Vita:Járás
Új téma nyitásaEz a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |
Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
Értékelő szerkesztő: ismeretlen |
Kivágtam[szerkesztés]
- Kivágtam a következő mondatot:"Mára a járásokat felváltották a kistérségek."
- A fogalmazás félrevezető: a kistérségek semmilyen szempontból nem jogutódai a járásoknak, lényegükben térnek el. Másképp kellene megfogalmazni.--Linkoman 2007. február 7., 10:53 (CET)
Teljesen igaz. Ez a cikk is benne van a Magyarország közigazgatási területbeosztásának története projektemben, ki fogom vesézni :)))
--Peyerk 2007. február 7., 12:17 (CET)
a „felváltották” különben sem jó kifejezés, mert a járás megszűnt jó régen, aztán jó ideig nem volt semmi ilyesmi, aztán pár év óta vannak a kistérségek. a felváltás akkor lenne igaz, ha azonnal jött volna létre helyette. – Alensha üzi 2007. február 7., 14:57 (CET)
Járás - sajátosan magyar[szerkesztés]
Még egy kis vita :) Nem akarok önkényesen belevandálkodni ebbe cikkbe.
Szerintem a járás sajátos magyar intézmény (volt), alig ismerünk hasonlót bárhol. A sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat - a (vár)megye - a közigazgatási feladatait 1) általános hatáskörű és 2) területi munkamegosztásban működő szervek - a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok - útján látta el. (Az 1950-71 közötti időszaktól most eltekintek.) A lényeg: a járás, mint közigazgatási területi egység értelmezésénél az intézményi aspektus sokkal fontosabb, mint a területi. Ezt egyébként az is alátámasztja, hogy finoman szólva nem beszélhetünk a járási területi beosztás stabilitásáról.
Ebből következően szerintem a magyar járás nem azonosítható más országok hasonló nagyságú egységeivel, csak megfeleltethető azoknak területük és/vagy népességük alapján. A cikknek tehát elsősorban az egykori magyar járásokról kell szólnia, más országok így-úgy megfeleltetett egységeire csak utalni és linkelni kellene.
--Peyerk 2007. február 8., 17:02 (CET)
- Egyetértek, ennek kellene szerepelnie a cikkben.--Linkoman 2007. február 8., 22:27 (CET)
- Járás - sajátosan magyar. Tévedés, hogy máshol nincs vagy nem volt. Például Romániában is létezett járás (románul plasă) a második világháború előtt. És tulajdonképpen azután is, egészen 1967-ig, csak akkor (orosz mintára) rajonnak hívták. Tehát, nem kell elsietni a véleményt, hogy ez tipikusan magyar találmány, mert nem az. Wikizoli vita 2012. augusztus 27., 16:55 (CEST)
Idézem a lényeget: "Egy regionális önkormányzat a közigazgatási feladatait általános hatáskörű és területi munkamegosztásban működő szervek útján látta el." Továbbá "Alig ismerünk hasonlót bárhol." Tehát hasonló van itt-ott. De a román járás nemigen hasonlított erre. Az pedig benne van a cikkben, hogy a nagyságrend vagy hagyomány alapján járásnak nevezünk sokmindent. --Peyerk vita 2012. augusztus 27., 22:09 (CEST)
Járások megszűntének ideje[szerkesztés]
Az 1983-as dátum honnan van? Apukámat megkérdeztem, ő azt mondta, a 80-as években sehol nem voltak már járások. Egy 1966-os járásátszervezésre emlékszik annak kapcsán, hogy a szülőfaluja akkor veszítette el a járásközpont szerepet, és utána röviddel, kb. a 70-es években megszűnt a járás mint közigazgatási beosztás. – Alensha üzi 2007. február 9., 15:59 (CET)
- Írom már a cikket, türelem :) Egy rövid kivonat addig is...
- Az 1983. évi 26. tvr. a tanácsokról szóló 1971. évi I. tv. módosításáról rendelkezett a járások megszűnéséről. Helyüket a városkörnyékek (és 34 helyen nagyközségkörnyékek) vették át, amelyek története 1969-ig nyúlik vissza.
- 1950-1971-ig léteztek járási tanácsok, 1971-1983-ig járási hivatalok.
- Közvetlenül az 1950-es megyerendezés előtt 150 járás volt, közvetlenül utána 140, aztán folyamatosan csökkent a számuk, 1983-ra már csak 83 maradt.
- Egyébként 1966-ban öt járás szűnt meg:
- Gyomai
- Pécsváradi
- Pétervásári
- Sarkadi
- Sümegi
- --Peyerk
megvárom a cikk elkészültét, hogy tisztábban lássak :) Abaújszántóról lett volna szó egyébként, valamikor a 60-as években Encs vette át a szerepét és onnantól Encs olyan fejlődésnek indult, hogy városi rangot is kb. húsz évvel korábban sikerült kapnia, mint Szántónak. Lehetséges, hogy nem pont 1966-ban történt, és az is lehet, hogy nem megszűnt a szántói járás, csak a székhelye került át Encsre. Az a 83, ami maradt, gondolom, nem az észak-magyarországi országrészben volt, különben apa emlékezne rá. – Alensha üzi 2007. február 9., 17:12 (CET)
- Abaújszántói járás megszűnése: 1962. júl. 1.
