Vrgorac vára
| Vrgorac vára | |
| Tvrđava Vrgorac | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Vrgorac |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Épült | 15. század |
| Elhagyták | 19. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Vrgorac vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 12′ 20″, k. h. 17° 21′ 56″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 20″, k. h. 17° 21′ 56″ | |
Vrgorac vára (horvátul: Tvrđava Vrgorac) egy középkori vár romja Horvátországban, a Split-Dalmácia megyei Vrgorac város területén.
Fekvése[szerkesztés]
A vár Vrgorac felett északra a Motokita-hegyen, stratégiai fontosságú helyen található. Vrgorac legmagasabban fekvő városnegyede és a város védelmi rendszerének része, az Avala torony folytatásában áll. A várba való bejutás csak a tornyon keresztül lehetséges, mely gyakorlatilag bevehetetlenné teszi. A vár hosszú évszázadokig Vrgorje térségének központi erődítménye volt.
Története[szerkesztés]
A vár története a török előtti időkre nyúlik vissza. Szorosan kapcsolódik az alatta fekvő város történetéhez, melyet a várról neveztek el. A Vrgorac név ugyanis a „Grad Vrh Gore” elnevezésre megy vissza, mely később „Vrh Gorac” alakra módosult. 1444-ben „Vergolaz” alakban Stjepan Kosača herceg oklevelében említik először. A régi metszetek szerint egykor magát Vrgoracot is pártázatos, lőréses, négyszögletes tornyokkal megerősített erődfalak vették körül. A horvát méltóságok kezén Vrgorac középkori várának is jelentős védelmi szerepe volt.
A török a 15. század második felében, 1477-ben foglalta el. Ezt kétszáz éves török uralom követte, akik a várat jelentősen bővítették. Ellentétben a többi délhorvát régióval számos megőrzött épület maradt abból az időből. A vár közelében építették fel az Avala-tornyot, azzal a céllal, hogy védje a vár bejáratát. A vár környezetében két és háromszintes tornyok övezetét alakították ki, melyek közül az egyik a vár alatti településen áll. Vrgorac a török uralom idején náhije székhelye volt, mely a Makarskai, majd az Imotski kádilukhoz tartozott.
A vár és a város az 1685 óta tartó több felszabadítási kísérlet után végül 1690-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezután építették meg a velenceiek az erőd belső részén található Szent Antal kápolnát. Kedvező fekvése miatt jelentős támaszpontja volt a velenceieknek a környező területek felszabadítására. A török veszély megszűntével és különösen Bosznia és Hercegovina 1878-as osztrák-magyar megszállásával elveszítette jelentőségét és elhagyták.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A vár három részből áll: a várkapu az őrházzal, belsővár a katonai személyzet szállásával és a Szent Antal-templommal, valamint az északi részen emelkedő nagy torony, amely egyben a vár legrégebbi része. Az erődtől mintegy száz méterre északkeletre áll a magas, kerek Avala-torony, amelynek tömege védi az erőd bejáratát és keleti falait. Az erőd látható maradványai a 15. és a 19. század között épültek.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gradina (Vrgovac) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.