Vita:Magyarországi rendi országgyűlések listája

Forrás

Találtam egy forrást a 16. század közepi országgyűlésekről, de most nincs időm bedolgozni a cikkbe. Hátha valakinek van kedve, ide másolom a linket: http://www.archive.org/details/magyarorszggy00frak Kmiki87 ^vita 2011. június 30., 11:44 (CEST)

A forrás nélküli lista

Ide teszem a cikkből a forrás nélküli listát, egyenként törlöm majd, amelyik megtalálta a cikkben a rendes helyét. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 26., 02:12 (CEST)

Utólag beletettem egy dobozba. Pallor ^vita 2024. február 8., 14:54 (CET)

Pontosítani kéne: mit is jelentett az "országgyűlés" pl. a 11. században

Egyéb infó hiányában most azt sugallja a cikk, hogy már 1054-től, évszázadokon át kb. egyforma, nagy törvényhozói gyűlések voltak ezek. Árnyalni kéne mit jelentett az országgyűlés egy adott időszakban. – Grga ^vita 2016. szeptember 6., 07:47 (CEST)

1620-as és 1626-os országgyűlések

Nem vagyok benne biztos, hogy az 1620-as és az 1626-os országgyűlések ide tartoznak-e, és nem az Erdélyi országgyűlés szócikkbe tartozik-e inkább? Ebben az időszakban az erdélyi országgyűlés önállóan működött. – Dodi123 ^vita 2020. március 30., 13:46 (CEST)

Hol érnek véget az országgyűlések?

{{tartalmi segély}}^(?) A jelenlegi listában az országgyűlések felsorolása az 1861-essel ér véget, pedig hát ugye utána is voltak országgyűlések (és ma is). Emiatt listát át szeretném alakítani, ha lesz hozzászólás, megbeszélés, akkor annak konszenzusa alapján, ha nem, akkor majd eldöntöm milyen szempontok szerint. Jelenleg az alábbiakat gondolom:

• Bizonyára azért ér véget a jelenlegi felsorolás 1861-nél, mert 1867-ben volt a kiegyezés (de ez éppenséggel sehol sincs leírva, így csak tippelni tudok). Viszont a következő ciklus 1865-ben kezdődött, tehát még mindig a kiegyezés előtt, akár azt is meg lehet említeni - igaz, a kiegyezés után ért véget, 1869-ben).
• Az országgyűlések sorában a történelemmel foglalkozó könyvek általában egy jelentős vízválasztót tartanak számon: 1848-at, addig ugyanis rendi országgyűléseket hívtak össze, ám abban az évben ülésezett az első népképviseleti országgyűlés.
• Vízválasztó ugyanakkor több is volt, például 1918, 1945 és 1990 is. Nem minden országgyűlés volt országgyűlés: az 1920-22, az 1922-26 és 1945-47 ciklusokat nemzetgyűlésként tartják számon.

Valószínűleg úgy fogom átalakítani a listát, hogy:
a.; vagy átnevezem Magyarországi rendi országgyűlések listája névre, esetleg csinálok egy különálló Magyarországi népképviseleti országgyűlések listája cikket (–1848 és 1848–máig)
b; vagy ebbe a cikkbe felsorolom az összes országgyűlést a kezdet kezdetétől máig.

Ha valakinek van véleménye, hozzászólása, más ötlete, várom. Pallor ^vita 2024. február 8., 15:07 (CET)

@Pallor: 1861, 1865-1868 Apród ^vita 2024. május 25., 14:49 (CEST)

És a többi. Apród ^vita 2024. május 25., 14:53 (CEST)

Viszont ugyanakkor az utolsó rendi országgyűlésnek mégis az 1847-1848-iki számít. Apród ^vita 2024. május 25., 14:57 (CEST)

Egy feloldatlan (azóta feloldott) dilemma

MegoldvaPallor ^vita 2024. május 26., 18:15 (CEST)

