van, kutyába se vesznek, fejetlenül rohangál, szikrázó tekintetet 'vetett' rá és így tovább. - Orion 8 vita 2010. április 14., 19:50 (CEST)[válasz]
Sőt, most jutott eszembe egy konkrétabb jelentés, tulajdonképpen az, amit már Gubb is előhozott. Ha egy haramia egy kegyetlen, kőszívű ember, aki a védtelen, kifosztott áldozatát még meg is öli, és nem hatja meg annak sem emberi könyörgése, sem a végső érvként az Isten által előírt parancsolatoknak, Isten kegyelmességének emlegetése, az a haramia "nem ismer sem Istent, sem embert". És az ennek analógiájára leírható helyzetek és embertípusok esetében szintén. - Orion 8 vita 2010. április 15., 02:01 (CEST)[válasz]

Az Isten ismerete istenfélelmet jelent, nem pedig lexikai ismereteket, titkon reméltem, hogy ez nyilvánvaló... Bennófogadó 2010. április 15., 18:41 (CEST)[válasz]

Kosárlabdapálya méretei[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni a kosárlabda pálya méreteit
--195.199.219.246 (vita) 2010. április 13., 15:05 (CEST)[válasz]

válasz:

Kosárlabdapálya méretei - Klikk erre!
vitorlavita 2010. április 13., 15:31 (CEST)[válasz]

Somogyi Galéria[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol található meg a Somogyi Galériáról a cikk
--79.120.167.41 (vita) 2010. április 13., 16:56 (CEST)[válasz]

Magáról a galériáról még nincs szócikk. A szobrászról igen, itt. - Orion 8 vita 2010. április 13., 23:48 (CEST)[válasz]

Nemes Tihamér[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, minden nemes tihamérról
--92.52.203.199 (vita) 2010. április 13., 17:52 (CEST)[válasz]

Ugyan nem minden, de kiindulásnak jó: Nemes Tihamér. - Orion 8 vita 2010. április 13., 23:43 (CEST)[válasz]

Festő[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki az a Dajka vagy Dujka nevú festő,akinek van egy kb. 8 x 6 cm-es olajfestménye, a képen ménes látható háttérben egy gémeskuttal és csikóssaL
--91.82.166.18 (vita) 2010. április 13., 18:24 (CEST)[válasz]