Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-08

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-23 Ma

2010. 1. 5. « 2010. 1. 6. « 2010. 1. 7. « 2010. 1. 8. » 2010. 1. 9. » 2010. 1. 10. » 2010. 1. 11.

Kiskanál szerepe a buborékmegmaradásban

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Van-e valamilyen tudományos alapja annak a magyar szokásnak, hogy a pezsgősüvegbe helyezett kiskanál megakadályozza a pezsgő buborékjának elillanását?

--Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. január 8., 10:52 (CET)

Válasz, Stewe:

Belinkelni nem tudom, de a Mythbusters című amerikai TV sorozatban kísérletileg cáfolták. A pezsgősüveg szájára helyezett kupak is csak jelentéktelen mértékben befolyásolja az oldott CO₂ párolgását, a dinamikus egyensúly csak nagy nyomáson, vagy nagyon kis koncentráció esetén alakul ki. – Stewe ^Feedback 2010. január 8., 10:59 (CET)

Visszakérdezés és válasz, vitorla:

Én még nem hallottam erről a szokásról, látni sem láttam...

Technikailag ez hogyan néz ki? A kanál nyele keskenyebb a kanálnál... Tehát, ha beleengedjük a kanalat az üvegbe, akkor az lecsúszik az üveg aljába... Ha a tetejére... az elég keserves: szerintem, egy-kettőre leesik az üveg mellé...

Milyen anyagból kell lennie a kanálnak?

Egyébként, ha simán ráborítasz az üveg szájára egy egyszerű poharat, az is elég arra, hogy a pezsgő tovább megtartsa a buborékos képességét! Ugyanis: a buborék széndioxid, ami nehezebb a levegőnél. Tehát, ha nem engedjük - letakarva - a pezsgés által megszökni-kilövellni az üvegből a gázt, akkor az szépen megül az üvegben, a pezsgő fölött, az üveg nyakában, a pohár alatt - egyfajta (nem igazán zárt, de azért mégis) „szódásüveget” csináltunk így a pezsgőspalackból! Persze, egyszerűbb egy dugót, vagy esetleg egy összecsavart szalvétát beledugni az üveg szájába... de egy vendég nem mindig tudja így kiszolgálni magát... Lehet, hogy lassítja a buborékok számának csökkenését... De a kiskanalat most sem értem!

vitorla^vita 2010. január 8., 11:11 (CET)

Igaza van Stewe-nek: a széndioxid kezdeti nyomása (pezsgődurrogtatás) sokszorosa (talán 5 atm is megvan) a légkörinek... - vitorla^vita 2010. január 8., 11:15 (CET)

A kiskanál nyelét beleengeded az üveg nyakába, a kiskanál feje megfogja, így a kanál ott fog lógni. A hiedelem szerint ekkor a buborék nem megy ki a pezsgőből. Bár Stewe egyet már mondott, ami közel áll az én elképzeléseimhez is (hogy tehát hiedelem az egész...). – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. január 8., 11:18 (CET)

A nyomás dinamikus egyensúly esetén, (vagyis a nyugvó, nem felrázott palackban) különböző minőségű szénsavas italoknál. Stewe ^Feedback 2010. január 8., 11:21 (CET)

Amit én olvastam (sajnos nem tudom, hol, mikor), abban épp arra jutottak, hogy van alapja a dolognak, de csak fémkanállal és hűtőben: a kanál ugyanis anyagánál fogva gyorsan lehűl, és lehűti a körülötte (az üveg nyakában) levő levegőt is, így egyfajta hideg légdugó keletkezik, ami megakadályozza a CO2 szökését. Idővel aztán a pezsgő is lehűl, emiatt pedig jobban oldja (vagyis magában tartja) a CO2-t, mint melegen. Legjobb persze a dugó. – Winston ^vita 2010. január 8., 11:34 (CET)

Kukk. Mami^rendelő 2010. január 8., 11:38 (CET)

Egyes kísérletek szerint az ezüstkanálnak van valami minimális hatása, valószínűleg az ezüst jó hővezető képessége miatt. (Pl. [1]) Gyakorlati haszna mindenesetre nincsen. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. január 8., 11:44 (CET)

Köszönöm a táblázatot, nem is hittem volna, hogy így eltalálom a nyomás-értéket! Mintha hallottam volna egyszer „harangozni” arról, hogy a pezsgősüvegeket gyártás közben más minőségi (elsősorban nyomás) követelményekkel vizsgáltatják...

