Vita:Ingatlan
Új téma nyitásaKitöröltem a cikkből[szerkesztés]
"Az ingatlan ma az egyik legnagyobb érték, amit ember birtokolhat, rámondhatod: ez az ingatlan az enyém! De igazából egy kicsikét használjuk, belerondítunk, majd azzal a fennkölt gondolattal adjuk át gyermekeinknek, hogy valami nagyot tettünk, holott egyer rosszabbá tettük..." --Hkoala 2006. szeptember 8., 16:13 (CEST) Elismerem, kissé pongyola de szívesen látnám, ha valaki ezt más szavakkal beszúrná, mert fontosnak tartom!!
Szia! Birtokba vehetjük, de valóban rámondhatjuk, hogy a miénk a Föld felszíne??? Max. néhány évtizedre, úgy hogy megosztjuk még millió élőlénnyel hacsak nem aszfaltozzuk le vagy hasonló -- ha az örököseinket is beleszámítjuk, akkor meg max néhány évmillióra... (Ezt a szócikkbe nem írom így bele). Üdv --Mustapilvi 2007. március 28., 17:34 (CEST)
angol interwiki[szerkesztés]
Az angol megfelelőjét átírtam immoveable property-re a real property-ről, mert ez a szócikk cím jobban megfelel. Viszont a real property sokkal tartalmasabb szócikk. Any comment? --Mustapilvi 2007. március 28., 17:28 (CEST)
Kivágott szöveg az Adásvétel cikkből[szerkesztés]
- Inkább idevaló, de előbb lexikonszöveggé kellene alakítani:
Ingatlan adásvétel[szerkesztés]
Amikor a szerződés tárgya egy lakóingatlan. A menete hasonlóan zajlik, mint más adásvételi ügyek.
Ingatlan adásvételi szerződés elemei és annak folyamata[szerkesztés]
Vannak a szerződésnek kötelező pontjai, ezeket egy minta-adásvételi szerződésből ki lehet venni. A szerződő felek személyes adatai, ingatlannak a pontos megjelölése ill. az ellenszolgáltatásnak is, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás és a szerződő felek nyilatkozata, hogy magyar állampolgárok.
A szerződésben az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fekvését, valamint az ingatlan nyilvántartását végző körzeti földhivatalt szükséges feltüntetni.
Az ingatlan adásvételi szerződéskor ill. utána is megtörténhet az ellenérték kifizetése, akár egy részletben, akár több részletben, attól függően, hogy a felek miképp állapodtak meg. Ha a szerződés aláírásakor kerül megfizetésre, akkor a szerződés már tartalmazza azt is, hogy a tulajdonjog a szerződés aláírásával átszáll az új tulajdonosra, ill., hogy az eladó beleegyezik abba, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan tulajdoni lapján. Amennyiben a szerződéskötéskor csak egy részét fizeti meg a vevő az ingatlannak, akkor annak további törlesztését célszerű rögzíteni. Gyakran alkalmazott gyakorlat a tulajdonjog fenntartásának intézménye. Tehát a vevő csak akkor lesz 100%-os tulajdonosa az ingatlannak, ha a teljes vételárat megfizette. Addig a vevő az ingatlant nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
A szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésben az eladó birtokba-adásának valamint a vevő fizetési késedelmének esetére biztosítékot köthetnek ki. Ilyen biztosíték lehet a késedelmi kamat, illetve késedelmi kötbér kikötése.
A vevő a birtokba-adás napjától szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A birtokba-adást sokszor jegyzőkönyv felvétele mellett bonyolítják le ( mérőórák állásának leolvasása ). A vevő ezzel a jegyzőkönyvvel és az ingatlan adásvételi szerződéssel tudja átíratni a mérőórákat a saját nevére.
Az eladó a birtokba-lépés napjáig köteles kijelentkezni az ingatlanból, valamint gondoskodni arról, hogy az ingatlan cég székhelyeként ne szolgáljon.
Az ingatlan adásvételi szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba. Az adásvételi minta szerződés alapján a vevő akkor szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, ha a földhivatal azt bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásába.
Az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos költségek közül az eladót terhelik a tehermentesítés költségei.
Az ingatlan adásvételi szerződés csak írásban érvényes, a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. Ellenjegyzés nélkül a Földhivatal nem jegyezheti be a vevő tulajdonjogát. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény szerint a több lapból álló adásvételi minta minden lapján fel kell tüntetni a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét.[1]
Lakáseladás[szerkesztés]
Miután az ember megszerezte az első, vagy netán második, akár sokadik ingatlanját. Előfordulhat, hogy különböző okokból meg akar tőle válni. Lehet, hogy cserélni szeretné egy minőségileg jobb lakás reményében. Ilyenkor különböző értékesítési csatornákat használhatunk. Ügynökségen keresztül is túl adhatunk rajta, de akár magunk is próbálkozhatunk vele. Mindegyik lehetőségnek meg vannak az előnyei.
Csináld magad[szerkesztés]
Az ügynökségeket sokszor éri a vád, hogy túl magas jutalékkal dolgoznak. Tehát, ha sikerül nekik eladni az ingatlant, akkor annak akár egy jelentős százalékát maguknak tudhatják majd. Ha kikerüli az ember őket, akkor a teljes ár az övé lehet. Egy bizonyos árkategória alatt nem is éri meg tehát ügynökhöz fordulni.
Minden embernek meg van a saját ismeretségi köre, akiken keresztül is sikerülhet túladni az ingatlanon. Vagy lehetnek még: társasházak portáján kirakott hirdetések, a helyi lapok, az országos lefedettséget elérő aprók és az online ingatlanportálok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező ingatlanok gazdái és keresői egymásra találjanak.
Ingatlanügynökség[szerkesztés]
Az ingatlanügynökségek szerződéseinek elvei nagyon hasonlóak, de persze cégenként változhat. Két fajta szerződést különböztetünk meg: a normál és a kizárólagosat.
A normál szerződés: Ebben az esetben nem ad az ügyfél kizárólagos jogosultságot az ügynökségnek az értékesítésre. Akár maga az ügyfél vagy más szerződő ügynökség is kereshet és találhat vevőt az ingatlanra.
A kizárólagos szerződés: Ilyenkor a teljes értékesítési folyamatra felhatalmazza az ügynökséget az eladó, és akkor is meg kell utólag fizetnie a jutalékot, ha mégsem az ügynökségen keresztül adták el a lakást. Ezek a szerződések általában határozott időre szólnak.
Abban az esetben azonban, ha az ingatlanügynökség bizonyítani tudja, hogy a kizárólagos szerződés lejártától számított fél éven belül megszületett adásvételi szerződés esetében a vevő a cégen keresztül érkezett, a megbízónak, vagyis az eladónak ki kell fizetnie a jutalékot. Tehát a kizárólagos szerződés lejártának kivárásával nem lehet megkerülni az ügynökséget, és elkerülni a jutalék megfizetését, mert az ingatlanközvetítő ezen követelése bíróságon is érvényesíthető. A jutalék meg nem fizetése esetén, az ügynökségek egyébként is bírósági úton szereznek érvényt a jogos követeléseknek.
A normál szerződés esetében is csakis abban az esetben lehet elkerülni a jutalék megfizetését, ha valaki talál egy olyan vevőt, amely nem az ügynökségek egyikén keresztül érkezik.[2]--Linkoman vita 2010. december 10., 15:24 (CET)