Vita:Mit brennender Sorge

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Petej 12 évvel ezelőtt a(z) Cím témában

Cím[szerkesztés]

Ha valaki hoz mértékadó magyar nyelvű forrást, amely magyar fordításban adja a címet, akkor elfogadom, különben javasolnám a német eredetit.--Petej vita 2011. március 31., 00:13 (CEST)Válasz

Azok az enciklikák, amik megjelentek magyarul, értelemszerűen elsősorban úgy szerepeljenek. Nem tudom, hogy ez megjelent-e annak idején (gondolom, igen). Bennófogadó 2011. március 31., 11:17 (CEST)Válasz

Különben meg a fene tudja, most látom, hogy az enciklikák általában latin címükön szerepelnek elsődlegesen. Bennófogadó 2011. március 31., 11:22 (CEST)Válasz

Igen, tudom, azért is írtam kissé epésen. A Mit brennender Sorge volt az eredeti, bár van Ardente cura kezdetű latin változata is. Szóval átnevezem.--Petej vita 2011. március 31., 19:12 (CEST)Válasz

Ezen nincs mit epézni, egyszerűen szerkesztési döntés. Most igazodik a többihez, de meg kell fontolni, mi legyen a zsinórmérték a jövőben. Én támogatnám, hogy ezek az univerzális pásztorlevelek a magyar címükön szerepeljenek első helyen. Bennófogadó 2011. március 31., 19:54 (CEST)Válasz

Ennek az enciklikának a neve minden nyelven "Mit brennender Sorge", angolul is. Ha vki meghallja, azonnal tudja, hogy miről van szó. Az enciklikákra az eredeti szöveg első pár szavával szoktak hivatkozni. Ha a pápa eredetileg magyarul adna ki ilyent, akkor a magyar kezdőszavakkal jelölnék.Mazarin(itt meggyónhatsz) 2011. szeptember 8., 17:06 (CEST)Válasz

Imádnivalóan körkörös érvelés. ;) Lássuk csak: A konyhát MINDEN NYELVEN másképpen hívják, csak nálunk hívják konyhának. Így van, és így van a dolgok szuahéli, norvég, pandzsábi és telugu címével is. A szentszéki dokumentumok nemzetközi nyelve a latin, így szokás hivatkozni rá. Ettől függetlenül van nekik hivatalos magyar kiadásuk a Szentszék autorizált kiadója által (Szent István Társulat), ennélfogva párhuzamos hivatalos címük van. Mi használjuk mind akettőt, az egyik elsődleges, a másik átriányítás. De hogy a kettő közül melyik melyik, az szerkesztési döntés, nem pedig dogmatikai. Bennófogadó 2011. szeptember 8., 21:18 (CEST)Válasz

Sajnos nincs igazad: ez egy szakkifejezés, aminek magyarul is ez a megnevezése, legfeljebb az alcímben közlik magyarul, illetve folyó szövegben leírják a magyar "fordítást" is - mivel a kezdőszavakból származik a címe. A címnek sokszorosan is azért van különös jelentősége, mert ebben az esetben kivételesen nem latinul jelent meg elsődlegesen, hanem - a történelmi helyzet folytán - németül.--Petej vita 2011. szeptember 10., 00:15 (CEST)Válasz