Wikipédia:Téka/Formula–1/Cikktéka/18
Az 1991-es Formula–1-es szezon volt a 42. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1991. március 10-tól november 3-ig tartott. Ayrton Senna ebben az évben megszerezte harmadik (egyben utolsó) világbajnoki címét. Legfőbb kihívója a visszavonulás helyett inkább a Williamshez igazoló Nigel Mansell volt. Senna az első négy versenyt pole-pozícióból indulva nyerte meg, az első futamtól kezdve a pontverseny élén állt, amelyet vezetését nem adta át senkinek az év végéig. Mansell is erős volt a Williams-Renault-val, de az autó megbízhatósága még nem volt a legjobb. Az évad során bemutatkozott két, később meghatározó szerepet játszó újonc is. Mika Häkkinen a Lotusnál kapott lehetőséget, a belga nagydíjon pedig Michael Schumacher, aki Jordannél ült be Bertrand Gachot helyére. Meggyőző teljesítménye után a Benetton leszerződtette az évad utolsó 5 versenyére. A konstruktőr-világbajnokságot sorban negyedszer is a McLaren-Honda nyerte a Ferrarit a harmadik helyre szorító Williams előtt.