Szóval, egyetértek az előttem szólókkal a gyakorlatihaszonról... ha már egyszer kinyitottuk az üveget, akkor a széndioxid túlnyomó része már akkor mind elszállt... Az a kis gyöngyözés - ami a légköri nyomáson oldható mennyiségű gáztól van (erre fizikai összefüggés van, több nincs a borban, még ha dugót is használ, s nem kanalat) - az utántöltött pohárban már meg sem közelíti az első kortyokét... - vitorla^vita 2010. január 8., 11:47 (CET)

Aki azt állítja, hogy a maradék szén-dioxidból már mindegy, mennyi marad meg, az nem ivott még állott sört. :) – Winston ^vita 2010. január 8., 13:53 (CET)

Én - ha jól számolom; felső becslés - életemben nem ittam meg még 20 liter sört sem (szerintem, talán 10-et!)... de az mindig friss volt! - vitorla^vita 2010. január 8., 15:28 (CET)

Megkíséreltem a kísérletet, most járok fél üvegnél, kérdezném: mi a célja, meddig hatoljak? A kanál már szúrja a szemem. :)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. január 8., 15:37 (CET)

Vedd ki, sokkal kevesebb fog melléfolyni. :) – Winston ^vita 2010. január 8., 15:46 (CET)

A szememből? :)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. január 8., 15:55 (CET)

Hát ezek után bontok én is egy pezsgőt.És meg is iszom.De nem kanállal.Kanál nélkül.Nem szeretem kanalazni.Ugyanis amikor megtöltik a pezsgősüveget utána belenyomják a széndioxidot.Mint minden anyag így a széndioxid is adott kritikus nyomáson és hőmérsékleten halmazállapotot vált.Vagyis a mi esetünkben cseppfolyósodik.Így elkeveredik a pezsgő italával.Közben egy kis hőt ad le.(látens-rejtett hő) A lezárt pezsgősüveg felnyitásakor megszabadulunk az üvegben lévő nyomástól.Elindul a folyamat visszafelé.A palackban atmoszférikus nyomás lesz,ami kissebb a kritikusnál,megkezdődik a széndioxid halmazállapotváltása az-az visszaalakul légneművé.Miközben az előzőekben említett rejtett hőt visszaveszi,a pezsgő egy kicsit lehül.És most ugrik a majom a vízbe.A széndioxid mindaddig jön ki a pezsgő italáből amíg van benne.Az igaz,hogy párnát képez a palackban,de ez nem jelent akadályt a felszabaduló széndioxidnak,csak a tőle könnyebb légnemű anyagoknak,ami viszont a palackban számottevően nincs.Tehát a széndioxid elillan kanállal,vagy kanál nélkül.Egészségetekre ! Ide kukkants. [2] Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 8., 17:11 (CET)

Apró kiegészítés: a pezsgőbe nem „belenyomják” a szén-dioxidot, hanem csak egyszerűen nem engedik ki. A szén-dioxid az alkoholos erjedés során keletkezik. A szén-dioxid nem válik cseppfolyóssá, hanem az ital víztartalmában feloldódik. – Villanueva ^vita 2010. január 8., 19:50 (CET)

A végtermék egy csont száraz, szén-dioxid-dal dúsított bor, ami még legtöbb esetben hílyán van a finessznek.Ez a köztestermék tehát még elég szögletes, amit még a fogyasztó igényei szerint tovább csiszolhatunk úgymint édességi fok beállítása, speciális ízanyagok hozzákeverése, illetve további mesterséges szénsav hozzáadása. Ez a pezsgőkészítés végső stádiuma, és általában itt kerülnek a pezsgőbe a hétpecsétes titokként őrzött kalandos nevű expedíciós likőrök, melyek a végső ízhatásért felelősek.Figyelmedbe ajánlom ezt [3] Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 9., 09:39 (CET)

Köszönöm szépen, de természetesen az általad közölt hivatkozásban sem szerepel, hogy a pezsgőbe szén-dioxidot nyomnának, és pláne nem, hogy a CO2 ettől cseppfolyóssá válna, majd a pezsgőbontáskor újra légneművé. Ezt az oldalt úgy hívják: tudakozó, az a célja, hogy az emberek értelmes, tömör választ kapjanak a kérdéseikre. Törekedjünk arra, hogy jól ellenőrzött, forrással alátámasztható dolgokat mondjunk, ne sületlenségeket, kapásból, és ne hordjunk össze hetet-havat. Egy kis alázatot a Tudás előtt, ha szabad kérni. – Villanueva ^vita 2010. január 9., 10:42 (CET)