- És csak BAZ megyében még nyolc volt belőlük 1983 végén:
- Edelényi
- Encsi
- Leninvárosi
- Mezőkövesdi
- Miskolci
- Ózdi
- Sárospataki
- Szerencsi
Köszi! – Alensha üzi 2007. február 9., 17:27 (CET)
Nincs mit :)
Egyébként Encs pont akkor lett város, amikor a járások megszűntek: 1984. jan. 1.
--Peyerk 2007. február 9., 17:39 (CET)
Becslőjárások[szerkesztés]
A becslőjárásokkal kapcsolatos részt kivettem. Ez a fogalom a földadó 19. század végén kialakított rendszeréhez tartozik és nincs is köze a közigazgatási járásokhoz, amelyek már a török idők előtt kialakultak.
– Peyerk vita 2010. március 10., 14:33 (CET)
Van köze hozzá, de ezen most nem állok neki vitatkozni, annyit nem ér ez a kérdés. Mellékesen a cikk szerint járás 1950-től van, és a törökök nem 1951-ben vonultak ki. L András→ 2010. március 10., 14:52 (CET)
- Ne már... A cikk szerint járások évszázadok óta vannak. Ahhoz, hogy van hozzá köze, kellene valami forrás. – Peyerk vita 2010. március 10., 16:45 (CET)
2013-as járások[szerkesztés]
Jé, ez most komoly, hogy megint lesznek járások? (nem követtem a politikát egy ideje). Mindenesetre nem irigylem azt, akinek 175 kistérség cikkébe bele kell majd írnia, hogy megszűnt :D Alensha 2012. augusztus 27., 02:50 (CEST)
látom, Szántónak megint nem sikerült a saját járás, de akkor melyikben lesz? mert az Encsi járás cikkében nem szerepel, de Gönc, Szikszó és Szerencs is messzebb vannak tőle, mint Encs, ami gyakorlatilag a szomszéd város… Alensha 2012. augusztus 27., 03:00 (CEST)
Igen ismét lesznek. Peyerk kezdett el vele foglalkozni, vele vedd fel a kapcsolatot! :D Szajci pošta 2012. augusztus 27., 08:42 (CEST)
Persze hogy komoly, ott a forrás. Abaújszántó a Gönci járásba kerül, aminek a határai nagyjából megegyeznek az 1962-ben megszűnt Abaújszántóival. De az ilyen egyedi ügyféltájékoztatásra nem lesz sok energiám :-P --Peyerk vita 2012. augusztus 27., 09:39 (CEST)
Szerintem egyértelműsíteni kéne... Vagy ezt átnevezni "Járások"-ra. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 27., 09:53 (CEST)
Mit? :-O --Peyerk vita 2012. augusztus 27., 10:46 (CEST)
Szerintem nem kell egyértelműsíteni, ugyanazt a fogalmat takarja a régi meg a mostani járás, csak épp 30 évig meg volt szűnve. A miskolci 34-es buszjárat is meg volt szűnve fél évig, mégse egyértelműsítjük a 2011 előtti és a 2012 utáni buszjáratot :) Alensha 2012. augusztus 27., 16:34 (CEST)
Ja, oké, hogy azt. Nem, én sem hiszem hogy értelme lenne korszakok szerint felszabdalni. Lényegében folytonosság van. 29 év szakadás egy sokszáz éves történetben nem tétel. A vármegyéket se szabdaljuk külön cikkre, amikor a hódoltság alatt így-úgy összevonták vagy megszüntették némelyiket. Ez része a történetüknek. --Peyerk vita 2012. augusztus 27., 22:13 (CEST)
Járás bevezető[szerkesztés]
Járás közigazgatási egység, amely a világ több országában is megtalálható. Magyarországon a megyénél kisebb egységet jelöl. Hazánkban több évszázados hagyománya van, de az idők folyamán nem mindig létezett. http://www.jaras.info.hu/jaras/jaras-fogalma Több országban is a kisebb közigazgatási egységek megnevezése. Ausztriában a bezirk-nek, Szlovákiában és Csehországban okres-nek, Lengyelországban powiat-nak hívják.
úgy gondolom ez megfelelő egy bekezdésnek. Szajci pošta 2013. január 30., 14:04 (CET)
Ez miben jobb a jelenleginél?
Szerintem pontatlanabb. Egyrészt az általad hivatkozott forrásban a cikk alcíme ez: "Járások, a magyar közigazgatás jellegzetes intézményei", és erről van ezen a vitalapon fentebb is egy szakasz. Másrészt nem a járást hívják Bezirknek, okresnek, powiatnak, rajonnak, plasănak, kotarnak stb., hanem fordítva: a Bezirket, okrest, powiatot, rajont, plasăt, kotart stb. hívják magyarul járásnak. Ez nem mindegy.
--Peyerk vita 2013. január 30., 14:13 (CET)
Jól van, akkor maradjon úgy ahogy eddig. Szajci pošta 2013. január 30., 15:13 (CET)