Wikipédia:Téka/Hadtudomány/Katonai repülés alportál/Szócikkek/36
A Bell X–1 (eredeti nevén XS–1) rakétahajtóműves, transszonikus kísérleti repülőgép volt, melyet az Amerikai Egyesült Államokban építettek a második világháború után a NACA (később NASA) és az USAF megbízásából. Az amerikai kísérleti repülőgépek, az X-repülőgépek hosszú sorozatának első típusa, napjainkban is így nevezik el a repülési alapkutatásokra épített repülőgépeket. 1947. október 14-én, ötvenedik repülésén, Charles 'Chuck' Yeager legendás berepülőpilóta irányításával először lépte át a hangsebességet. A repülőgépet egy B–29 Superfortress nehézbombázóról oldották le, ezután rakétahajtóműveinek segtségével gyorsították nagy sebességre, majd siklórepüléssel ért földet. Továbbfejlesztésével építették meg a nyilazott szárnyú X–2 Starbustert.