Nem szép az elfutás,de hasznos.Az első választ fejből írtam,azt hittem okos vagyok.Aztán kiderült,hogy mégsem.Neked van igazad.Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2010. január 9., 14:06 (CET)

megjegyzés

Az Ifjú Einstein című filmben is foglalkoznak a buborékmegmaradás törvényével. – Rodrigó ⇔ 2010. január 10., 11:50 (CET)

Stanford University News az érzékszervi ellenőrzésről, Karmela:

1991-ben a Stadford University egy kémia professzorát, Richard Zare-t egy német riporter kereste meg azzal a kérdéssel, hogy a francia népi bölcsességként ismert ezüstkanalas buborékmegmaradási trükk működőképes-e.

Amikor három évvel később Zare jóbarátjának, az élelmiszerkémiáról publikáló McGee-nek egy amerikai rádió show-ban is hasonló kérdést tettek fel, belátta a két jóbarát, hogy a kanálelmélet kisérleti igazolásért kiált.

Egy nyolctagú laikus élelmiszervizsgáló csoportot hívtak össze. A mindkét nembeli amatőr kóstolók többsége foglalkozására nézve kémikus, biológus, fiziológus és jogi professzor volt.

A bizottság anyagi áldozatra is kész tagjai 10 üveg gondosan ellenőrzött hőmérsékletű pezsgővel végezték a kisérletet . Az üvegek kódolt jelölést kaptak, hogy az érzékszervi ellenőr ne tudhassa előre, hogy az öt lehetséges előkészítés közül melyiknek volt az éppen tesztelt üveg kitéve.

Az öt lehetséges mód:

1. Közvetlenül a teszt előtti nyitás; 2. nyitás 26 órával korábban, az üvegnyitva marad; 3. nyitás 26 órával korábban, az üvegbe ezüst kanalat lógattak; 4. nyitás 26 órával korábban, az üvegbe rozsdamentes acél kanalat lógattak; 5. nyitás 26 órával korábban, visszadugaszolással.

A meglepő eredmény: a 26 órája nyitva álló pezsgő kapta a legtöbb pontot, megelőzve még a frissen felnyitottat is.

A kisérletező egy fordított Heisenberg-féle határozatlansági relációt is felfedeztek: a mérés megzavarja a mérőt. A kisérlet előrehaladása során a kisérletezők ízérzékelőképessége is, de a betűk és a számok felismerésének képessége is hanyatlást mutatott.

Zare professzor kiemelte, hogy az eredmények csak előzetesnek tekinthetőek, a statisztikus szignifikanciát egyelőre még nem sikerült elérni, további kutatások szükségesek. Ehhez sponzorokra lenne szükség már csak azért is, mert az áldozatkész önkéntesek szívesen kutatnák azt is, hogy hogyan befolyásolja az eredményt, ha drágább pezsgőmárkákat is bevonnak a kísérletbe.

• Forrás: Champagne bubble myth burst: Forget the silver spoon. Stanford News: Press Releases (1994. december 21.). Hozzáférés ideje: 2010. január 10. 

Karmela^üzenőlap 2010. január 12., 16:11 (CET)

honnan kapta az Alpok a nevét

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--94.27.193.134 (vita) 2010. január 8., 19:22 (CET)

válasz-1:

Válasz itt: Alpok#Nevének eredete - vitorla^vita 2010. január 8., 19:41 (CET)

válasz-2:

A Kíváncsiak klubja szerint:

Azt alighanem mindenki tudja, hogy a svájci tejcsokoládé a legjobb a világon. De keresett világmárka a svájci tejkonzerv, tejpor is. Mindehhez az "alapanyagot" pedig az ugyancsak híres tarka svájci tehenek szolgáltatják, amelyek a dús füvű legelőkön híznak kövérré. De arról talán kevesebben hallottak, hogy ezek a legelők adtak nevet az egész hegységnek, kontinensünk legnagyobb és legmagasabb hegyvonulatának.

Az alp szó a már rég kihalt ligur nép (ligurok) nyelvében havasi legelőt jelentett. A ligurok emlékét idézi még Olaszországban Liguria tartománya, a rajta végighúzódó Liguri Alpok és a lábainál kékellő Liguri-tenger.

vitorla^vita 2010. január 8., 19:55 (CET)