1630-ban két helyszínt is említenek a források, ahol megtartották az országgyűlést: Pozsony [1] és Sopron [2]. Nem az a baj, hogy nincs elég forrás az egyikre vagy a másikra, hanem hogy a forrásokban nincs magyarázat erre a kettősségre. Bennem az az igazolhatatlan kép alakult ki, hogy az egyik helyen ülésezett az alsó, a másikon a felsőtábla, de semmivel nem tudnám alátámasztani. Ha erre talál valaki forrást, az alapján kiegészítheti a táblázatot. Az eredeti változatban egyébként mind a kettő bele volt írva a listába, én már csak a pozsonyit tettem bele. Pallor ^vita 2024. május 25., 13:20 (CEST)

@Pallor: Tekintve hogy a Történelmi Szemle 2022. évi 3. számában csak 1630. évi pozsonyi országgyűlés szerepel, 1630. évi soproni nem, amikor felsorolják az ADATTÁR A 17. SZÁZADI MAGYAR ORSZÁGGYűLÉSEKEN SZEREPLő EGYHÁZIAKRÓL (elnézést, nem kiabálni akartam, csak CTRL+C-t használtam) adattárban KÁDÁR ZSÓFIA és B. SZÉKELY DOROTTYA PIROSKA ilyen módon, hogy 1630. május 2./? – május 21., Pozsony azokat az egyházi személyeket, akik résztvettek, azt hiszem, ezzel megválaszoltam a kérdést, egyfelől mert időben közelebbről (2022), másfelől megbízható történettudományi folyóiratban említik.

Célom egyébként ez is volt, hogy a modern korszak történettudományának segítségét hívjam megbízható kiadványban. Apród ^vita 2024. május 25., 14:28 (CEST)

Kádár Zsófia wikidatája: https://www.wikidata.org/wiki/Q117258681 Apród ^vita 2024. május 25., 14:31 (CEST)

Azt ugyan nem tudom, hogy miért májusi időpontot írt a két történész, elképzelhető, hogy az egyháziak csak később jelentek meg az országgyűlésen. Apród ^vita 2024. május 25., 14:43 (CEST)

Köszönöm a forrást, ez mindenképpen jó! A Sopron - noha a Levéltári Közleményekben jelent meg - valószínűleg elírás lehetett. Pallor ^vita 2024. május 25., 14:44 (CEST)

A 17. században Sopronban négy alkalommal is tartottak országgyűlést, de 1630-ban nem, akkor (és a többi alkalommal) Pozsonyban volt. Lásd: Kelemen István: Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés. Sopron – Budapest, 2020.. Akinek nincs Arcanum hozzáférése, annak kimásolom az idevágó részt: „Sopron a 17. században aranykorát élte, falai között négy országgyűlést (1622, 1625, 1634/35, 1681) tartottak, ami egyet jelentett azzal, hogy a város átmenetileg a Magyar Királyság „fővárosa” lett, mi több, a közép-európai Habsburg Monarchia ideiglenes döntéshozatali, adminisztrációs és kommunikációs centrumává vált. Egyúttal koronázóvárosaink közé is bekerült, hiszen három ízben (1622, 1625, 1681) uralkodót (egy királyt és két királynét) koronáztak a ferencesek itteni templomában, s ezzel összefüggésben vendégül látta a Szent Koronát, két esetben (1622 és 1681) pedig helyszíne lett a bécsi udvar és a magyar rendek között létrejött meghatározó kiegyezésnek.” – Dodi123 ^vita 2024. május 25., 16:53 (CEST)

Köszönöm, azóta egyértelmű(bb) lett, hogy egy elírás miatt keveredett Sopronba ez az országgyűlés. A fentebb linkelt Levéltári Közleményekben a fejezetcím ez: 1630. évi soproni országgyűlés, ám másutt - ugyanebben a cikkben - írja a szerző, hogy 1630. évi pozsonyi (ogy.) Mindenkinek kösz a forrásokat, ezek is hozzásegítettek, hogy egyértelmű legyen: csak elírás történt. Pallor ^vita 2024. május 26., 18:15 (CEST)